A kata-alanyiság megszűnése (XI. rész)
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkben folytatjuk a katából történő kieséssel kapcsolatos további tudnivalók tárgyalását. Szó lesz többek között a kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnéséről és a jogalkotó által szankcionálni kívánt magatartásokról is.
Változásbejelentési kötelezettség (folyt.)
A kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnése
Gazdasági társaság és ügyvédi iroda esetében a kata-alanyiság megszűnését eredményezi a kisadózóként bejelentett tag halála, valamint a tagnak a gazdasági társaságból, az ügyvédi irodából való kilépése, ha nem marad bejelentett kisadózó a cégben.
Az elhunyt vagy kilépő tag adatai egyéni cég, bt. és kkt. esetén a ’T201T, ügyvédi iroda esetén a ’T201 nyomtatványon törölhetőek. 2021-ben a 21T201T jelű nyomtatvány A05 lapjának 17. rovatában, a 21T201 adatlap A07 lapjának 29. rovatában van lehetőség ennek elvégzésére.
Mindkét nyomtatványnál az U/T/M rovatban elhelyezett „T” jelöléssel törölhetőek a bejelentett kisadózó adatai. A kitöltési útmutató értelmében a kisadózó korábban bejelentett valamennyi adatát is meg szükséges adni. A 21T201 nyomtatvány kitöltési útmutatója ezenkívül felhívja a figyelmet arra, hogy a törlés a Főlap „Változás hatályba lépése” rovatában szereplő időponttal hajtható végre.
Megszűnési ok az is, ha a katás betéti társaságnak vagy közkereseti társaságnak nem magánszemély tagja lesz. Ezt nem kell külön bejelenteni, mivel a cég tagjainak adataiban bekövetkezett változások a cégbíróság által az egyablakos rendszerben a NAV felé továbbított adatok közé tartoznak.
Kiesik a vállalkozás a katából akkor is, ha átalakulás, egyesülés, szétválás következtében már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek, vagyis a vállalkozás immár nem a törvényben felsorolt formák valamelyikében működik (pl. a betéti társaság korlátolt felelősségű társasággá alakul át), vagy már nem kizárólag magánszemélyek a tagjai. A cégbíróság a már említettek szerint továbbítja az egyablakos rendszerben a cég tagjainak adataiban bekövetkezett változást, az átalakulási folyamat tényéről pedig szintén elektronikus úton értesíti a NAV-ot, külön bejelentést ezért erről sem szükséges tenni.
A jogalkotó által szankcionálni kívánt magatartás
A számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért kapott mulasztási bírságot, jövedéki bírságot az állami adó- és vámhatóság szabja ki az adózóra, a kisadózó vállalkozás adószámát szintén a NAV törli, a 100 ezer forintot meghaladó adótartozást pedig hivatalból észleli a NAV. Ezen esetekben ezért a vállalkozásnak nincs külön változásbejelentési kötelezettsége.
Arról azonban, ha a kata-alany a katával nem összeegyeztethető tevékenységből származó bevételt szerez, máshonnan nem értesülne az adóhatóság, ezért erről adatot kell szolgáltatni a NAV felé.
Sorozatunk IX. részében már volt szó arról, hogy mivel a bevétel megszerzése ténykérdés, ami nem függ attól, hogy az adott tevékenység szerepel-e a vállalkozás bejelentett tevékenységei között, 2017-től a törvény előírja, hogy a kisadózó vállalkozás a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni ezen bevétel megszerzésének időpontját. A bejelentésre 2021-ben
- az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyzett egyéni vállalkozók esetén a 21T101E jelű nyomtatvány A02 lapjának 14. rovata,
- az egyéb egyéni vállalkozónak minősülő adózók esetén a 21T101 adatlap A03 lapjának 20. rovata,
- egyéni cég, bt., kkt. esetén a 21T201T bejelentő és változásbejelentő lap A05 lapjának 17. rovata,
- ügyvédi iroda esetén a 21T201 adatlap A07 lapjának 29. rovata
szolgál.
