A hét kérdése: devizakereskedésből származó jövedelem adózása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magánszemélyként devizakereskedést végzek. Az elmúlt időszakban sok egymásnak ellentmondó hírt lehetett olvasni az ebből származó jövedelem adózásáról. Kérem foglalja össze röviden, most mire kell figyelni a devizakereskedelemből származó jövedelem adózásánál.

Magyarországon a befektetési tevékenységből származó jövedelmek utáni adózást a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szabályozza. A jogszabály 67/A. §. tartalmazza az Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem (továbbiakban: ETÜ) adózását.

Mindenképpen javasolt a teljes paragrafus alapos átolvasása, mert olyan részleteket tartalmazhat, amelyet adott esetben a szerződött pénzügyi szolgáltatóval egyeztetni szükséges.

Az ETÜ adózás lényegi pontjai a következők:

 

1. az ETÜ alá tartozik a tőzsdén, illetve FOREX piacon elért hozam

2. a pénzügyi szolgáltató – általában brókercég – PSZÁF engedéllyel kell, hogy rendelkezzen; ennek hiányában más szabályok érvényesek

3. a pénzügyi szolgáltató székhelye legyen az Európai Unión belül, és a saját országában aktív pénzügyi felügyelettel rendelkezzen

4. az adóévben elért hozamot a következő naptári év Szja bevallási határidejéig (magánszemélyek esetén május 20-ig) köteles a magánszemély bevallani és megfizetni

5. az adó (Szja) mértéke 16 százalék

6. az újonnan bevezetett 6 százalékosos EHO nem terheli az ily módon szerzett jövedelmet

7. az adózó jogosult az adókiegyenlítésre, amely alapjául az adóévet megelőző maximum kettő adóév vehető alapul

8. a brókercégnek biztosítania kell a tételes elszámolás lehetőségét, azaz a nyertes és vesztes ügyletek is látszódjanak

 

Hozam (jövedelem): a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján – ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint e § rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is – az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része.

Veszteség: az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege. Az Szja bevallásban a negatív eredményeket is fel kell tüntetni.

A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása
érdekes számviteli példák jogszabály alkalmazási tippek döntési alternatívák könyvelési lépések ábrák és táblázatok A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja! Rendelje meg most a két könyvet egy áráért! >>

Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség (Szja) nem terheli.

Adókiegyenlítés:

Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet. Az adókiegyenlítés részlet szabályait és pontos számítási módját a jogszabály tartalmazza.

Ha a szolgáltató (brókercég) nem felel meg a fenti (illetve a jogszabályban rögzített) feltételeknek, akkor a jövedelmet 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli.

A kérdésre szakértőnk, Lakatos Zsuzsa válaszolt. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

---