A kata-alanyiság megszűnése (XI. rész)


Cikkünkben folytatjuk a katából történő kieséssel kapcsolatos további tudnivalók tárgyalását. Szó lesz többek között a kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnéséről és a jogalkotó által szankcionálni kívánt magatartásokról is.

Változásbejelentési kötelezettség (folyt.)

A kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnése

Gazdasági társaság és  ügyvédi iroda esetében a kata-alanyiság megszűnését eredményezi a kisadózóként bejelentett tag halála, valamint a tagnak a gazdasági társaságból, az ügyvédi irodából való kilépése, ha nem marad bejelentett kisadózó a cégben.

Az elhunyt vagy kilépő tag adatai egyéni cég, bt. és kkt. esetén a ’T201T, ügyvédi iroda esetén a ’T201 nyomtatványon törölhetőek. 2021-ben a 21T201T jelű nyomtatvány A05 lapjának 17. rovatában, a 21T201 adatlap A07 lapjának 29. rovatában van lehetőség ennek elvégzésére.

Mindkét nyomtatványnál az U/T/M rovatban elhelyezett „T” jelöléssel törölhetőek a bejelentett kisadózó adatai. A kitöltési útmutató értelmében a kisadózó korábban bejelentett valamennyi adatát is meg szükséges adni. A 21T201 nyomtatvány kitöltési útmutatója ezenkívül felhívja a figyelmet arra, hogy a törlés a Főlap „Változás hatályba lépése” rovatában szereplő időponttal hajtható végre.

Megszűnési ok az is, ha a katás betéti társaságnak vagy közkereseti társaságnak nem magánszemély tagja lesz. Ezt nem kell külön bejelenteni, mivel a cég tagjainak adataiban bekövetkezett változások a cégbíróság által az egyablakos rendszerben a NAV felé továbbított adatok közé tartoznak.

Kiesik a vállalkozás a katából akkor is, ha átalakulás, egyesülés, szétválás következtében már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek, vagyis a vállalkozás immár nem a törvényben felsorolt formák valamelyikében működik (pl. a betéti társaság korlátolt felelősségű társasággá alakul át), vagy már nem kizárólag magánszemélyek a tagjai. A cégbíróság a már említettek szerint továbbítja az egyablakos rendszerben a cég tagjainak adataiban bekövetkezett változást, az átalakulási folyamat tényéről pedig szintén elektronikus úton értesíti a NAV-ot, külön bejelentést ezért erről sem szükséges tenni.

A jogalkotó által szankcionálni kívánt magatartás

A számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért kapott mulasztási bírságot, jövedéki bírságot az állami adó- és vámhatóság szabja ki az adózóra, a kisadózó vállalkozás adószámát szintén a NAV törli, a 100 ezer forintot meghaladó adótartozást pedig hivatalból észleli a NAV. Ezen esetekben ezért a vállalkozásnak nincs külön változásbejelentési kötelezettsége.

Arról azonban, ha a kata-alany a katával nem összeegyeztethető tevékenységből származó bevételt szerez, máshonnan nem értesülne az adóhatóság, ezért erről adatot kell szolgáltatni a NAV felé.

Sorozatunk IX. részében már volt szó arról, hogy mivel a bevétel megszerzése ténykérdés, ami nem függ attól, hogy az adott tevékenység szerepel-e a vállalkozás bejelentett tevékenységei között, 2017-től a törvény előírja, hogy a kisadózó vállalkozás a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni ezen bevétel megszerzésének időpontját. A bejelentésre 2021-ben

  • az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyzett egyéni vállalkozók esetén a 21T101E jelű nyomtatvány A02 lapjának 14. rovata,
  • az egyéb egyéni vállalkozónak minősülő adózók esetén a 21T101 adatlap A03 lapjának 20. rovata,
  • egyéni cég, bt., kkt. esetén a 21T201T bejelentő és változásbejelentő lap A05 lapjának 17. rovata,
  • ügyvédi iroda esetén a 21T201 adatlap A07 lapjának 29. rovata

szolgál.

Biztosítottak bejelentése

A jogutód nélküli megszűnés esetköreit kivéve a kata alóli kieséskor valamennyi, addig kisadózóként biztosítottnak minősülő személyről be kell nyújtani a ‘T1041 (2021-ben 21T1041) jelű nyomtatványt is, mivel innentől e személyek már a Tbj. alapján minősülnek biztosítottnak.

Bevallási kötelezettség

A katából kieső vállalkozások bevallási kötelezettsége a kilépésnél leírtakhoz hasonlóan alakul.

A katából kieső vállalkozásnak főszabály szerint az adóévet követő év február 25-ig kell nyilatkoznia az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Ha a vállalkozásnak százalékosadó-fizetési kötelezettsége is keletkezett, azt szintén az adóévet követő év február 25. napjáig kell bevallania. Mind a nyilatkozat, mind a bevallás megtételére a ‘KATA (2021-ben a 21KATA) jelű nyomtatvány szolgál.

Abban az esetben, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot és a bevallást is a megszűnést követő 30 napon belül kell benyújtani.

Speciális az a helyzet, amikor az egyéni vállalkozás szüneteltetést követően szűnik meg, akár azért, mert a vállalkozás már a szüneteltetés ideje alatt bejelenti, hogy megszünteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, akár azért, mert a szünetelésre nyitva álló határidőn belül nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését.

A jogszabály nem tesz különbséget annak alapján, hogy a megszűnést aktív vállalkozási tevékenység előzi-e meg vagy szüneteltetést zár le (a vállalkozó döntése alapján vagy a törvény erejénél fogva) a megszűnés. A törvényi szabályozás alapján tehát szüneteltetésből közvetlenül megszüntetett vállalkozási tevékenység esetén is kötelező volna benyújtani a NAV-hoz az érintett bevallásokat, a „Bevallás típusa” rovatban jelölve az egyéni vállalkozói megszűnést, annak ellenére, hogy a magánszemély akár évek óta nem végzett vállalkozási tevékenységet, és lehet, hogy minden érintett bevallást „0” adattartalommal küldene be. A tapasztalatok alapján azonban az állami adóhatóság gyakorlatiasabban áll a kérdéshez, és nem kifogásolja, ha a szüneteltetésből megszűnő egyéni vállalkozó nem adja be nullásan a záróbevallásait.

Természetesen más a helyzet akkor, ha az egyéni vállalkozónak a megszűnéshez kapcsolódóan van miről adatot szolgáltatnia. Ez a helyzet például akkor, ha az egyéni vállalkozónak van munkavállalója: a dolgozót ekkor ki kell jelenteni a ‘T1041 jelű nyomtatványon, és a vállalkozónak be kell nyújtania egy záró ’08-as bevallást az utolsó foglalkoztatási időszakról, ami ez esetben a tárgyhó első napja és a jogviszony utolsó napja közti időszak.

Azokban az esetekben, amikor az állami adó- és vámhatóság hivatalból értesül a kata-alanyiság megszűnését kiváltó okról, előfordulhat, hogy a vállalkozás által benyújtott bevallást a NAV rendszere nem tudja feldolgozni, mivel a törzsadatoknál még nem történt meg a kata-alanyiság megszűnésének átvezetése.

Ilyenkor érdemes várni egy ideig, mert jellemzően amint a törzsadatok között megjelenik, hogy a vállalkozás kikerült a kata hatálya alól, a bevallás feldolgozása is megtörténik.

Ha viszont napok múlva sem érkezik meg az üzenet a sikeres feldolgozásról, érdemes rákérdezni az adóhatóságnál, mivel elképzelhető, hogy a technika ördöge megtréfálta őket, és a rendszerük továbbra is kisadózóként érzékeli a vállalkozást. Felesleges aggódni amiatt, hogy kivívjuk a hivatal haragját, az ügyintézők általában inkább hálásak az együttműködő hozzáállást tapasztalva.



Kapcsolódó cikkek

2021. november 17.

A kata-alanyiság megszűnése (X. rész)

A cikksorozat ezen része a katából történő kieséssel kapcsolatos további tudnivalókat taglalja: szólunk a bevételek kezeléséről a százalékos kata-értékhatár elérésekor, valamint a változás-bejelentési kötelezettségről.
2021. november 11.

A kata-alanyiság megszűnése (IX. rész)

A kata-alanyiság kieséssel történő megszűnésének utolsó esetköreiben az adóalany azért kerül ki a tételes adó hatálya alól, mert olyan magatartást tanúsított, amely miatt a jogalkotó a továbbiakban nem kívánja részére biztosítani a kedvező adózási lehetőséget.
2021. november 4.

A kata-alanyiság megszűnése (VIII. rész)

Cikksorozatunk soron következő része a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének utolsó esetkörét, majd pedig a kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnésének eseteit tárgyalja.
2021. október 27.

A kata-alanyiság megszűnése (VII. rész)

Cikksorozatunk most következő részében a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének esetkörei közül először folytatjuk a kisadózó egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének tárgyalását, majd az egyéni cég, bt., kkt., ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére térünk ki.
2021. október 20.

A kata-alanyiság megszűnése (VI. rész)

A cikksorozat folytatásában azokról az esetekről lesz szó, amikor a kata-alanyiság a törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése miatt szűnik meg.
2021. szeptember 27.

A kata-alanyiság megszűnése (III. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunkban most a 40 százalékos különadó és a katás teljesítés kata után kiszámlázott bevétele problematikájával foglalkozunk.
2021. szeptember 20.

A kata-alanyiság megszűnése (II. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak.
2021. szeptember 13.

A kata-alanyiság megszűnése (I. rész)

A kisadózó vállalkozások tételes adózása kapcsán a korábbi években leginkább az érdekelte az érintetteket, hogy milyen feltételekkel választhatják a katát, és mit kell tenniük, hogy ki ne essenek. A 2021-től bevezetett szigorítások következtében aztán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan is, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna ettől az adónemtől. A cikksorozat áttekinti a kata-alanyiság megszűnésének esetköreit, kitér arra, hogy milyen teendői vannak a kata alól kikerülő vállalkozásnak, és felhívja a figyelmet egyes, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre.