A kriptovaluták kockázataira figyelmeztetett az MNB

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. február 14.
Címkék: , ,
Rovat:
Az átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkező fogyasztóknak kockázatos kriptovalutákba (például Bitcoin) fektetni, ugyanis árfolyamuk kiszámíthatatlan, akár bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják ezeket, és a kriptovalutákhoz kötődő kereskedelmi ügyleteket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem felügyeli – hívta fel a figyelmet a jegybank a közleményében.

A fizetésre használható virtuális eszközöknek (kriptovalutáknak) nincs hivatalos kibocsátójuk, nem tartoznak a világ legtöbb országa hatósága, jegybankja – így az MNB – felügyelete alá sem. Jogi helyzetük még világszerte szabályozatlan, a sokszor előforduló fizetési probléma, visszaélés vagy lopás esetén nem védik a befektetőket betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények. Hiányoznak a felelősségi és kárviselési előírások is. A kriptovaluták árfolyam-ingadozása gyakorta kiszámíthatatlan, az átlagos befektetők számára ismeretlen események mozgatják.

A károsultak ráadásul csak polgári perben, bűncselekmény gyanúja esetén pedig büntetőfeljelentéssel próbálhatják érvényesíteni jogaikat, sokszor külföldön, idegen jogi és nyelvi környezetben.

A másik probléma a magyar jogrendben ismeretlen nyereségrészesedési jogból adódik, ugyanis az MNB úgy véli, hogy a nyereségrészesedési jogot kínáló társaságok gyakran különböző start-up cégek, magyar feltalálók által fejlesztett, jól csengő “világraszóló találmányok” (például zéróponti víz, tűzálló fa, Rubik-kocka méretű kazán) vagy más innovációk fejlesztése és piacra vitele céljából gyűjtenek forrást. A befektetők kültagként vagy kisebbségi tulajdonosként szerezhetnek nyereségrészesedési jogot az ezek kiaknázására létrehozott befektetési társaságokban, a szervező beltag vagy többségi tulajdonos cég mellett. A forrásgyűjtést végző gazdasági társaság a kültagokat jellemzően hosszú távon megtérülő mesés osztalék ígéretével igyekszik befektetésre ösztönözni.

A jegybank szerint azonban előfordulhat, hogy a szervező cég tevékenysége során ténylegesen visszafizetési kötelezettség vállalása mellett üzletszerűen betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket gyűjt a befektetőktől. Ez utóbbi viszont már az MNB engedélyéhez kötött, így a jegybank ilyen esetekben piacfelügyeleti intézkedést hoz a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatóval szemben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Kriptodevizák: szigorítás jöhet
2018. március 19.

Szigorú keretek közé szorítanák a kriptodevizák kibocsátását, a világ 20 legnagyobb gazdasága március 19-én kezdődő kétnapos tanácskozásán megszülethetnek az első erre vonatkozó irányelvek – mondja Kardos Krisztina, a KPMG Legal szakértője. A közös nemzetközi fellépést nehezíti, hogy még a definíciók sem letisztultak. 

MNB: kriptovalutába fektette ügyfelei pénzét egy biztosító
2019. november 11.

Szinte szerencsejátéknak tekinthető, hogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a szlovákiai Novis Biztosító, amely Magyarországon is árulja termékeit és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt hét csütörtökön ideiglenesen felfüggesztette Sensum nevű életbiztosításának forgalmazását - mondta Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán.