A kata-alanyiság megszűnése (IX. rész)


A kata-alanyiság kieséssel történő megszűnésének utolsó esetköreiben az adóalany azért kerül ki a tételes adó hatálya alól, mert olyan magatartást tanúsított, amely miatt a jogalkotó a továbbiakban nem kívánja részére biztosítani a kedvező adózási lehetőséget.

A jogalkotó által szankcionálni kívánt magatartás

Mulasztási bírság, jövedéki bírság

Katv. 5. § (1) bekezdés h) pontja alapján a kata-alanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáértbe nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg.

Mivel az adóalanyiság a határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával szűnik meg, a mulasztási bírságot megállapító határozat véglegessé válásától e napig terjedő időszakban az adózó még kata-alany marad, tehát nem kerül át törthónapra a személyi jövedelemadó illetve a társasági adó hatálya alá.

Adószám törlése

A cikksorozat korábbi részében már volt szó arról, hogy a Katv. 5. § (1) bekezdés i) pontja értelmében megszűnik a kata-alanyiság az adószám alkalmazását törlő határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt véglegessé vált döntéssel törli.

A megszűnés itt is a hónap utolsó napjával következik be, tehát nem kell egy hónapon belül kétféle adónemet alkalmazni.

A kata-alanyiság még akkor sem “éled fel”, ha az Art. 246. § (7) bekezdése szerint az adószám törlését követően a NAV az adózó kérelmére újra megállapítja az adószámot. Még ha technikailag ugyanazt az adószámot kapja is az adózó, ez nem változtat azon a tényen, hogy a törlő határozat véglegessé vált. A Katv. 4. § (3) bekezdése értelmében pedig nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte. (A határidő leteltét követően már ismét lehetőség van a tételes adó szerinti adóalanyiság választására.)

Adótartozás

A Katv. 5. § (1) bekezdés j) pontja értelmében, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján (azaz december 31-én) meghaladja a 100 ezer forintot, a kata-alanyiság megszűnik. Mivel a NAV nem szilveszter éjjel állapítja meg az értékhatárt meghaladó adótartozás fennállását, annak érdekében, hogy ne keletkezzen rendezetlen adójogi helyzet, az adóalanyiság megszűnése az erről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával következik be.

A törvény menekülési útvonalat is biztosít: az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.

Ha már decemberben látszik, hogy a vállalkozás nem fogja tudni megfizetni a tartozását, célszerű időben fizetési halasztást vagy részletfizetést kérnie, mivel ennek segítségével – kedvező elbírálás esetén – a kritikus összeg alá csökkenthető a december 31-én fennálló adótartozása.

Jó tudni, hogy megbízható adózók legfeljebb hárommillió forintos nettó adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes, automatikus fizetési könnyítést kérhetnek. A katás egyéni vállalkozók pedig a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek részére is biztosított automatikus részletfizetési kedvezménnyel élhetnek: legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést kérhetnek. Automatikus fizetési könnyítés sem kérhető azonban azokra a kötelezettségekre, amelyekre nem engedélyezhető fizetési könnyítés, tehát az szja-előlegre, a levont jövedelemadóra, a beszedett adóra, a kifizető által a természetes személytől levont járulékra, valamint az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany és a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában. Természetes személy adó-, bírság- vagy pótléktartozására mérséklést is kérhet, ha a tartozás megfizetése az ő és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

A fizetési kedvezmények részletes szabályait a NAV oldalán elérhető 30.1 és 30.2 számú információs füzetek tartalmazzák.

Megjegyzendő, hogy 2021-ben a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet az általános szabályokhoz képest további fizetési kedvezményeket is biztosít, amelyekről 2021. június 16-án jelent meg tájékoztató az adóhatóság honlapján.

Bevételszerzés a kata-alanyisággal összeegyeztethetetlen tevékenységből

A Katv. 5. § (1) bekezdés l) pontja értelmében megszűnik a kata-alanyiság, ha az adóalany a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből bevételt szerez, mégpedig a bevétel megszerzését megelőző nappal.

A 4. § (4) bekezdése alapján nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. Ha tehát a katás az említett tevékenységek valamelyikéből szerez bevételt, ezzel egyből ki is esik a tételes adó hatálya alól.

Mivel a bevétel megszerzése ténykérdés, ami nem függ attól, hogy az adott tevékenység szerepel-e a vállalkozás bejelentett tevékenységei között, 2017-től a törvény előírja, hogy a kisadózó vállalkozás a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni ezen bevétel megszerzésének időpontját. Ez biztosítja, hogy az adóhatóság értesüljön a “tiltott” bevétel megszerzéséről, és intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetése iránt.

Fontos tudni, hogy az ingatlan-bérbeadási tevékenység csak a vállalkozás keretein belül tiltott a katás számára. Az egyéni vállalkozó természetes személyek számára az Szja tv. lehetőséget biztosít arra, hogy az ingatlan-bérbeadási tevékenységet ne vállalkozóként, hanem magánszemélyként végezzék, az abból származó bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választva. Ezt oly módon tehetik meg, hogy az ingatlan-bérbeadási tevékenységet nem a vállalkozási tevékenységei közé veszik fel, hanem a ‘T101E nyomtatványon nem egyéni vállalkozóként végzett tevékenységként jelentik be. (2021-ben a 21T101E nyomtatvány 5. rovatában jelenthetőek be a nem egyéni vállalkozóként végzett tevékenységek, a tevékenység jellegénél a 3-as kódot kell kiválasztani.) Ekkor az ingatlanbérbeadás (-üzemeltetés) tekintetében a magánszemély sem az Szja tv., sem az egyéni vállalkozó meghatározása során az Szja tv. definíciójára visszautaló Katv. alkalmazásában nem minősül egyéni vállalkozónak, következésképpen az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele nem fogja a kata-alanyiság megszűnését eredményezni.

Figyelni kell arra, hogy az áfában viszont nincs ilyen megkettőződés egyéni vállalkozóra és magánszemélyre, ott a természetes személy egyetlen adószám alatt, ugyanazon adóalanyként jelenik meg, akár magánszemélyként adja bérbe az ingatlant, akár egyéni vállalkozóként végzi a vállalkozói tevékenységeit. Ebből következően ha például alanyi mentességet választ, a 12 millió forintos értékhatárba nemcsak a vállalkozói tevékenységek bevétele, hanem az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel is bele fog számítani.



Kapcsolódó cikkek

2021. november 4.

A kata-alanyiság megszűnése (VIII. rész)

Cikksorozatunk soron következő része a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének utolsó esetkörét, majd pedig a kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnésének eseteit tárgyalja.
2021. október 27.

A kata-alanyiság megszűnése (VII. rész)

Cikksorozatunk most következő részében a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének esetkörei közül először folytatjuk a kisadózó egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének tárgyalását, majd az egyéni cég, bt., kkt., ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére térünk ki.
2021. október 20.

A kata-alanyiság megszűnése (VI. rész)

A cikksorozat folytatásában azokról az esetekről lesz szó, amikor a kata-alanyiság a törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése miatt szűnik meg.
2021. szeptember 27.

A kata-alanyiság megszűnése (III. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunkban most a 40 százalékos különadó és a katás teljesítés kata után kiszámlázott bevétele problematikájával foglalkozunk.
2021. szeptember 20.

A kata-alanyiság megszűnése (II. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak.
2021. szeptember 13.

A kata-alanyiság megszűnése (I. rész)

A kisadózó vállalkozások tételes adózása kapcsán a korábbi években leginkább az érdekelte az érintetteket, hogy milyen feltételekkel választhatják a katát, és mit kell tenniük, hogy ki ne essenek. A 2021-től bevezetett szigorítások következtében aztán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan is, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna ettől az adónemtől. A cikksorozat áttekinti a kata-alanyiság megszűnésének esetköreit, kitér arra, hogy milyen teendői vannak a kata alól kikerülő vállalkozásnak, és felhívja a figyelmet egyes, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre.