A kata-alanyiság megszűnése (XIII. rész)


Cikkünkben folytatjuk a katából történő kieséssel kapcsolatos áttérési szabályok tárgyalását. Szó lesz a katából kivába történő átlépésről, a kata és a helyi adók viszonyáról, valamint a kata újraaválasztásáról is.

Áttérési szabályok (folyt.) 

Katából kivába (folyt.)

A kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnése

Gazdasági társaság és  ügyvédi iroda esetében a kata-alanyiság megszűnését eredményezi a kisadózóként bejelentett tag halála, valamint a tagnak a gazdasági társaságból, az ügyvédi irodából való kilépése, ha nem marad bejelentett kisadózó a cégben, továbbá az is, ha a katás betéti társaságnak vagy közkereseti társaságnak nem magánszemély tagja lesz. A kisvállalati adó választásának ugyanakkor a kisadózóként bejelentett tag megléte értelemszerűen nem feltétele, és bt. vagy kkt. esetén nem zárja ki a kiva választását az sem, ha a tagok között jogi személy vagy más természetes személynek nem minősülő jogalany is van. Ezen katás kiesési okok esetében tehát lehetőség van a kiva alá történő áttérésre (feltéve természetesen, hogy a vállalkozás megfelel a kiva választására előírt feltételeknek).

Kiesik a vállalkozás a katából akkor is, ha átalakulás, egyesülés, szétválás következtében már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek.

Ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében már nem kizárólag magánszemélyek lesznek a vállalkozás tagjai, akkor az előbbiekben leírtak irányadóak, vagyis ez nem kizáró ok a kiva választása szempontjából.

Ha a kiesés azért következik be, mert a vállalkozás immár nem a Katv. 3. §-ában felsorolt formák valamelyikében működik, akkor annak megállapításához, hogy egyáltalán jogosult-e a kiva választására, vizsgálandó, hogy a 16. §-ban felsorolt formák valamelyikébe tartozik-e a továbbiakban. A kiva választását ugyanis a jogalkotó szélesebb kör számára teszi lehetővé, mint a kata-alanyiságot, ezért ha például egy betéti társaság korlátolt felelősségű társasággá vagy akár zártkörűen működő részvénytársasággá alakul át, akkor a kata már nem, de a kiva még nyitva áll előtte. Ha viszont például a bt. egy nyilvánosan működő részvénytársaságba olvad be, akkor a kiva sem opció – de a gyakorlatban nyrt. esetén erre nem is szokott igény lenni.

Gyakorlati oldalról viszont a jogutód nem fog tudni közvetlenül a kivára áttérni. A Katv. 19. § (1) bekezdésében foglalt főszabály értelmében ugyanis a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság főszabály szerint a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Ugyanezen § (9) bekezdése ugyan a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozásoknak megengedi, hogy a kiva választásáról szóló bejelentést az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítsék, a kata választására vonatkozó 4. § (2) bekezdésével ellentétben azonban a 19. § (9) bekezdése nem tartalmaz olyan kitételt, hogy e rendelkezés alkalmazásában tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősülne az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, az e törvény szerinti adóalanyiságot választó gazdasági társaság is. Az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózók ezért a Katv. 19. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerint választhatják a kivát. Mivel a jogutód adózó legkorábban a létrejötte napján tudja bejelenteni a választását, a kiva-alanyisága pedig a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre, még a kisvállalati adó szerinti adózás választása esetén is mindenképpen lesz legalább egy tört hónapnyi „társasági adós” adóéve.

A jogalkotó által szankcionálni kívánt magatartás

A  Katv. 5. § (1) bekezdés h) pontja értelmében a kata-alanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáértbe nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg. A Katv. kivára vonatkozó előírásai azonban ezt a kiva választásakor nem tekintik kizáró körülménynek, ezért nincs akadálya annak, hogy a katából kieső adózó a határozat véglegessé válásának hónapja során bejelentse, hogy a következő hónaptól – amikor már nem katás – a kiva alanya szeretne lenni.

Arra azonban figyelnie kell, hogy kivásként már ne kapjon újabb, az említett körbe tartozó bírságot, mivel a Katv. 19. § (5) bekezdés e) pontja azt a kiva-alanyiság megszüntető okai között is nevesíti. A belépésnek tehát nem akadálya a katás időszakban kapott szankció, de ha a kivás időszakban kap ilyet, a kiva alól is kiesik, ráadásul már a NAV határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával.

A vállalkozás adószámának törlését a jogalkotó egyértelműen nevesíti a kiva választását kizáró okok között: a Katv. 16. § (2) bekezdés c) pontja értelmében az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte. Ebből következően még ha a katából kiesett vállalkozás kérelmére a NAV az Art. 246. § (7) bekezdése szerint újra megállapítja is az adószámot, kiva-alanyiságot nem választhat az adózó. Ugyanis még ha technikailag a korábbi adószámot kapja is „vissza”, ez nem változtat azon a tényen, hogy a törlő határozat véglegessé vált, ami kizáró ok a kiva választásánál.  (A kétéves határidő leteltét követően már lehetőség van a kiva-alanyiság választására.)

A megengedett adótartozás felső korlátját a kiva-alanyiság tekintetében magasabban húzta meg a jogalkotó, mint a kata-alanyiság vonatkozásában. Míg ugyanis a Katv. 5. § (1) bekezdés j) pontja értelmében, ha a kisadózó vállalkozás NAV által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, a kata-alanyiság megszűnik, a 19. § (4) bekezdése a bejelentés napján fennálló, 1 millió forint feletti NAV által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozás esetén zárja ki a kiva-alanyiság választását. Ez azt jelenti, hogy ha például egy betéti társaságnak december 31-én 500 ezer forintnyi adótartozása áll fenn, amit nem rendez az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig, akkor a katából kiesik, de áttérhet a kiva alá.

Lényeges, hogy mindkét adónem tekintetében csak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozás összegét kell vizsgálni, nem kell tehát vizsgálni a vámtartozás összegét vagy a nem az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokat.

A kata-alanyisággal nem összeegyeztethető tevékenységből származó bevétel megszerzése a kata-alanyiság megszűnését eredményezi, a kiva tekintetében azonban az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből történő bevételszerzés nem kizáró ok, ezért az ezen ok miatt a katából kiesett vállalkozás áttérhet a kiva alá.

Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó tekintetében a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint sem a Htv., sem egyéb releváns adóeljárási jogszabály nem ír elő soron kívüli adóbevallási kötelezettséget arra az esetre, ha az adóalany kata-alanyisága adóév közben úgy szűnik meg, hogy vállalkozási tevékenységét fenntartja, azaz nem szűnik meg a helyi iparűzési adó alanya lenni. Erre figyelemmel, önmagában azért, mert valamely iparűzési adóalany kata-alanyisága adóév közben megszűnik (kilép vagy kiesik a katából) őt soron kívüli (záró) bevallás-benyújtási kötelezettség a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé nem terheli.

Amennyiben azonban ezen iparűzési adóalany korábban, kata-alanyisága okán a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítási módot választotta, kata-alanyisága megszűnésétől számított 15 napon belül – az Art. 44. §-a alapján – köteles az adókötelezettségében bekövetkező változást (a tételes adómegállapításra vonatkozó jogosultsága kata-alanyiság megszűnésével egyidejű megszűnését) az önkormányzati adóhatóság számára bejelenteni.

A 21HIPA nyomtatvány főlapja I. blokk 11. sora mindösszesen akkor jelölendő, ha a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerint tételes, egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adóalanynak a Htv. 39/B. § (6) bekezdése alapján bevallás-benyújtási kötelezettsége áll elő, vagy azért mert az adóévben az adóalany kata-fizetési kötelezettsége (az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének esetét leszámítva) szünetelt, vagy azért, mert kata-alany adóalany önkormányzati rendeleti mentességet/kedvezményt kíván az adóévre igénybe venni.

A kata újraválasztása

Amint arról a cikksorozat V. részében már volt szó, az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható. Ha tehát a vállalkozás 2021. során kiesik a kata hatálya alól, legközelebb 2022. decemberében jelezheti, hogy 2023-tól visszatérne a tételes adó hatálya alá.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

A kata-alanyiság megszűnése (XII. rész)

Cikkünkben folytatjuk a katából történő kieséssel kapcsolatos adminisztratív teendők tárgyalását. Szólunk a tájékoztatósi kötelezettségről és a más adónemekba való áttérés teendőiról.
2021. november 24.

A kata-alanyiság megszűnése (XI. rész)

Cikkünkben folytatjuk a katából történő kieséssel kapcsolatos további tudnivalók tárgyalását. Szó lesz többek között a kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnéséről és a jogalkotó által szankcionálni kívánt magatartásokról is.
2021. november 17.

A kata-alanyiság megszűnése (X. rész)

A cikksorozat ezen része a katából történő kieséssel kapcsolatos további tudnivalókat taglalja: szólunk a bevételek kezeléséről a százalékos kata-értékhatár elérésekor, valamint a változás-bejelentési kötelezettségről.
2021. november 11.

A kata-alanyiság megszűnése (IX. rész)

A kata-alanyiság kieséssel történő megszűnésének utolsó esetköreiben az adóalany azért kerül ki a tételes adó hatálya alól, mert olyan magatartást tanúsított, amely miatt a jogalkotó a továbbiakban nem kívánja részére biztosítani a kedvező adózási lehetőséget.
2021. november 4.

A kata-alanyiság megszűnése (VIII. rész)

Cikksorozatunk soron következő része a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének utolsó esetkörét, majd pedig a kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnésének eseteit tárgyalja.
2021. október 27.

A kata-alanyiság megszűnése (VII. rész)

Cikksorozatunk most következő részében a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének esetkörei közül először folytatjuk a kisadózó egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének tárgyalását, majd az egyéni cég, bt., kkt., ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére térünk ki.
2021. október 20.

A kata-alanyiság megszűnése (VI. rész)

A cikksorozat folytatásában azokról az esetekről lesz szó, amikor a kata-alanyiság a törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése miatt szűnik meg.
2021. szeptember 27.

A kata-alanyiság megszűnése (III. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunkban most a 40 százalékos különadó és a katás teljesítés kata után kiszámlázott bevétele problematikájával foglalkozunk.
2021. szeptember 20.

A kata-alanyiság megszűnése (II. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak.
2021. szeptember 13.

A kata-alanyiság megszűnése (I. rész)

A kisadózó vállalkozások tételes adózása kapcsán a korábbi években leginkább az érdekelte az érintetteket, hogy milyen feltételekkel választhatják a katát, és mit kell tenniük, hogy ki ne essenek. A 2021-től bevezetett szigorítások következtében aztán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan is, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna ettől az adónemtől. A cikksorozat áttekinti a kata-alanyiság megszűnésének esetköreit, kitér arra, hogy milyen teendői vannak a kata alól kikerülő vállalkozásnak, és felhívja a figyelmet egyes, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre.