A közérdekű nyugdíjas szövetkezetről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Közlöny 2017. évi 93. számában, június 19-én jelent meg az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény, mely VI. fejezetének 19. pontjában módosították az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998.  évi LXVI.  törvényt (is). Ennek megfelelően az Eho törvény 3.  §-a kiegészült egy új (6) bekezdéssel. Eszerint mentes a  százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az  a  jövedelem, amelyet a  közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a  szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.

2017. június 26-án a Magyar Közlöny 98. számában hirdették ki az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvényt. Ebben – többek között – megfogalmazták a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításaként a közérdekű nyugdíjas szövetkezet fogalmát az 5. fejezetben, mely 2017. július 1-től lépett hatályba. (Ha a két dátumot összehasonlítják, látszik a fejetlenség.)

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön.

A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet.

A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül. A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja. A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A nyugdíjas szövetkezet tagja alapításkor vagy belépéskor vagyoni hozzájárulást köteles vállalni. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára, idejére és mértékére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5.§ (1) bekezdésének b) pontja egy „kivéve” szó segítségével módosult. Ennek értelmében a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a nyugdíjas szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá. Ezért járulékfizetési kötelezettsége nincs.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés b) pontja a szociális hozzájárulási adóról rendelkezik.

A törvénymódosítás szerint, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt. 

Tehát a nyugdíjas szövetkezet nem fizet szociális hozzájárulási adót az öregségi nyugdíjas tag személyes közreműködése alapján a felsorolt jogviszonyokban.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontját úgy módosították, hogy a szövetkezetek ugyan alanyai a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségnek, de a közérdekű nyugdíjas szövetkezet ennek fizetésére mégsem kötelezett, mert kivételként kiemelték az adóalanyi körből.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletét is módosították a nyugdíjas szövetkezetek kapcsán. A 4.24. pontban átírták a szabályozást, de olyan túlbonyolított módon, hogy csak a pontos idézet elfogadható.

Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:

• „a) a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a szociális szövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát;
• b) a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag természetes személynek vagy családtagjának, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel, mindkét esetben azzal, hogy az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.”

---