A magánkasszák eltűnése felértékeli az önkénteseket

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt időszakban csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma, ám még mindig ez a legelterjedtebb öngondoskodási forma. A magánkasszák kiesésével most újra nőhet a kereslet a pénztárak iránt, különösen hogy az előbbiekben elért reálhozamok átcsatornázását adókedvezménnyel jutalmazza a törvényhozó. A Népszabadság összeállítása.

Az 1994 óta működő önkéntes nyugdíjpénztárakat eddig az időskori öngondoskodás harmadik pillérének mondták, a két kötelező forma: a társadalombiztosítási nyugdíj és a magánnyugdíjpénztárak mellett. Kérdés, hogy a magánpénztári intézményrendszer feltételezhető megszűnésével hogyan alakul majd szerepük, nő vagy csökken a súlyuk a megtakarítási formák között. A kormány – decemberben határozatban is megfogalmazott – álláspontja szerint a jövőben nagyobb terepet szán az öngondoskodásnak. Ebből kiindulva szakértői vélemények szerint várhatóan ezeknek a megtakarítási formáknak az adókedvezménye is nő majd. Jóllehet az eddigi intézkedések nem ebbe az irányba mutatnak, idén ugyanis a megtakarításhoz adott adójóváírás mértéke csökkent. Ez a változás azonban nem rontja a megtakarítók pozícióját, hiszen ezt a csökkenést ellensúlyozza az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja) bevezetése.

Az önkéntes pénztári öngondoskodáshoz különböző – igaz, csökkenő mértékű – kedvezmények kapcsolódnak. Ez évtől a befizetett összeg húsz százaléka, legfeljebb százezer, illetve a 2020 előtt nyugdíjkorba lépőknél százharmincezer forint vissza igényelhető az szja-ból, és ezt az adóhatóság a pénztártag számlájára utalja át. A kedvezményezetten befizethető összeg tehát 500 ezer, illetve 650 ezer forint. Az önkéntes pénztári megtakarítások hozama adómentes, tehát ezt a szempontot szintén érdemes mérlegelni a befektetési döntéseknél. A nyugdíjpénztári megtakarításhoz nyújtott munkáltatói hozzájárulásokhoz is kapcsolódik közteherkedvezmény: jelenleg a minimálbér felét nem meghaladó támogatásoknál a teljes közteher 19 százalék (a juttatás értékének 1,19-szeresét sújtja a 16 százalékos adó).

A kedvezményekhez azonban megkötések is társulnak. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban is legalább tíz év a várakozási idő, tehát tíz évnél rövidebb tagság esetén csak akkor lehet a számlán lévő összeghez nyúlni, ha valaki nyugdíjba megy, akkor is feltétel, hogy legalább három éve legyen pénztártag. A hozam tíz év után adómenetesen felvehető, ám ha valaki a megtakarításához is hozzá akar jutni, akkor vissza kell fizetnie a kapott adókedvezményt. Ez a fizetési kötelezettség évi tíz százalékkal csökken, így 20 év után a teljes összeg felvehető adómentesen. Ezek a kedvezmények azonban, úgy tűnik – legalábbis egyelőre – nem kellően vonzóak.

További részletek a Népszabadságban.

Forrás: Népszabadság

---