A kata-alanyiság megszűnése – fontos változás


Cikksorozatunk publikálása közben kiderült: önmagában azért, mert valamely iparűzési adóalany kata-alanyisága adóév közben megszűnik (kilép vagy kiesik a katából), őt soron kívüli (záró) bevallás-benyújtási kötelezettség a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé nem terheli.

A 21HIPA bevallás kitöltési útmutatójának 5. oldalán szereplő információ szerint „A kata-alanyiság adóév közben való megszűnése tényét és ezen ok miatt az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó esetén a bevallás-benyújtás okát a III. 13. pontban kell jelölni.” A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) Htv. 39/B. § (5) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy a (3) bekezdés szerinti tételes adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást e minőségére tekintettel – a 41. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően, a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével – adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.

A Pénzügyminisztériumnál ezért rákérdeztem arra, hogy a Htv. 39/B. §-a szerinti egyszerűsített adóalapot választó kata-alanyoknak kell-e záró bevallást benyújtaniuk.

A cikk megjelenése óta érkezett a Pénzügyminisztériumtól az információ, miszerint sem a Htv., sem egyéb releváns adóeljárási jogszabály nem ír elő soron kívüli adóbevallási kötelezettséget arra az esetre, ha az adóalany kata-alanyisága adóév közben úgy szűnik meg, hogy vállalkozási tevékenységét fenntartja, azaz nem szűnik meg a helyi iparűzési adó alanya lenni. Erre figyelemmel, önmagában azért, mert valamely iparűzési adóalany kata-alanyisága adóév közben megszűnik (kilép vagy kiesik a katából), őt soron kívüli (záró) bevallás-benyújtási kötelezettség a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé nem terheli.

Amennyiben azonban ezen iparűzési adóalany korábban, kata-alanyisága okán a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítási módot választotta, kata-alanyisága megszűnésétől számított 15 napon belül – az Art. 44. §-a alapján – köteles az adókötelezettségében bekövetkező változást (a tételes adómegállapításra vonatkozó jogosultsága kata-alanyiság megszűnésével egyidejű megszűnését) az önkormányzati adóhatóság számára bejelenteni.

A 21HIPA nyomtatvány főlapja I. blokk 11. sora mindösszesen akkor jelölendő, ha a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerint tételes, egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adóalanynak a Htv. 39/B. § (6) bekezdése alapján bevallás-benyújtási kötelezettsége áll elő, vagy azért mert az adóévben az adóalany kata-fizetési kötelezettsége (az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének esetét leszámítva) szünetelt, vagy azért, mert kata-alany adóalany önkormányzati rendeleti mentességet/kedvezményt kíván az adóévre igénybe venni.

A fentiek alapján nemcsak a Htv. 39/B. §-a szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítási módot választó kata-alanyoknak, hanem a többi kata-alanynak sincs soron kívüli (záró) bevallási kötelezettsége akkor, ha kata-alanyisága adóév közben – akár kilépés, akár kiesés következtében – úgy szűnik meg, hogy vállalkozási tevékenységét fenntartja, azaz nem szűnik meg a helyi iparűzési adó alanya lenni.

A fentiek okán frissítettük sorozatunk 5. részét.

Áttérési szabályok (folyt.)

Átkerülés az Szt. hatálya alá

Akár a társasági adóba, akár a kisvállalati adóba lép át a korábbi katás vállalkozás, a továbbiakban az Szt. hatálya alá fog tartozni.

Az Szt. 2/A. §-a értelmében a kata hatálya alól az Szt. hatálya alá átkerült (visszakerült), közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre, valamint ügyvédi irodára a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

A katából áttérő (visszatérő) közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

A törvény a nyitó mérleg elkészítésére vonatkozóan külön nem tartalmaz határidőt, így azt a vállalkozásra bízza, de értelemszerűen az üzleti évi gazdasági események könyvelése előtt kell megnyitni a könyveket, a nyitó mérleg alapján, tehát eddigre készen kell lennie. Külön közzétételi kötelezettség a nyitó mérlegre nem vonatkozik. A nyitó mérleg adatai az első üzleti évről készült beszámoló mérlegének az előző év oszlopába kerülnek, így a nyitó mérleg közzétételére lényegében az első üzleti év beszámolójának részeként kerül sor. A jogelőd nélkül alapított vállalkozásoknak megfelelően a kezdő évi beszámoló eredménykimutatásának előző év oszlopa üresen marad.

