A hét kérdése: készpénzes kifizetés bejelentése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégünk 2018 februárjában 3,2 millió Ft értékben fizetett ki egy beszállítójának készpénzben számlát. Milyen bejelentési kötelezettségek vonatkoznak erre a kifizetésre?


VÁLASZ:

Az adózás rendjéről szóló törvény 2017.12.31-ig hatályos rendelkezései alapján a 2 millió forintot meghaladó értékben teljesített, termékértékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó készpénzszolgáltatást a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének be kellett jelentenie az állami adóhatósághoz, kivéve, ha ez a személy vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély.

Az általánostól eltérően szigorúbb szabályok vonatkoztak arra az esetre, ha a készpénzszolgáltatás teljesítése kapcsolt vállalkozások között történt. Ilyen esetben az 1 millió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást kellett bejelenteni.

2018.01.01-től az új Art. szerint (2017. évi CL. törvény) már csak a kapcsolt vállalkozások közötti készpénzes fizetést kell bejelenteni:

40. § [Készpénzfizetés bejelentése]

A készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.

Felhívom a figyelmet az új Art. további rendelkezéseire is (114.§. (3)-(4) bekezdés, 233.§. (1)-(2) bekezdés) , mely szerint egyik vállalkozás a másik vállalkozásnak egy naptári hónapban, ugyanazon szerződéshez kapcsolódóan, szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékekeként legfeljebb 1,5 millió forintig fizethet készpénzben.

Az összeghatárt meghaladó rész után 20 % mértékű mulasztási bírságot kell fizetnie mind a kifizetést teljesítőnek, mind a kifizetést elfogadónak. A szerződések elaprózása nem különbontása csak a bírság elkerülése miatt nem ajánlott, mert az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során ezt felülbírálhatja, és a külön kezelt készpénzfizetéseket összevonhatja.

 

Válaszadó:

Lakatos Zsuzsa

Transzferár- és adószakértő


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).