A hét kérdése: adózás és felelősségbiztosítás viszonya
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hogy kell minősíteni a vezető tisztségviselőkre kötött felelősségbiztosítás társaság által fizetett biztosítási díját az adózási szabályok szerint?
Az új Ptk-ban megváltoztak a társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségi szabályai. A vezető tisztségviselők a társasággal egyetemlegesen, saját személyes vagyonukkal felelhetnek harmadik személyekkel szemben okozott károkért. Alapelv azonban, hogy első körben a társaság köteles helytállni a harmadik fél számára okozott károkért.
A biztosító társaságok olyan felelősség-biztosításokat ajánlanak, amelyek mind a társaság, mind a vezető tisztségviselők részére védelmet nyújtanak az ilyen fajta kártérítésekre. A jelenlegi jogszabályok (elsősorban TAO, SZJA) azonban nem terjednek ki konkrétan e biztosítások kezelésére, ami bizonytalanságot okoz.
Arra vonatkozóan kérjük véleményüket, hogy a hatályos adózási szabályok szerint hogyan kell minősíteni a vezető tisztségviselőkre kötött felelősségbiztosítás, társaság által fizetett biztosítási díját.
A biztosító ajánlata szerint a biztosítás tárgya:
– teljes visszamenőleges fedezet – teljes limit – a vezető tisztségviselők személyére kiszabott bírságokra, hivatalos vizsgálat költségeire, jó hírnév sérelmével összefüggő költségekre,
– 72 hónapra kiterjesztett kárbejelentési időszak a távozó vezető tisztségviselők részére
– értékpapír fedezet
– a szerződés megtérít a társaságnak minden olyan kárt, amelyet a társasága biztosított vezető tisztségviselő helyett megtérített.
Felmerül a kérdés, hogy a fenti tartalmú biztosítás SZJA szempontjából tekinthető-e kockázati biztosításnak, ill. TAO szempontjából a vállalkozás érdekében felmerült költségnek. Amennyiben nem felel meg az előző minősítésnek, akkor hogyan kezelendő?
| 2014. június 24.: SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN |
|
Több ponton módosult a számviteli törvény, az új szabályok a 2014. évi üzleti évtől kötelezően alkalmazandók.
Szakmai képzésünk keretében felkészülhet a változásokra, megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót, értesülhet arról is, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás során.
Jöjjön el 2014. június 24-én szakmai konferenciánkra! Tegye fel kérdését szakértő előadónkank, Saxné dr. Andor Ágnesnek!
Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
Válasz:
Az Szja tv. 3. § 91. pontja meghatározza, hogy alkalmazásában mi minősül kockázati biztosításnak, amely szerint annak sem lejárati, sem visszavásárlási értéke nem lehet.
Ez pontosan azt jelenti, hogy az a személybiztosítás minősül a törvény alkalmazásában kockázatinak, amelynél a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon nincs lehetőség vagyoni érték kivonására. Az ebben foglalt meghatározásnak megfelelő személybiztosítások kifizető által fizetett díjához adómentes jogcím kapcsolódik az Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. alpontja alapján és a kifizetett összeg a Tao. tv. előírásai alapján (3. számú melléklet B) 8. pont) a vállalkozás érdekében felmerült költség, melynek jogcíme „szolgáltatói felelősségbiztosítási kockázati biztosítási díj”.
Amennyiben más személy pl. a gazdasági társaság által fizetett biztosítási díj adómentes, úgy a 6.3 alpont rendelkezése nem alkalmazandó. [Ez utóbbi a minimálbér 30 százalékában meghatározott adómentességi összeghatárra vonatkozik, amikor is a 30 százalékot meghaladó mértékű, magánszemélyt megillető engedmény (pl. díjvisszatérítés) a kockázati biztosítás adómentes díját befolyásolja. Ebben az esetben, ha van magánszemélyt megillető kedvezmény, akkor az Szja tv. alkalmazásában nem minősül kockázati biztosításnak, ebből következően ezen biztosítás kifizető által fizetett díja kifizetői adóteher mellett adóköteles (egyes meghatározott juttatás).]
A leírtak alapján a biztosítói szerződésnek a vezető tisztségviselő nem kaphat visszatérítést, mert ellenkező esetben adókötelessé válik a biztosítás díja az Szja tv. 70. § (1) bek. c) pontja alapján.
A kérdést Győri Éva szakértőnk válaszolta meg, további kérdések és válaszokat itt talál.
