A közvetett adózás rendszere Tanzániában (1. rész)


Tanzániában az áfa 1998-as bevezetése után két részre választották az országot az adó szempontjából.

Az afrikai országok áfa-rendszeréről szóló cikk-folyamban most jöjjön egy olyan ország, amely nem gazdasági ereje miatt kap helyet a sorozatban, hanem mert talán legjobban hordozza magában a bennünk élő Afrika-képet. Ez az ország Tanzánia, ahol megtalálható a Serengeti Nemzeti Park, Afrika egyetlen állandóan hófödte csúcsa, a Kilimandzsáró, de ennek az országnak a része a kicsit misztikus, de annál jobban csengő Zanzibár. Nem is meglepő, hogy a gazdasága erősen épít a turizmusra.

Ami Tanzánia áfa-rendszerét illeti, abból elsőként azt érdemes megjegyezni, hogy annak bevezetésére 1998-ban került sor, rögtön úgy, hogy az országot áfa-szempontból két részre osztották. Van az ún. kontinentális Tanzánia, illetve van Zanzibár. Mindkét területnek saját áfa-szabályozása van, saját törvénnyel, saját adóhatósággal. Az áfa általános kulcsa Zanzibáron 15%, míg az ország többi részén 18%. Nincsenek kedvezményes kulcsok, kivéve a 0%-osat, de vannak adómentes körbe tartozó ügyletek is. Az adószám kiváltása is ahhoz a helyhez (adóhatósághoz) kapcsolódik, ahol az adóalany tevékenykedni kíván.

Amennyiben külföldi adóalany kíván adóköteles tevékenységet folytatni Tanzániában, akkor vagy le kell telepedni az országban, vagy regisztrálnia kell az adóhatóságnál, de utóbbi esetben adójogi képviselőt is kell választania. Ez utóbbi kötelezettség alól csak az elektronikus szolgáltatók kivételezettek, akik online, egyszerűsített módon tudnak adószámhoz jutni a megfelelő adóhatóságnál.

Az adóalany akkor vonhatja le az áfát a beszerzései után, ha az adóköteles tevékenységhez kapcsolódik. Szintén levonhatja az import-szolgáltatás áfáját, a fordított adózás mechanizmusán keresztül, illetve amennyiben a munkáltató a munkavállalójának ad juttatást, akkor annak az áfája is levonható, ha annak fizetendő lábát a munkáltató teljesíti (utóbbi esetben a fordított adózás nem alkalmazható). A levonhatóság további feltétele a számla rendelkezésre állása, de akkor is csak abban az esetben, ha a számla kelte 6 hónapon belüli az időszakhoz viszonyítva. Tételes levonási tilalom alá esik – többek között – például a szórakozás, a sport-tevékenység, személygépjárművek fenntartásával összefüggésben felmerülő kiadások.

A rendszer ismeri a részleges levonhatóság intézményét, amelynek megállapítására két módszert tesz lehetővé. Az első ilyen módszer az átlagok módszere. Ez gyakorlatilag a bevételarányos módszert takarja, amely a bevétel arányában teszi lehetővé a levonást. A másik módszer a tételes hozzárendelés, amikor adott kiadást egyértelműen hozzá tudja rendelni a megfelelő tevékenységhez, azonban ha ez nem lehetséges, akkor még mindig alkalmazhatja rá az átlagok módszerét.

A levonható áfa utólagos módosítására is sor kerülhet, például az alábbi esetekben, amikor az eszköz használata megváltozik (adóköteles – adómentes tevékenység aránya), amennyiben adott eszközhöz kapcsolódóan biztosítótól kártérítést kap, számolási hiba miatt módosulhat a levonható adó, illetve amennyiben az adóalany befejezi a tevékenységét.

Az adóköteles és adómentes arány megváltozása önmagában még nem jelenti automatikusan a levonható áfa utólagos módosításának szükségességét, ugyanis három sáv van megállapítva. 90%-os arány felett, valamint 10%-os arány alatt nem kell (lehet) módosítani a levonási hányadot. Utóbbi szükségessége azonban a 11-89%-os sávban elengedhetetlen.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 9.

Adózás a céges karácsonyi ajándék után

A karácsonyi időszakban sok cég ajándékoz munkavállalóinak vagy üzleti partnereinek. Az ajándékozás nem mindig tehető meg adómentesen, ezért fontos ismerni az ajándék adózásának szabályait az ajándékozott személyétől és az ajándék értékétől függően. -Niveus összefoglaló.

2024. december 9.

Emelkedtek a mulasztási bírságok

Augusztustól érdemben emelkedtek a mulasztási bírságok – a bírságokról általában, a friss változásokról és a NAV vélhető bírságolási gyakorlatáról beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.