A nők és az idősebbek kevésbé hajlamosak az adócsalásra

Szerző: TGCs
Dátum: 2019. október 21.
Címkék: , ,
Rovat:
Minél inkább elősegíti a kormány, hogy a sok munka mindenki számára meghozza a gyümölcsét és egyenlő eséllyel boldogulhasson mindenki az életben, annál inkább befizetik az adót az emberek – derül ki egy nemrég publikált OECD-s kutatásból.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkatársai egy nemrég lezárult kutatás keretein belül arra keresték a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják az emberek adófizetési hajlandóságát, illetve hogy általánosságban lehet-e különbséget tenni azok között, akik inkább befizetik az adót és azok között, akik ezt megpróbálják elkerülni. Az elemzés alapvetően a fejlődő világ országaira koncentrált, de a legfontosabb vizsgálatokat elvégezték globális adatokon is. Az új eredményeket korábbi kutatásokkal is összevetették, hogy kirajzolódjon a változás iránya is a vizsgált kérdésekben.

A kutatás egyik legérdekesebb részében arra keresték a választ, hogy az egyes emberek különböző jellemzői befolyásolják-e az adófizetői hajlandóságot. A kutatók azt találták, hogy minél iskolázottabb valaki, annál pozitívabban áll az adóbefizetéshez, a nők hajlamosabbak befizetni az adót, mint a férfiak, ahogyan az idősebbek is kevésbé próbálnak kibújni az adófizetés alól a fiatalabbakhoz képest. Általánosságban a vallásos emberek körében is jobb az adómorál, és nem meglepő módon kevésbé próbálják megúszni az adófizetést az adott ország állampolgárai, mint azok, akiknek nincsen helyi állampolgárságuk, hiszen utóbbiak egy sor állami szolgáltatást, illetve támogatást nem vehetnek igénybe. Egy tíz évvel korábbi hasonló kutatáshoz képest viszont úgy tűnik, hogy csökkent a nem és a vallás szerepe, miközben a kor hatása nem változott, az iskolázottságé pedig érdemben növekedett.

Egy másik részben azt vizsgálták a kutatók, hogy a kormányzat munkája, illetve a kormány megítélése mennyire befolyásolja az adófizetői hajlandóságot. A legnagyobb hatású tényezőnek a meritokratikus társadalomszerkezet bizonyult. Ez azt jelenti, hogy az eredmények alapján több adót fizetnek azok, akik szerint a kormány segíti egy olyan társadalmi környezet kialakulását, amelyben a kemény munka elvezet a sikerhez és mindenkinek van lehetősége boldogulni az életben. Emellett kevésbé hajlamosak az adókerülésre azok, akik hisznek abban, hogy az országuk számára a demokrácia a legjobb államforma, és akik megbíznak a saját kormányukban. Emellett általában magasabb az adófizetői hajlandóság azok körében, akik szerint az állam egyik alapvető feladata a redisztribúció, azaz, hogy az adózáson keresztül a tehetősebbek pénzének egy részét átcsoportosítsa a szegények számára. A korábbi évekhez képest ezekben a tényezőkben csupán annyi változás történt, hogy csökkent a kormányba vetett bizalom hatása.

Azt érdemes hangsúlyozni, hogy a méréssel kapcsolatos tengernyi probléma miatt, a kutatás során valójában természetesen nem azt vizsgálták meg, hogy ki az, aki befizeti az adót és ki az, aki nem. Ehelyett kérdőíves felméréssel az állampolgárok ezzel kapcsolatos véleményét, adófizetői hajlandóságát térképezték fel. A konkrét adócsalásokról viszonylag kevés, országok közötti összehasonlításra alkalmas felmérés készül, egyre gyakoribbak viszont az olyan kutatások, amelyek a feketegazdaság egészét mérik a különböző államokban az ott előállított bruttó hozzáadott értékhez képest.

  1. ábra: Az fekete gazdaság nagysága a GDP arányában

Forrás: Schneider, F. (2016): Estimating the size of the shadow economies of highly-developed countries: Selected new results. CESifo DICE Report, 14(4), 44-53.

Egy erre vonatkozó viszonylag friss felmérés szerint a feketegazdaság Ausztriában, Luxemburgban és Hollandiában a legkisebb az uniós államok körében, ezekben az országokban 5-10 százalék közé becsülték a bruttó hazai termékhez képest. A rangsor végén Bulgária, Románia és Horvátország áll, ezekben a tagállamokban a GDP 25 és 30 százalék közé teszik a feketegazdaság nagyságát. Magyarország esetében a mutató 22,2 százalék, ami nagyjából annyi, mint Lengyelországban, ám majdnem 10 százalékponttal több, mint Szlovákiában és Csehországban.


Kapcsolódó cikkek:


Mitől javulhatna az adómorál? (3. rész)
2016. február 11.

Nem bizonyított, hogy a magas adókulcsok csökkentése önmagában növeli az adófizetési hajlandóságot. Az egyéni adómorált leginkább a machiavellista személyiségjegyek megléte befolyásolja, míg elmondhatjuk, hogy a nők és az idősebbek adómorálja jobb, mint a férfiaké és a fiataloké. Az átláthatóbb adórendszer és az önkormányzatoknak juttatott adóbevételek magasabb aránya érdemben javítaná az adómorált. Sorozatunk befejező része.

Mitől javulhatna az adómorál? (2. rész)
2016. február 3.

Kulturális hagyományaink és az önadózás bevezetése együttesen az adócsalások nemzetközi mércével is jelentős elterjedéséhez vezettek. Kutatásaim szerint a felnövekvő generáció adómorálja tovább romlik, csaknem harmaduk például az adóteher összegét bárki másnak odaadná, csak a költségvetésnek nem. Igazolódni látszik ugyanakkor az ismert tézis, mely szerint sokan helyi ügyekért hajlandóak lennének többet is adózni. Az Adó Online sorozatának második része.

Mitől javulhatna az adómorál?
2016. január 28.

Háromrészes, saját kutatási eredményekkel alátámasztott sorozatot indít az adómorált meghatározó tényezőkről – személyiségjegyekről, társadalmi viszonyokról, adóztatási gyakorlatról – az Adó Online. Az első részben az alapfogalmakat tisztázzuk és meghatározzuk, milyen is a magyar modell.