A 11. § (15) bekezdése értelmében az áttérő (visszatérő) vállalkozások üzleti éve a visszatérés időpontjától a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.

Áttérés a társasági adó alá

A tao hatálya alá visszatérő vállalkozások tekintetében a Katv. 28. §-a határoz meg speciális áttérési szabályokat.

A kata-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. Míg tehát a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá áttérő egyéni vállalkozók esetében a jogalkotó lehetőséget biztosít az időarányos értékcsökkenési leírás elszámolására, a társasági adó rendszerében a katás időszakban megszerzett eszközökre értékcsökkenés nem érvényesíthető. Az eszközt ugyanakkor piaci értéken fel kell venni a nyitó mérlegbe, tehát számviteli értékcsökkenést is el kell számolni. A társasági adóban így az értékcsökkenéshez kapcsolódóan kizárólag adóalap-növelő tétel fog megjelenni, csökkentő tétel nem.

Azoknál az eszközöknél, amelyeket még a katás időszak előtt szerzett be a vállalkozás, meg kell nézni, hogy van-e még a társasági adóban érvényesíthető értékcsökkenés.

A kata-alanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 26. § (13) bekezdése előírja, hogy a kata alól a tao hatálya alá áttérő adóalany a kilépést követő 60 napon belül köteles a kilépést követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A bevallásra a ‘43TAO (2021-benn a 2143TAO) jelű nyomtatvány szolgál.

A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

  • a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
  • a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más esetben.

Ha tehát egy bt. 2022-től lép át a tao hatálya alá, és 2021-ben végig kata-alany volt, akkor a 2021-es évi (katás) bevételének 0,25%-a lesz a háromhavonta fizetendő tao-előleg összege. Ha viszont már 2021. októberétől tao-alanyként működik, akkor a katás működés naptári napjainak számával (273-mal) el kell osztani a katás időszaki bevételt, majd ezt meg kell szorozni 365-tel, így kapjuk meg az évesített bevételt. Ennek 0,25%-a lesz a háromhavonta fizetendő tao-előleg összege.

Ha a vállalkozás számításai szerint a várható adója nem fogja elérni a fizetendő adóelőlegek összegét, az Art. 69. §-a alapján kérelmezheti az adóelőleg mérséklését, a várható eredmény levezetésével. A kérelem előterjesztésére az ELOLEGMOD nyomtatvány szolgál, benyújtására az adóelőleg esedékességének időpontjáig van lehetőség.

Áttérés a kisvállalati adó alá

A Katv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely kizárná, hogy egy korábban kisadózó vállalkozások tételes adózása szerint adózó betéti társaság ezen választását megszüntesse és a következő hónaptól a kisvállalati adózási módot válassza. Ha tehát a katából kilépő vállalkozás megfelel a kiva választására előírt feltételeknek, akkor áttérhet a kisvállalati adó hatálya alá.

A Katv. 19. § (1) bekezdése alapján a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést régebben a ’T203KV nyomtatványon kellett megtenni, jelenleg azonban már erre is a ‘T201 illetve ‘T201T nyomtatvány szolgál. A kiva választásának bejelentése nem váltja ki a kata alóli kilépés bejelentését, a változásbejelentésnél már leírtak szerint mindkettőt jelölni kell a megfelelő nyomtatványon.

Helyi iparűzési adó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 39/B. § (3) bekezdése értelmében a kata-alanyok a helyi iparűzési adóban választhatják a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást, mely esetben az adó adóévi alapja a székhely és esetleges telephelyek szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.

Amennyiben tehát a kisadózó vállalkozás úgy dönt, hogy kilép a kata hatálya alól, akkor a továbbiakban már nem alkalmazhatja a tételes adóalap szerinti adózást. Ilyenkor az egyszerűsített adóalap-megállapítás időszakáról záró bevallást kell benyújtania.

