A hét kérdése: mit tehetnek élettársak a családi adókedvezménnyel?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Élettársak három gyermeket nevelnek közös háztartásban. Az anyának van két hozott gyermeke és van egy közös gyermekük. Emelt összegű családi pótlékot nem vesznek igénybe. Az apa milyen összegű adóelőleg-kedvezményt érvényesíthet?

A Cst. (1998. évi LXXXIV. törvény) rendelkezései alapján az élettárs nem jogosult családi pótlékra a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke(i). Ezért ezen élettárs az élettársának gyermekei után az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a családi kedvezmény érvényesítésére sem lesz jogosult, mivel a hivatkozott jogszabályhely értelmében a kedvezmény igénybevételére az a magánszemély jogosult, aki jogosult a családi pótlékra.

Ha a szülők élettársak és közös háztartásban három kiskorú gyermeket nevelnek, akik közül kettő az anya, egyikük pedig közös gyermek, akkor a családi pótlékra jogosultság a következők szerint alakul: a nem közös gyermekekre tekintettel a vér szerinti szülő, azaz az anya, a közös gyermekekre tekintettel – döntésük alapján – vagy az anya vagy az apa jogosult.

Figyelemmel arra, hogy a „kapcsolatba hozott” gyermekek esetén a nem vér szerinti szülő, azaz az apa nem válik jogosulttá a családi pótlékra, így nála az élettársa gyermekeit eltartottakként nem lehet figyelembe venni. A közös gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül. Ebből következően az adóelőlegnél az apa kizárólag az egy közös gyermek után 62.500 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Bár a kérdés adóelőleg-kedvezményt említ, azonban megjegyzem, hogy családi járulékkedvezményt sem érvényesíthet év közben az apa, csak a saját gyermeke vonatkozásában. Év végén azonban a „hozott” gyermekekre tekintettel a bevallásban megoszthatják a családi kedvezményt.

A kérdést Nagy Orsolya szakértőnk válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

---