A közvetett adózás rendszere Algériában (2. rész)


Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok is. Jöjjenek az érdekes részletek!

A sorozat előző részét itt olvashatja.

Az Algériában működő áfa-rendszer sarkalatos eleme az adómentes beszerzések rendszere, amely az általam ismert rendszerek közül sok tekintetben hasonlít az Írországban (56B licence) és Olaszországban (statement of intent) működő hasonló könnyítésekhez.

Az Algériában működő áfamentes vásárlási rendszer lehetővé teszi bizonyos szervezetek számára, hogy áfa nélkül vásároljanak termékeket és szolgáltatásokat. Ez a rendszer általában azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse bizonyos szektorok működését és ösztönözze a beruházásokat. A rendszer lényege, hogy bizonyos adóalanyok, akik nehezen tudnák visszaigényelni a rájuk áthárított áfát, tájékoztassák szállítóikat, hogy jogosultak a kedvezmény alkalmazására, és így a szállító nem fog áfát felszámítani saját teljesítésére.

Nézzük meg, hogy kik jogosultak a könnyítés igénybevételére. Az első ilyen kedvezményezett körbe az export-orientált vállalkozások tartoznak, magyarán azok a vállalatok, amelyek elsősorban külpiacokra termelnek. Ez a mentesség segít csökkenteni a termelési költségeket és növelni az algériai export versenyképességét a globális piacon. Talán nem meglepő, hogy a második kedvezményezett kör az olajipari vállalatok köre. Tekintettel az olajszektor stratégiai jelentőségére az algériai gazdaságban, az olajvállalatok gyakran részesülnek áfa-mentességben, hogy csökkentsék működési költségeiket és ösztönözzék a beruházásokat ebben a szektorban. Végül a harmadik kedvezményezetti körbe a különleges gazdasági övezetekben működő vállalatok tartoznak. Itt azok a cégek vannak, amelyek kijelölt szabad zónákban vagy különleges gazdasági területeken működnek, szintén jogosultak lehetnek az áfamentes vásárlásokra, hogy vonzzák a külföldi befektetéseket és élénkítsék a gazdasági tevékenységet ezekben a régiókban.

A törvény taxatíve felsorolja, hogy a kedvezmény milyen típusú beszerzésekre (ami lehet termék is, illetve szolgáltatás is) terjedhet ki, és mindenképpen szükségesek a termelési folyamatokhoz vagy a szervezet működéséhez. A tételes felsorolástól most tekintsünk el, de összességében azt lehet mondani, hogy a körbe beletartoznak nyersanyagok, gépek, berendezések, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az exporttermékek vagy szolgáltatások előállításhoz, illetve az olajszektorban való felhasználáshoz.

Hogyan lehet a rendszerbe belépni? A jogosult cégeknek kérelmezniük kell az áfamentes vásárlási rendszer státuszát. Ez általában a jogosultság igazolására szolgáló dokumentumok benyújtását igényli, például exporttevékenység igazolása, illetékes hatóságok tanúsítványa vagy szabad zónában való működés igazolása. A jóváhagyást követően ezek a vállalatok áfa nélkül vásárolhatnak termékeket és szolgáltatásokat azzal, hogy bemutatják mentességi igazolásukat a beszállítóknak.

A kedvezményezettség egy évre szól és nem jelent korlátlan adómentességet, hanem sokkal inkább éves kvótát jelent. A kvóta nem haladhatja meg az előző pénzügyi év során a kedvezményezett által szállított, általában áfaköteles áruk áfa nélküli eladási értékét, vagy az előző év során vásárolt ilyen termékek áfa nélküli összegét, plusz 15%-ot. Amikor egy adóalany először kerül be a kedvezményezetti körbe, akkor a következő év december 31-ig kapja meg a jogosultságot.

Az egyezség hallgatólagos megállapodással megújítható, hacsak a kedvezményezett kifejezetten le nem mond róla. Ez azt jelenti, hogy hacsak a cég nem lép ki, a mentesség automatikusan folytatódik az eredeti időszakon túl.

Az áfamentes rendszer előnyeit élvező vállalatok kötelesek részletes nyilvántartást vezetni az áfamentes vásárlásaikról, és igazolni a mentesség feltételeinek való megfelelést. Az adóhatóságok időszakos ellenőrzéseket vagy felülvizsgálatokat végezhetnek az áfa-mentességek jogszerűségének biztosítása és a rendszer visszaéléseinek megelőzése érdekében.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.