2021-től a helyiiparűzésiadó-bevallást kötelezően a NAV felé kell benyújtani, a ‘HIPA nyomtatványon, 2021-ben tehát a 21HIPA jelűn. Ennek kitöltési útmutatója szerint „Záró bevallás” alatt érteni kell az Art. 52. § (1)-(2), illetve az 53. §-ban foglalt esetek mellett a helyi adó specifikumából adódóan csak az adott település szintjén megszűnő adókötelezettség eseteit és az egyszerűsített adóalap-megállapítás változása miatti sajátos eseteket is. A főlapon ezért a záró bevallásra vonatkozó 2. rovatot kell kiválasztani, a 11. rovatban jelöljük, hogy ezt kata-alanyként tesszük, a 01 lapon pedig a III./13. pontban azt, hogy a kata-alanyiság évközbeni megszűnése miatt kerül sor a záró bevallás benyújtására.

A kata újraválasztása

Az új 40 százalékos adó bevezetése miatt sokan arra gondoltak, hogy majd a 3 millió forint elérésekor kilépnek a kata alól, következő évben pedig visszatérnek a tételes adó hatálya alá. Erre azonban nincs lehetőség, mivel a Katv. 6. §-a értelmében az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható. Ha tehát a vállalkozás 2021. augusztusában bejelentette, hogy szeptembertől már nem kíván a kata alanya lenni, legközelebb 2022. decemberében jelezheti, hogy 2023-tól visszatérne a tételes adó hatálya alá.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 9.

A kata-alanyiság megszűnése (XIII. rész)

Cikkünkben folytatjuk a katából történő kieséssel kapcsolatos áttérési szabályok tárgyalását. Szó lesz a katából kivába történő átlépésről, a kata és a helyi adók viszonyáról, valamint a kata újraaválasztásáról is.
2021. december 2.

A kata-alanyiság megszűnése (XII. rész)

Cikkünkben folytatjuk a katából történő kieséssel kapcsolatos adminisztratív teendők tárgyalását. Szólunk a tájékoztatósi kötelezettségről és a más adónemekba való áttérés teendőiról.
2021. november 24.

A kata-alanyiság megszűnése (XI. rész)

Cikkünkben folytatjuk a katából történő kieséssel kapcsolatos további tudnivalók tárgyalását. Szó lesz többek között a kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnéséről és a jogalkotó által szankcionálni kívánt magatartásokról is.
2021. november 17.

A kata-alanyiság megszűnése (X. rész)

A cikksorozat ezen része a katából történő kieséssel kapcsolatos további tudnivalókat taglalja: szólunk a bevételek kezeléséről a százalékos kata-értékhatár elérésekor, valamint a változás-bejelentési kötelezettségről.
2021. november 11.

A kata-alanyiság megszűnése (IX. rész)

A kata-alanyiság kieséssel történő megszűnésének utolsó esetköreiben az adóalany azért kerül ki a tételes adó hatálya alól, mert olyan magatartást tanúsított, amely miatt a jogalkotó a továbbiakban nem kívánja részére biztosítani a kedvező adózási lehetőséget.
2021. november 4.

A kata-alanyiság megszűnése (VIII. rész)

Cikksorozatunk soron következő része a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének utolsó esetkörét, majd pedig a kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnésének eseteit tárgyalja.
2021. október 27.

A kata-alanyiság megszűnése (VII. rész)

Cikksorozatunk most következő részében a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének esetkörei közül először folytatjuk a kisadózó egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének tárgyalását, majd az egyéni cég, bt., kkt., ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére térünk ki.
2021. október 20.

A kata-alanyiság megszűnése (VI. rész)

A cikksorozat folytatásában azokról az esetekről lesz szó, amikor a kata-alanyiság a törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése miatt szűnik meg.
2021. szeptember 27.

A kata-alanyiság megszűnése (III. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunkban most a 40 százalékos különadó és a katás teljesítés kata után kiszámlázott bevétele problematikájával foglalkozunk.
2021. szeptember 20.

A kata-alanyiság megszűnése (II. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak.
2021. szeptember 13.

A kata-alanyiság megszűnése (I. rész)

A kisadózó vállalkozások tételes adózása kapcsán a korábbi években leginkább az érdekelte az érintetteket, hogy milyen feltételekkel választhatják a katát, és mit kell tenniük, hogy ki ne essenek. A 2021-től bevezetett szigorítások következtében aztán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan is, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna ettől az adónemtől. A cikksorozat áttekinti a kata-alanyiság megszűnésének esetköreit, kitér arra, hogy milyen teendői vannak a kata alól kikerülő vállalkozásnak, és felhívja a figyelmet egyes, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre.