Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkben folytatjuk a katából történő kieséssel kapcsolatos adminisztratív teendők tárgyalását. Szólunk a tájékoztatósi kötelezettségről és a más adónemekba való áttérés teendőiról.
Tájékoztatási kötelezettség
A kilépés kapcsán már volt arról szó, hogy a Katv. értelmében a kata-alanyoknak kötelező tájékoztatniuk a velük szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt (de csak a kifizetőnek minősülő partnert) arról, ha a kisadózói jogállásuk megszűnik. Ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha a katás vállalkozás nem kilép, hanem kiesik a tételes adó hatálya alól.
Habár a Katv. erre nem tér ki, álláspontom szerint ha a kata-alanyiság a vállalkozással együtt szűnik meg, akkor nem szükséges a partnert külön tájékoztatni a kisadózói jogállás megszűnéséről. A szabályozás célja ugyanis a kifizetői kötelezettségek teljesítéséhez szükséges információk biztosítása. Ahhoz ugyanis, hogy a kifizető eleget tudjon tenni a Katv. 13. §-ában előírt adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségének, elengedhetetlen, hogy tudja, mely partnerei minősülnek kisadózónak. Ezt az információt ugyanakkor semmilyen közhiteles, lekérdezhető nyilvántartás nem tartalmazza, ezért kizárólag a partner által rendelkezésre bocsátott, változás esetén frissített adatokból tud kiindulni. Ha viszont a kifizető partnere megszűnik, a megszűnést követően már nyilvánvalóan nem tud sem a kisadózó vállalkozások tételes adójának, sem más adónemnek a hatálya alá tartozni, ezért a kisadózói jogállás megszűnéséről való külön tájékoztatás már nem szolgálja a szabályozási célt.
Áttérési szabályok
Szja, tao, Szt.
A személyi jövedelemadóra, a társasági adóra illetve az Szt. hatálya alá történő áttérésre a cikksorozatunk IV. és V. részében leírtak irányadóak, az alábbi eltérésekkel.
A Tao tv. 26. § (13) bekezdésében a társasági adóelőleg tekintetében a bevallás benyújtására értelemszerűen nem a kilépéstől, hanem a kieséstől számított 60 napon belül köteles a vállalkozás, a kiesést követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére. A megfizetés esedékességére, a bevallási nyomtatványra, az előleg összegére és mérséklésére a kilépésnél leírtak vonatkoznak.
A Katv. 29. §-a kimondja, hogy az Szt. rendelkezéseit nem alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a Csődtv. és a Ctv. szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget – amely a végelszámolási nyitómérleg elkészítésének kiindulópontja – az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
Katából kivába
A katából kieső vállalkozás a kisvállalati adó hatálya alá nem minden esetben térhet át, mivel vannak olyan katás kiesési okok, amelyek kizárják a kiva választását.
Általánosságban elmondható, hogy a Katv. sem a kata-alanyiság megszűnése, sem pedig a kiva választásának feltételei körében nem tartalmaz olyan előírást, amely a katából akár kilépő, akár kieső vállalkozás esetében kizárná a kiva választását. Olyan jogszabályi rendelkezés sincs, amely azt mondaná ki, hogy kieséskor kizárólag a „főszabály” szerinti adónemek, tehát a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó alá kerülhetne át a vállalkozás.
Az összefüggés más jellegű: alapértelmezetten a magánszemélyek az Szja tv. 2. § (1) bekezdése értelmében a személyi jövedelemadó alanyai, a Tao tv. 2. §-ában meghatározott személyek pedig a társasági adó hatálya alá tartoznak. Speciális adónem alkalmazását külön be kell jelenteni. Amennyiben tehát a kata alól kikerülő vállalkozás nem választ speciális adózási módot – jelen esetben kiva-alanyiságot –, akkor az szja vagy a tao hatálya alá kerül át, hacsak valamely jogszabályi rendelkezés ezt ki nem zárja. A felszámolási vagy kényszertörlési eljárás megindítása például a kata-alanyiság megszűnését eredményezi, ugyanakkor a Tao tv. 5. számú melléklet 8. pontja értelmében a társasági adónak sem válik alanyává a vállalkozás.
A Katv. 2. § 3. pontjában szereplő bevétel-definíció is azt támasztja alá, hogy a kata alanya áttérhet a kiva alá, e jogszabályhely ugyanis kifejezetten kitér a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozásokra, előírva, hogy esetükben bevételnek a 12. pont alapján meghatározott összeg számít. A törvény nem különbözteti meg a kisadózó vállalkozásokat a szerint, hogy adóalanyiságuk kilépéssel vagy kiesés következtében szűnt meg, következésképpen elvi oldalról mindkét esetben lehetséges a kiva választása.
Gyakorlati oldalról viszont természetesen akár kilép, akár kiesik a katából a vállalkozás, kizárólag akkor térhet át a kisvállalati adó hatálya alá, ha megfelel a kiva választására előírt feltételeknek.
A kiesési esetköröket vizsgálva e tekintetben az alábbiak mondhatóak el.
A kata választására jogosult vállalkozás megszűnése
Azon esetekben, amikor a kata-alanyiság magának a vállalkozásnak a megszűnésével egyidejűleg szűnik meg, a kiva értelemszerűen nem választható, hiszen a kata-alanyiság megszűnését követően már a vállalkozás sem létezik. Ide tartozik:
Ha a kisadózó vállalkozás végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás alá kerül, akkor végelszámolás, felszámolás és kényszertörlés esetén a kata-alanyiság a Katv. 5. § (1) bekezdés k) pontja értelmében az eljárás kezdő időpontját megelőző nappal szűnik meg, a vállalkozás mint jogalany azonban még ezt követően is létezik.
A Katv. 19. § (5) bekezdés b) pontja szerint a kiva-alanyiság is megszűnik a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal. Habár a belépést kizáró körülmények között nem nevesíti a törvény azt, ha ezen eljárások valamelyike alatt áll az adózó, a NAV által következetesen képviselt álláspont szerint az adóalanyiság nem választható, amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely önmagában is az adóalanyiság megszűnését eredményezné. A kiva-alanyiság ezért nem választható, ha az adózó végelszámolás, felszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt áll. A végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alá kerülő vállalkozások tehát a katából kiesve a társasági hatálya alá kerülnek át.
