A munkavállalók tizede nem kapott béren kívüli juttatást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar munkavállalók 46 százaléka részesül rendszeresen béren kívüli juttatásban, egytizedük azonban az idén nem kapott cafeteriát munkáltatójától a pandémia és a gazdasági visszaesés miatt – derült ki a Magyar Utalvány Zrt. által készített online kutatásból.

Az átfogó kutatásban több mint 1200 munkavállaló vett részt, fele-fele arányban férfiak és nők. A megkérdezettek 44 százaléka a közszférában dolgozik, 39 százaléka a versenyszférában, 17 százaléka pedig a nonprofit szektorban. Kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy nem elégedett a kapott cafeteria mértékével.

A válaszadók közül a legtöbben 100 ezer és 200 ezer forint közötti összegben kapnak béren kívüli juttatást. Azok közül, akiknek idén is jutott cafeteria, 9 százalékuk kevesebbet kapott, mint a korábbi években.

A munkavállalók több mint fele elsősorban a mindennapi szükségletei fedezésére fordítja béren kívüli juttatásait is, csak a válaszadók negyede fedez olyan költségeket ebből a juttatásból, amelyekre amúgy nem költene.

béren kívüli juttatásA kutatás szerint felértékelődött a munkavállalók számára, hogy a béren kívüli juttatásaik kézzelfogható segítséget jelentsenek a mindennapi kiadások fedezésében, például az iskolakezdésben is, amely a legtöbb család esetében komoly kiadást jelent. A válaszadók többsége szerint az ezt támogató cafeteria-elem, például egy iskolakezdési utalvány jelentős segítség.

A legtöbben (37 százalék) egy 3-5 elemből álló kosárból válogathatják össze a saját cafeteria-elemeiket, míg a munkavállalók negyede fixen rögzített juttatásokat kap. A beváltóhelyek kiválasztásánál két szempontnak van kiemelt jelentősége, az ott elfogadott utalványok körének, valamint a beváltóhely kínálatának.

A válaszadók több mint fele jelölte igaznak azt az állítást, hogy a cafeteriát olyan bónuszként értékeli, amely a munkahelye iránti lojalitását és a munkavégzésre irányuló motivációját képes növelni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.