A NAV lesz a legfőbb végrehajtó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A végrehajtási eljárásokat újraszabályozó törvényjavaslatot nyújtott be a kormány; e szerint 2018-tól a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság. A végrehajtás szabályozása így kikerülne az adózás rendjéről szóló törvényből, és áttekinthetőbb, életszerűbb lesz.


Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról címmel törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amelynek előadója Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter; a törvényjavaslat indokolással együtt 91 oldalas.

A törvényjavaslat legfontosabb újdonsága, hogy – a közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-től hatályos szabályozása alapján – a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság. Vagyis az állami adóhatóság hajtja majd be az általa nyilvántartott adó- és vámtartozásokat, a különböző ágazati törvények által rá delegált – adók módjára behajtandó – köztartozásokat, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb köztartozásokat.

„A javaslat a törvény hatályára vonatkozó szabályok között rögzíti, hogy e törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtása, továbbá az azok kapcsán lefolytatandó fizetési kedvezményi eljárás során. A vonatkozó szabályokat korábban az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazta. A koncepció megváltozása miatt az új adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazza a végrehajtásra vonatkozó szabályokat, melyek e törvényben kerülnek elhelyezésre. Emellett – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a törvény hatálya alá tartozik mindazon döntések végrehajtása, illetve a végrehajtás során benyújtott fizetési kedvezményi kérelmek elbírálása, amelyek kapcsán a végrehajtás foganatosítása az általános közigazgatási rendtartás alapján az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik. Ezen túlmenően – a fogalom meghatározása mellett – a javaslat előírja a törvény alkalmazását az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányuló eljárásokban is” – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.

A törvényjavaslat háttérjogszabálya a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) – az csak annyiban állapít meg az általánostól eltérő részletszabályokat, amennyiben ez valóban indokolt.

A javaslat a végrehajtási eljárást olyan többletfeladatnak tekinti, amit az adósok mulasztásukkal idéznek elő, ezért kimondja, hogy a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek az adóst terhelik. A költségek részletes szabályozásáról miniszteri rendelet szól majd, de a törvényjavaslat tartalmazza a költségminimum meghatározását és annak összegét: ez ingóság és ingatlan lefoglalása esetén 5000 forint.

A javaslat megtartja a korábbi adózás rendjéről szóló törvény kiegyenlítési sorrendre vonatkozó rendelkezéseit. Kiegészítésként építi be a Közösséget megillető hagyományos saját forrásból fennálló követeléseket. Ugyanígy a korábbi adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megtartásával szabályozza a javaslat a visszatartási jog gyakorlása során követendő kiegyenlítési sorrendet is.

„A javaslat szabályozása a végrehajtás felfüggesztését három módon teszi lehetővé: hivatalból, a felettes szerv rendelkezésére, illetve kérelemre. A három mód a szabályozásában pontosan meghatározott és egymástól jól elhatárolt. Ez alapján továbbra sincs mód a végrehajtás felfüggesztését azon az alapon kérelmezni, hogy a határozat (végzés) megváltoztatása, megsemmisítése várható. A javaslatban szabályozásra kerül a végrehajtás méltányolható okra tekintettel történő felfüggesztése. Ezzel összefüggésben – a Vht.-vel egyezően – a javaslat példálózó jellegű felsorolást is tartalmaz a méltányolható okok vonatkozásában. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a kiemelt esetkörökön kívül egyéb olyan körülményt is méltányoljon az adóhatóság a végrehajtás során” – olvasható az indokolásban.

A javaslat a korábbi szabályozás egyes elemeinek megtartása mellett újraszabályozza a végrehajtási eljárás szünetelésének eseteit. Újdonság, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén kizárólag a tartozás esedékességét követően 8 napon belül benyújtott fizetési kedvezményi kérelemre szünetel a végrehajtás. A módosítástól az önkéntes teljesítési kedv élénkülését várják.

A javaslat régi hiányosságot pótolva szabályozza a végrehajtás megszüntetésének eseteit: fontos változás, hogy meg kell szüntetni a végrehajtást az adós halála esetén.

A javaslat a korábbi szabályokkal egyezően tartalmazza a végrehajtási eljárás során kiszabható mulasztási bírságra vonatkozó szabályokat. Új elemként vezeti be az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetőségét, mert gyakran előfordul, hogy a végrehajtást nem maga az adós, hanem valamely hozzátartozója akadályozza

A javaslat változatlan formában tartalmazza az adóhatósági egyezség szabályrendszerét.

Az időhúzásra szolgáló, nem valós jogsérelmet orvosoltatni kívánó kifogások benyújtásának megszüntetése érdekében a javaslat újraszabályozza a végrehajtási kifogás halasztó hatályát.

 

A javaslat a törvényszéki végrehajtók feladatainak 2019. január 1. napjával az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésével kapcsolatosan meghatározza az e feladatok ellátásához kapcsolódó végrehajtható okiratok körét.

A javaslat kimondja, hogy a 10 ezer forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adós esetében a fizetési felhíváson és az átvezetésen túl az állami adó- és vámhatóság egyéb végrehajtási cselekményt nem foganatosít. A javaslat – a hatékony eljárás, továbbá az adósok érdekeinek védelme érdekében – rögzíti, hogy a pénzkövetelést elsősorban átvezetéssel kell behajtani.

A törvényjavaslat külön fejezetben szabályozza az ingó- és az ingatlan-végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket.

Amennyiben a tartozás megfizetése nem kerül veszélybe, a javaslat lehetővé teszi az adós számára kedvezőbb kiegyenlítés lehetőségét. Az adós és a végrehajtást kérő számára is kedvező fedezetcserének az sem lesz akadálya, ha a végrehajtási eljárás felfüggesztés, vagy szünetelés alatt áll, hiszen ez mindkét fél érdeke. Szintén gyakorlati tapasztalatok alapján nem lesz akadálya annak, hogy – kedvező piaci feltételek esetén – a szünetelő, vagy felfüggesztett végrehajtási eljárás alatt – az adós kérelme alapján – a lefoglalt ingatlant értékesíteni tudja az adóhatóság.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.