A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adózási szabályai


2021. július 1. óta alakíthatnak a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetet, az új lehetőséggel kapcsolatban igazítja el az érdeklődőket weboldalán a NAV,

A kisgyermekkel otthon lévő szülők 2021. július 1. óta szövetkezetet alakíthatnak, így rugalmas keretek között vehetnek részt a foglalkoztatásban.[1]

Ebben a speciális szövetkezetben a tagok

  • csak személyes közreműködést vállaló természetes személyek lehetnek, és
  • legalább 90 százalékuknak gyermekgondozási díjban (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) nem nagyszülőként részesülő személynek kell lenniük (a továbbiakban: ellátásban részesülő tag).

A személyes közreműködés módját és ellentételezését a szövetkezettel kötött tagsági megállapodás tartalmazza.

A tag személyesen közreműködhet a szövetkezet harmadik személynek nyújtott külső szolgáltatásában is. Az ilyen, külső szolgáltatás nyújtásakor a Ptk[2] megbízásra vonatkozó, valamint az Mt.[3] szövetkezetekről szóló törvényben[4] meghatározott szabályait kell alkalmazni.

Személyi jövedelemadó

A tag személyes közreműködése ellenében kapott juttatása nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít,[5] így az az összevont adóalap részeként adóköteles.

Az Szja tv. az új szövetkezeti forma beiktatásával azonban új, adómentességre vonatkozó szabályokkal is kiegészült.

Így adómentes

  • az ellátásban részesülő tag személyes közreműködésének ellenértékeként juttatott élelmiszer, a szövetkezetben előállított javak, vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel, melyeknek értéke együttesen havonta a minimálbér összegét nem haladhatja meg.

A fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.

  • a szövetkezet által támogatásként vagy segélyként a tagnak juttatott, élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány, legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben.

A juttatott élelmiszerek vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítéskor alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

Az ellátásban részesülő tag társadalombiztosítási jogállása

A szövetkezet tagja akkor biztosított, ha személyes közreműködése munkaviszonyon, vagy megbízási jogviszonyon, vagy vállalkozási jellegű jogviszonyon alapul.[6]

Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra az ellátásban részesülő tagra, aki egyéb jogcímen biztosított, [7] kivéve, ha ez a magánszemély munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például megbízási, vállalkozási szerződés alapján vagy választott tisztségviselőként biztosított[8].

Ha az ellátásban részesülő tag a szövetkezetben végzett személyes közreműködése okán biztosított, akkor a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettséget az ezt megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni.

Szociális hozzájárulási adó

Nem kell szochot fizetni a szövetkezetnek az ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel kifizetett, az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó-, (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után.[9]

Szakképzési hozzájárulás

A szövetkezet szakképzési hozzájárulást nem fizet.[10]

Társasági adó

A szövetkezet a társasági adó alanya.[11] Ugyanakkor ez a szövetkezeti forma a társasági adó alapját nem az általános szabályok szerint, hanem – az iskolaszövetkezetre irányadó[12] – speciális rendelkezések alapján állapítja meg.

A szövetkezet adóalapja az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá az adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a megállapított osztalék)

  • csökkentve – többek között – a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségeivel, valamint a bírság és az Art., a Tbj. szerinti jogkövetkezmények elengedése miatt elszámolt bevétellel,[13]
  • növelve – többek között – a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a jogerős határozatban megállapított bírság, az Art., illetve a Tbj. szerinti jogkövetkezményekből adódó ráfordítások összegével,[14]
  • növelve a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követeléssel[15] (amely eltér az általános előírástól, mert ezúttal nem csak a kapcsolt vállalkozások tartozásának elengedésekor kell a ráfordítással megnövelni az adóalapot).

Ha az eredményt nem osztják fel a tagok között, akkor az eredménytartalék után csak annak tényleges kiosztáskor kell adót fizetni.

Ennek a szövetkezeti formának a jogutód nélküli megszűnésekor az adó alapját az előzőeken túl növeli az adómentesen képződött eredménytartalék összege. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogutódnál – ha az nem szövetkezet – növeli az adó alapját a jogelődnél adómentesen képződött eredménytartalék összege.

A szövetkezet mentesül a jövedelem-(nyereség) minimummal kapcsolatos szabályok alkalmazása alól[16], valamint adóelőleg-kötelezettséget sem kell teljesítenie.[17]

Illeték

A szövetkezet cégbejegyzési eljárása illetékmentes.[18]

(nav.gov.hu)


[1] A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt módosító, az egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXV. törvény alapján.

[2] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.).

[3] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).

[4] A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény.

[5] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 24. § (1) bekezdés c) pontja és 25. § (1) bekezdése.

[6] Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pont.

[7] Tbj. 6. § (1) bekezdés bd) pont.

[8] Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont és (2) bekezdés.

[9] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés k) pont.

[10] A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 105. § (2) bekezdés 7. pont.

[11] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2. § (2) bekezdése.

[12] Tao. tv. 10. §.

[13] Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) és r) pont.

[14] Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) és e) pont.

[15] Tao. tv. 10. § (3) bekezdés.

[16] Tao. tv. 6. § (6) bekezdés b) pont.

[17] Tao. tv. 26. § (11) bekezdés.

[18] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45. § (1a) bekezdés.



Kapcsolódó cikkek

2021. március 8.

A nők továbbra is 16 százalékkal kevesebbet keresnek

Tavaly 2 millió 103 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ami közel 13 százalékkal haladta meg a tíz évvel korábbi létszámot, miközben a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 370 ezer forint volt, ami 16 százalékkal marad el a férfiakétól – derül ki a Trenkwalder felméréséből.