Biztosítottak bejelentése
A jogutód nélküli megszűnés esetköreit kivéve a kata alóli kieséskor valamennyi, addig kisadózóként biztosítottnak minősülő személyről be kell nyújtani a ‘T1041 (2021-ben 21T1041) jelű nyomtatványt is, mivel innentől e személyek már a Tbj. alapján minősülnek biztosítottnak.
Bevallási kötelezettség
A katából kieső vállalkozások bevallási kötelezettsége a kilépésnél leírtakhoz hasonlóan alakul.
A katából kieső vállalkozásnak főszabály szerint az adóévet követő év február 25-ig kell nyilatkoznia az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Ha a vállalkozásnak százalékosadó-fizetési kötelezettsége is keletkezett, azt szintén az adóévet követő év február 25. napjáig kell bevallania. Mind a nyilatkozat, mind a bevallás megtételére a ‘KATA (2021-ben a 21KATA) jelű nyomtatvány szolgál.
Abban az esetben, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot és a bevallást is a megszűnést követő 30 napon belül kell benyújtani.
Speciális az a helyzet, amikor az egyéni vállalkozás szüneteltetést követően szűnik meg, akár azért, mert a vállalkozás már a szüneteltetés ideje alatt bejelenti, hogy megszünteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, akár azért, mert a szünetelésre nyitva álló határidőn belül nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését.
A jogszabály nem tesz különbséget annak alapján, hogy a megszűnést aktív vállalkozási tevékenység előzi-e meg vagy szüneteltetést zár le (a vállalkozó döntése alapján vagy a törvény erejénél fogva) a megszűnés. A törvényi szabályozás alapján tehát szüneteltetésből közvetlenül megszüntetett vállalkozási tevékenység esetén is kötelező volna benyújtani a NAV-hoz az érintett bevallásokat, a „Bevallás típusa” rovatban jelölve az egyéni vállalkozói megszűnést, annak ellenére, hogy a magánszemély akár évek óta nem végzett vállalkozási tevékenységet, és lehet, hogy minden érintett bevallást „0” adattartalommal küldene be. A tapasztalatok alapján azonban az állami adóhatóság gyakorlatiasabban áll a kérdéshez, és nem kifogásolja, ha a szüneteltetésből megszűnő egyéni vállalkozó nem adja be nullásan a záróbevallásait.
Természetesen más a helyzet akkor, ha az egyéni vállalkozónak a megszűnéshez kapcsolódóan van miről adatot szolgáltatnia. Ez a helyzet például akkor, ha az egyéni vállalkozónak van munkavállalója: a dolgozót ekkor ki kell jelenteni a ‘T1041 jelű nyomtatványon, és a vállalkozónak be kell nyújtania egy záró ’08-as bevallást az utolsó foglalkoztatási időszakról, ami ez esetben a tárgyhó első napja és a jogviszony utolsó napja közti időszak.
Azokban az esetekben, amikor az állami adó- és vámhatóság hivatalból értesül a kata-alanyiság megszűnését kiváltó okról, előfordulhat, hogy a vállalkozás által benyújtott bevallást a NAV rendszere nem tudja feldolgozni, mivel a törzsadatoknál még nem történt meg a kata-alanyiság megszűnésének átvezetése.
Ilyenkor érdemes várni egy ideig, mert jellemzően amint a törzsadatok között megjelenik, hogy a vállalkozás kikerült a kata hatálya alól, a bevallás feldolgozása is megtörténik.
Ha viszont napok múlva sem érkezik meg az üzenet a sikeres feldolgozásról, érdemes rákérdezni az adóhatóságnál, mivel elképzelhető, hogy a technika ördöge megtréfálta őket, és a rendszerük továbbra is kisadózóként érzékeli a vállalkozást. Felesleges aggódni amiatt, hogy kivívjuk a hivatal haragját, az ügyintézők általában inkább hálásak az együttműködő hozzáállást tapasztalva.