A kata-alanyiság megszűnése (X. rész)


A cikksorozat ezen része a katából történő kieséssel kapcsolatos további tudnivalókat taglalja: szólunk a bevételek kezeléséről a százalékos kata-értékhatár elérésekor, valamint a változás-bejelentési kötelezettségről.

A bevételek kezelése és a százalékos kata értékhatárai kieséskor

A bevételek kezelése tekintetében a cikksorozatunk II. részében leírtak irányadóak akkor is, ha a kata-alanyiság kiesés következtében szűnik meg. A kisadózó vállalkozás bevételének minősül tehát az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg. A bevétel megszerzésének időpontja ilyen esetben az adóalanyiság megszűnésének napja.

A százalékos értékhatárok tekintetében is igazak a cikksorozatunk II. illetve III. részében leírtak kieséskor is.

Év közbeni kiesésnél az éves bevételi értékhatárhoz kötődő 40 százalékos adó értékhatára annyiszor 1 millió forinttal csökken, ahány teljes hónapban immár nem a kata alanya a vállalkozás, akár azért, mert más adónem hatálya alá került át, akár azért, mert megszűnt. Az adóalanyiság megszűnését megelőzően kiszámlázott tételeket az értékhatár túllépése szempontjából akkor is figyelembe kell venni, ha kifizetésükre a kata-alanyiság megszűnését követően kerül sor.

A 2021. január 1-jén vagy azt követően kibocsátott bizonylaton szereplő összeg az új típusú 40 százalékos adó 3 millió forintos értékhatárába is beleszámít, mivel az adóalanyiság megszűnése napján megszerzett kisadózói bevételnek kell tekinteni, tehát ténylegesen kisadózói bevétel juttatása valósul meg akkor is, ha a kifizetés technikailag a kisadózói jogállás megszűnése után történik.

Ha viszont az adózó kata-adóalanyisága időszakában nem bocsátott ki bizonylatot, a megszerzett bevétel nem minősül a kisadózó vállalkozás bevételének, akkor sem, ha magát a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást a vállalkozás még katás időszakában teljesítette. Ekkor értelemszerűen a százalékos kata értékhatáraiba sem számít bele. Személyi jövedelemadó alá áttérő vállalkozásnál a befolyt összeg immár szja-s bevételként fog adózni. Az Szt. hatálya alá átkerülő vállalkozásnál az összemérés elvéből az következik, hogy a katás időszakra eső teljesítéshez kapcsolódó bevétel a számvitelben nem számolható el az áttérést követő időszak bevételeként, következésképpen társaságiadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik utána. A jogalkotónak vélhetően nem ez volt a szándéka, ezért ilyen esetben különösen célszerű a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére figyelemmel eljárni.

Változásbejelentési kötelezettség 

Míg a katából való kilépéshez minden esetben kapcsolódik változásbejelentési kötelezettség, a kieséshez vezető okot nem kell minden esetben jelenteni a NAV felé. Ennek oka az, hogy bizonyos esetekben a vállalkozást nyilvántartó szervtől az adóhatóság közvetlenül megkapja az adatokat,  vagy éppen a NAV maga észleli a kieséshez vezető helyzet kialakulását.

Nézzük, hogy a katából történő kiesés esetkörei közül melyikben van szükség adózói változásbejelentésre, és azt milyen nyomtatványon teheti meg a vállalkozás!

A kata választására jogosult vállalkozás megszűnése 

A kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnésekor, ha az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzett egyéni vállalkozóról van szó, nincs külön változásbejelentési kötelezettség. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását 2020. július 1-jétől kezdve a NAV vezeti, ezért mondhatni első kézből értesül arról, ha egy magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik.

Más a helyzet az egyéb egyéni vállalkozónak minősülő adózók (egyéni közjegyző, az egyéni önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az egyéni ügyvéd és az egyéni állatorvos) tekintetében. Őket nem a NAV tartja nyilván, és nem is értesül a nyilvántartó szervtől arról, ha az adózót törlik a nyilvántartásból. Az e körbe tartozó magánszemélyeknek ezért a ’T101 jelű nyomtatványon be kell jelenteniük a NAV felé, ha tevékenységüket megszüntetik. 2021-ben a 21T101 jelű nyomtatvány A02 lapjának 14. rovata szolgál az adóköteles tevékenység megszüntetésének bejelentésére.

A kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság jogutód nélkül megszűnéséről a cégbíróság az egyablakos rendszeren keresztül közvetlenül értesíti az adóhatóságot, ezért a cégeknek erről külön nem kell informálniuk a NAV-ot.

