A közvetett adózás rendszere Tanzániában (2. rész)
Tanzániában az áfa 1998-as bevezetése után két részre választották az országot az adó szempontjából.
Az előző cikkben már említettük, hogy az ország erősen épít a turizmusra, illetve az abból származó bevételekre. Ezek alapján talán nem is meglepő, hogy a turizmushoz kapcsolódó tevékenységek a normál kulccsal adóznak, így például a turisták vezetése, a szafarik, állat-megfigyelések, parkbelépők, a különböző ellátások, amiket a turisták vesznek igénybe, és természetesen a szállás is 18%-kal adózik.
A bevallásokat havi rendszerességgel kell benyújtani, és azok Magyarországhoz hasonlóan a követő hónap 20-áig esedékesek legkésőbb, valamint elektronikusan kell az adóhatósághoz benyújtani.
Természetesen nemcsak a bevallás esedékes a következő hónap 20-áig, de a befizetés is, amennyiben befizető pozícióban zár az adóalany. Az adó megfizetése történhet banki átutalással, illetve csekken is. Csekk alatt az angolszász országokban használatos csekk fogalmat kell érteni, nem a nálunk is ismert sárga csekket. Amikor egy adóalany termékimportot végez, akkor az adó megfizetése a vámeljárás során esedékes, a szabad forgalomba bocsátás feltétele az adó megfizetése. A késedelmes adóbevallás, illetve megfizetés bírságot és kamatot von maga után.
Az adó visszaigénylése 6 hónapos görgetés után válik lehetségessé és külön kérelemhez kötött. Abban az esetben, ha egy adóalany rendszeresen visszaigénylő pozícióban van, akkor a cash-flow elősegítésére kérheti az adóhatóságtól a havi visszaigénylés lehetőségét. Ez mindenképpen adóellenőrzést von maga után, viszont ha ezen adózó igazolni tudja a kérés megalapozottságát, akkor három évre engedélyt kap a havi visszaigénylésre. Természetesen a visszaigénylésen felül lehetőség van az áfa-számlán hagyni a visszajáró összeget, későbbi adófizetés ellentételezésére. Külföldi cégek azonban nem igényelhetnek vissza áfát, kivéve ha az anyaországnak van olyan nemzetközi adómegállapodása Tanzániával, amely alapján ez mégis lehetséges.
Az előző cikkben már említettem, hogy nagyon sajátságos módon Tanzániában és a hozzá tartozó Zanzibárban külön áfatörvények vannak hatályban, saját adóhatósággal felvértezve. Most röviden nézzünk rá olyan helyzetekre, amely az országon belül történik, de a két terület között. A termékügyletek azok, ahol ennek a megkülönböztetésnek különös súlya van, tekintve, hogy az adókulcsok is eltérőek (Tanzánia: 18%, Zanzibár: 15%). Abban az esetben például, ha egy áru Zanzibárról a kontinens felé megy, de ugyanazt az áfát fizették meg, mint amit a kontinentális Tanzániában kellett volna fizetni, akkor nem keletkezik többlet adófizetési kötelezettség. Ellenben, ha alacsonyabb kulccsal adózott Zanzibáron és úgy kerül be a kontinentális területre, akkor a különböztet meg kell fizetni. Ilyen esetben a megrendelő székhely alapján állapítják meg az alkalmazandó áfakulcsot.
Nézzük meg ennek a fordítottját. Amennyiben egy kontinentális adóalany a normál kulcsot alkalmazza az ügyletben, amelynek eredményeképpen a zanzibári adóalany többletadót fizet a kontinensen, akkor a két adóhatóság fog elszámolni egymással a különbözetről. Ez úgy történik, hogy a kontinentális adóhatóság fogja átutalni a különböztet a zanzibári adóhatóság részére.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.