A magyar fizetési morál a legrosszabb a régióban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rossznak tartja a saját belföldi ügyfeleinek fizetési magatartását a vállalatok egyharmada, miközben a nemzetközi üzleti partnerek ennél sokkal pozitívabbnak látják a magyar fizetési morált – közölte legfrissebb tanulmánya alapján az Atradius Hitelbiztosító. A vizsgált közép-kelet európai országok közül nálunk a leggyakoribb a késve fizetés, pedig itt a leghosszabb a fizetési határidő.

Borúlátóan vélekednek partnereik fizetési magatartásáról a magyar cégek, de védekeznek a nemfizetések ellen – foglalta össze tanulmányának magyar vonatkozású részeit az Atradius. Hat országban – Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia – kérdeztek meg gazdasági szereplőket országuk követeléskezelési jellemzőiről és a fizetési kockázatokról; összesen 1200 személlyel készítettek telefonos interjút.

Leszólták partnereiket

Az Atradius 2006 óta vizsgálja Európa országainak fizetési szokásait. A térségünkben folytatott felmérés során 1200 személlyel készült telefonos interjú. A megkérdezettek egyharmada gyártással, egyharmada szolgáltatással, egyharmada értékesítéssel foglalkozik. A cégek negyven százaléka 3 millió eurónál kisebb, hatvan százaléka annál nagyobb éves árbevételt ért el.
A belföldi üzleti partnerek fizetési szokásainak értékelése Magyarországon a legkritikusabb: a hazai vállalkozások háromnegyede ügyfeleit „rossznak” vagy „közepesnek” minősítette. Ez abból a tényből eredhet, hogy itt a legnagyobb a különbség a fizetési határidők és a tényleges fizetési időpont között. Átlagosan hét nap az eltérés, holott a fizetési határidők viszont nagyon hosszúak – értékelte az eredményt a cég által kiadott közleményben Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője.

A térség országai közül Románia mellett Magyarország rendelkezik a leghosszabb fizetési határidőkkel, a vállalkozások jellemzően 15 és 30 nap közötti terminust említettek. Ugyanakkor Magyarország kivételével minden országban a cégek nagyjából fele az ügyfél gazdasági ágazatától és származási országától függően igazítják a határidőket; a magyar vállalatoknak csak az egyharmada hajlandó erre.

De megalapozottan

A felmérésbe bevont közép-kelet európai vállalkozások között a késedelmes fizetés inkább szórványosan volt tapasztalható. A legrosszabb helyzetben Magyarország van, nálunk a cégek majdnem fele késedelmesen tudja rendezni a tartozásait.

A tanulmány szerint a magyar vállalatok nem hisznek abban, hogy javulna a belföldi vállalkozások fizetési magatartása. A cégek negyede szerint romlani fog a következő hat hónapban a fizetési morál, felük nem számít változásra. Ebben a kérdésben Románia vállalatai voltak a legoptimistábbak, ott a megkérdezettek 22 százaléka gondolja úgy, hogy egyértelműen javulni fog a fizetési kultúra.

Külföldről nézve szebb a kép

A külföldi üzleti partnerek másként látják a magyar vállalatokat: a fizetési szokásokat a német cégekéhez hasonlóan átlagosnak tartják. Vanek Balázs szerint ez az ellentmondás azt mutatja, hogy a külföldiek alábecsülik a magyarországi kockázatokat. Tavaly Magyarországon tízezer vállalatból 165 felszámolás alá került, míg ez a szám Európában mindössze 67, de még Németországban is csak 90 cég jutott erre a sorsra.

Vanek Balázs szerint ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy más vizsgált országokkal összehasonlítva, a magyar vállalatok szélesebb körben használnak intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésekkel szemben. A magyar cégek a leginkább az átvételkor fizetés módszerét alkalmazzák a védelem eszközeként, ezt a rendszert az ország vállalkozásainak több mint a fele alkalmazza.

Forrás: index.hu

---