Az ügyvédi irodák esetében az adóhatóság nem kap ilyen adatot, ezért az adózónak be kell jelentenie a változást a NAV felé, mégpedig a ’201 jelű nyomtatványon. Mivel azonban az ügyvédi irodák jogutód nélküli megszüntetésére nem a bejelentéskor azonnal, hanem egy eljárás során kerül sor, a változásbejelentési kötelezettség két ponton is fennáll: először az elhatározás, majd a megszűnés kapcsán. 2021-ben a 21T201 jelű nyomtatvány főlapjának 4. blokkjában a “Változásbejelentés oka” rovatban a jogutód nélküli megszüntetési eljárás kezdetén  a “33=Megszűnés elhatározása” kódot kell kiválasztani, amikor pedig az ügyvédi kamara törölte az irodát, akkor a “18=Megszűnés/belföldi adóköteles tevékenység megszüntetése (ha a szervezet felszámolás vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy külföldi szervezet esetén bejelenti magyarországi adóköteles tevékenységének megszüntetését)” kódot.

Cégbejegyzésre kötelezett jogalanyok, így az egyéni cég, a betéti társaság és a közkereseti társaság végelszámolása, felszámolása illetve kényszertörlése esetén a NAV az egyablakos rendszerben megkapja az információt a cégbíróságtól, ezért a cégnek nincs bejelentési kötelezettsége az adó- és vámhatóság felé.

Egyszerűsített végelszámolásnál más a helyzet. Ennek a megindítását ugyanis a cégnek a NAV felé kell bejelenteni (és majd a NAV értesíti elektronikusan a cégbíróságot). A ’T201T adatlapon, 2021-ben tehát a 21T201T jelűn az A06 lapon a 21. rovat szolgál az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos bejelentések megtételére, így itt jelenthető be az egyszerűsített végelszámolás elhatározása és befejezése (valamint az is, ha az egyszerűsített végelszámolás befejezésére a cég továbbműködésének elhatározásával kerül sor).

Ügyvédi irodára a Ctv. végelszámolásra és kényszertörlésre vonatkozó előírásait nem rendelte alkalmazni a jogalkotó, ezért ezen eljárások lefolytatása esetükben nem értelmezhető. Felszámolási eljárás során azonban megszűnhetnek az ügyvédi irodák is, ennek bejelentésére 2021-ben a 21T201 jelű nyomtatvány főlapjának 4. blokkjában a “Változásbejelentés oka” rovatban a jogutód nélküli megszüntetési eljárás kezdetén  a “16=Felszámolás” kód szolgál.



Kapcsolódó cikkek

2021. november 11.

A kata-alanyiság megszűnése (IX. rész)

A kata-alanyiság kieséssel történő megszűnésének utolsó esetköreiben az adóalany azért kerül ki a tételes adó hatálya alól, mert olyan magatartást tanúsított, amely miatt a jogalkotó a továbbiakban nem kívánja részére biztosítani a kedvező adózási lehetőséget.
2021. november 4.

A kata-alanyiság megszűnése (VIII. rész)

Cikksorozatunk soron következő része a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének utolsó esetkörét, majd pedig a kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnésének eseteit tárgyalja.
2021. október 27.

A kata-alanyiság megszűnése (VII. rész)

Cikksorozatunk most következő részében a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének esetkörei közül először folytatjuk a kisadózó egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének tárgyalását, majd az egyéni cég, bt., kkt., ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére térünk ki.
2021. október 20.

A kata-alanyiság megszűnése (VI. rész)

A cikksorozat folytatásában azokról az esetekről lesz szó, amikor a kata-alanyiság a törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése miatt szűnik meg.
2021. szeptember 27.

A kata-alanyiság megszűnése (III. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunkban most a 40 százalékos különadó és a katás teljesítés kata után kiszámlázott bevétele problematikájával foglalkozunk.
2021. szeptember 20.

A kata-alanyiság megszűnése (II. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak.
2021. szeptember 13.

A kata-alanyiság megszűnése (I. rész)

A kisadózó vállalkozások tételes adózása kapcsán a korábbi években leginkább az érdekelte az érintetteket, hogy milyen feltételekkel választhatják a katát, és mit kell tenniük, hogy ki ne essenek. A 2021-től bevezetett szigorítások következtében aztán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan is, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna ettől az adónemtől. A cikksorozat áttekinti a kata-alanyiság megszűnésének esetköreit, kitér arra, hogy milyen teendői vannak a kata alól kikerülő vállalkozásnak, és felhívja a figyelmet egyes, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre.