A meghatalmazottat is bírságolhatja a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mulasztási bírság intézménye speciális pénzügyi-adójogi szankció, melyet kizárólag az adóztatásban alkalmaznak. A bírság nem objektív, hanem szubjektív szankció, az adóhatóságnak mérlegelési jogköre van. Ráadásul nemcsak az adózó, hanem a nevében eljáró meghatalmazott könyvelő, adótanácsadó is szankcionálható. Az Adó szaklap 2012/6. számában arra is kitér, hogy idén miért és mekkora összegű bírságokat szabhat ki az adóhatóság.


A mulasztási bírságra vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. §-a tartalmazza.

A bírságkiszabáy tilalma, mérlegelés

A bírságkiszabás tilalmát úgy fogalmazza meg az Art. 172. § (6) bekezdése, hogy nincs helye a mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával mentette ki, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A törvény pontosan megjelöli, hogy mely mulasztások – a bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettség, továbbá a bevallási, a vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése [Art. 172. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti mulasztások] – esetén jöhet szóba a bírságkiszabási tilalom. Az adózó késedelmét igazolhatja, és ha az adóhatóság elfogadja az igazolási kérelmet, akkor mulasztási bírságot nem lehet kiszabni. Ha azonban az igazolási kérelmet elutasítja, a mulasztási bírság kiszabható.

Az Art. 172. § (20) bekezdése további átmeneti bírságkiszabási korlátot állít fel. Több esetben előfordul, hogy a „normál” szja-bevallást benyújtó magánszemélynek önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére a bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások, és ezért a bevallást nem tudja határidőben benyújtani, aminek mulasztási bírság kiszabása lehet a következménye. A módosítás lehetővé tesz egy bejelentést, amely alapján az adóhatóság tudomást szerez a késedelemről. Amint az akadályoztatás oka megszűnik, a bevallást az igazolási kérelemmel pótolni lehet. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabási jogköre ez esetben a bevallás éve november 20-ig korlátozásra kerül.

Az Art. 172. § (21) bekezdése írja elő minden esetben a körülmények megfelelő mérlegelését, és ha a feltételek fennállnak, az adóhatóság a bírságot a mulasztás súlyához igazodóan szabja ki, illetve a bírságkiszabást mellőzi. Ha tehát az adóhatóság a szabálytalanság tényének megállapítása mellett olyan körülményeket is feltár, amelyek a bírság mérséklését, mellőzését indokolják, már az első fokú határozat meghozatalakor köteles azt figyelembe venni.

Ennél egy bírságtényállás fogalmaz meg szigorúbb követelményeket. Az Art. 172. § (2) bekezdése szerinti be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén főszabály szerint kötelező a mulasztási bírság kiszabása, és csak az ott leírt esetkörökben van lehetőség a (21) bekezdés szerinti mérlegelés esetleges alkalmazására (lásd részletesen később).

A mulasztási bírság és egyéb jogkövetkezmények viszonya

A mulasztási bírság és az adóbírság egymás mellett alkalmazható. Adóbírság kiszabására az adózó terhére megállapított adóhiány, jogosulatlan igénylés miatt kerülhet sor. Emiatt értelemszerűen mulasztási bírságot nem lehet megállapítani. Az adóhiány, a jogosulatlan igénylés megállapítása azonban nem befolyásolja a mulasztási bírság kiszabását. Ha például az adóhatóság az adóellenőrzés során tárja fel, hogy a bevallás benyújtása nem történt meg, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben e tényt is rögzítik. Minden, amit az adóhatóság a „0”-hoz (vagy az eredetileg bevallott összeghez) képest megállapít, adókülönbözet lesz, és amennyiben az adózó terhére megállapított adókülönbözetet az esedékességig meg sem fizették, úgy az adóhiánynak minősül, mely után adóbírságot állapíthatnak meg. Ugyanakkor, ha a bevallás be nem nyújtását az adóhatóság az ellenőrzést megelőzően még nem szankcionálta, a mulasztási bírság kiszabására is mód van. De ugyanígy az adóhatóság megállapítása nincs kihatással az adóhiányt nem eredményező adókülönbözet utáni mulasztási bírság kiszabására sem (a hibás bevallás egyik esete).

