A hét kérdése: kkv, transzferárazás

Adó

2017. június 20. Ado Online

Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Középvállalkozásnak számít-e e az egy fős, 43,5 százalékos tulajdonrésszel rendelkező partnercég?

Kérdés:

A társasági adóbevallás helyes kitöltéséhez és a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség megállapításához a vállalati méret meghatározásában szeretné segítséget kérni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján a társasági adóbevallás főlapján jelölni kell az üzleti év első napján és utolsó napján a Társaság vállalati méret kategóriáját 2016.01.01-én és 2016.12.31-én. Ha a Társaság 2016.12.31-én középvállalkozásnak minősül, érinti a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség. A cégcsoportnál egyedül a létszám adatok miatt lehet szó középvállalkozási méretről, azonban a kerekítés szabályai kérdésesek számunkra.

Ha egy partnervállalkozás (B) esetében 45,3%-os a tulajdoni részesedése (és szavazati aránya) a Társaságnak (A) (a partnervállalkozás többi tulajdonosa független cég), a partnervállalkozás létszáma pedig az általa benyújtott társasági adóbevallás szerint 1 fő, akkor ebből a Társasággal összeszámítandó 0,453 fő, vagy 0 fő, vagy 1 fő?

Válasz:

A foglalkoztatotti létszám az átlagos statisztikai létszámot jelenti,amely alapesetben a kiegészítő mellékletben található. Ha a társaság nem készít kiegészítő mellékletet (pl. mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít), a belső nyilvántartásai alapján állapítja meg az említett adatot).

A főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény meghatározza, hogy a létszám statisztikai csoportosítása szerint a munkavállaló hova sorolandó, arra azonban nem utasít, hogy az adatokat egész vagy törtszámban, esetleg valamilyen módszer alapján redukálva kell-e jelenteni. A statisztikai adatgyűjtésekben az adatokat, eltérő utalás hiányában, a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével, egész számban kell közölni (kerekítés 4-ig lefelé, 5-től felfelé történik).

Tekintettel arra, hogy a Kkv. tv. nem tér ki arra, hogy az összes foglalkoztatotti létszámot törtszámban kellene megállapítani, így tizedes nélkül, az általános kerekítési szabályok alapján kell meghatározni a létszámot.

A kérdésben leírt információk alapján az összeszámítandó átlagos statisztikai létszám a következőképpen alakul:

Partnervállalkozás révén az összeszámítandó létszám a szavazati- és a tőkeérdekeltségi arány alapján 0,453 fő, 1 tizedesről kerekítve tizedes nélkül, az általános kerekítési szabályok figyelembevételével 0 fő-t tesz ki.

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.