A lakáskiadás utáni adófizetési kötelezettségre figyelmeztet ismét az adóhatóság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lakáskiadási piac csúcsszezonjában ismét a hosszú távú lakáskiadás szabályaira hívta fel a figyelmet a NAV. Emlékeztetnek: idén már nem kell ehót fizetni a bérbeadásból származó jövedelem után.

A NAV közleményében kiemelte: a hosszú távú ingatlan bérbeadóknak 15 százalék szja-t kell fizetniük, január 1-jétől ugyanakkor már nem kell egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni a bérbeadásból származó jövedelem után.

A tájékoztatás szerint a lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó magánszemély nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás főszabály szerint áfamentes. A havi lakbérről átvételi elismervényt kell kiállítani, ami írásban rögzíti a bevételt. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbevett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni.

Közölték: a bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek – közüzemi számlák, felújítási költségek- és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.