Az Art. rendelkezései nem tiltják a bevallási késedelem melletti pótlékolást, tehát ha a bevallási késedelem együtt jár az adó késedelmes megfizetésével, a mulasztási bírság mellett a késedelmi pótlék is felszámítható, hiszen az adózó más-más adókötelezettsége esetében nem tesz ilyenkor eleget a vonatkozó törvényi előírásoknak.

Többes bírságolás lehetősége

Mivel a 172. § egyes rendelkezései más-más tényállások miatt teszik lehetővé a bírság kiszabását, abban az esetben, ha az egyes tényállások külön-külön is megvalósulnak, nincs akadálya – akár egy határozatban – több tényállás miatti mulasztási bírság megállapításának. Az egymás melletti mulasztási bírságok kiszabásánál azonban figyelemmel kell lenni a 172. § (10) bekezdésére, amely szabályozza a bevallási késedelem és a hibás bevallás miatti mulasztási bírság egymás melletti alkalmazásának tilalmát.

Ha egy határozatban több tényállás miatt kerül sor bírság kiszabására, a rendelkező részben külön-külön fel kell sorolni az elkövetett szabálytalanságokat, illetve az ezekhez kapcsolódóan alkalmazott bírságok összegét. Ezt követően a bírságokat összesíteni kell, és az adózót ezen összesített összeg megfizetésére kell kötelezni.

Meghatalmazott, ellenjegyző bírságolása

A mulasztásokért nem minden esetben lehet az adózót szankcionálni. Az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő által ellenjegyzett hibás adóbevallásért a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg [Art. 31. § (14) bekezdés].

Indokolt hangsúlyozni, hogy a bevallást ellenjegyző szakember felelőssége csak a bevallás formai és számszaki helyességével összefüggésben vethető fel, a valóságtartalmával kapcsolatban nem. Így továbbra is az adózó felel az olyan hiányosságért, mely például a bevétel eltitkolásával függ össze. Kérdésként merül fel, hogy ha a szakember által ellenjegyzett bevallást hibásan és egyben – bármely okból – késedelmesen is nyújtják be, lehetséges-e, hogy a bevallási késedelem miatt az adózót, míg a bevallás hibájáért az ellenjegyző szakembert sújtsa mulasztási bírsággal az adóhatóság. Mivel a törvény csak az adózó két mulasztásának (késedelem és hiba) egymás melletti szankcionálást tiltja, ezért a késedelmesen benyújtott, ellenjegyzett hibás bevallás esetén a késedelemért az adózó, míg a hiba miatt az ellenjegyző szakember bírságolható.

Újdonság, hogy 2012-ben az állandó meghatalmazott mögöttes felelőssége az Art. 7. § rendelkezései közül kikerült, mivel az adózó és az állandó meghatalmazott közötti jogvita tisztázása nem az adóhatóság hatáskörébe tartozik, tekintve, hogy polgári jogi felelősségi szabályok képezik a vita tárgyát. Vagyis a jövőben a jogsértések miatt (függetlenül attól, hogy azt az adózó, vagy meghatalmazottja „követte el”) a képviselő nem szankcionálható mulasztási bírsággal.

További 2012-es változás: az Art. 14. § (4) bekezdése korábban csak felszámolás esetén mondta ki, hogy az adózó adókötelezettségeit a felszámoló teljesíti. Indokolt volt ennek a rendelkezésnek a végelszámolásokra történő kiterjesztése, vagyis a végelszámolás ideje alatt a végelszámoló képviseli az adózót. Ezzel a végelszámoló a felszámolóhoz hasonlóan közvetlenül felelőssé tehető és szankcionálható az adózó adókötelezettségeinek megszegéséért, kivéve ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

Dr. Kovács Ferenc cikkében részletesen kitér arra is, hogy miért és mekkora összegű bírságok szabhatók ki. A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/6. számában olvasható.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.