A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban II.


Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.

Releváns jogszabályok:2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

2000. évi C. törvény a számvitelről

A sorozat előző részét itt olvashatja.

  1. példa:

Egy kft. 2021. június 16-án alakult meg a társasági adó alanyaként, és 2022. január 1-jei hatállyal választotta a kisvállalati adóalanyiságot. 2022. január 1-jén 10 millió forint nyitó pénzkészlettel rendelkezett, míg 2022. december 31-én a pénztár záró értéke 10,5 millió forint volt. 2022-ban a tárgyévi összes bevétel 80 millió forint, míg 2023-ban 60 millió forint. 2023. december 31-én a záró pénzkészlete 2 millió forint.

Tekintsük át, a társaságnak milyen módon kell figyelembe vennie a pénztárérték változásához kapcsolódó adóalap-növelő, illetve csökkentő tételt 2022-ben, és 2023-ban.

A pénztár mentesített értéke az alábbi három mutató közül a legnagyobb értéke.

  • a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka,
  • 1 millió forint,
  • az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.

Jelen eseteben a tárgyévi összes bevétel (80 millió forint) 5 százaléka 4 millió forint, ezért a pénztár mentesített értéke az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke lesz, azaz 10 millió forint.

A Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontja értelmében az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét.

A pénztár mentesített értéke 10 millió forint, a záró pénztár értéke 10,5 millió forint, így a mentesített értéket meghaladó rész 500 ezer forint, mely összeget kiva adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni 2022-ben.

2023-ban a bevétel 60 millió forint, ennek 5 százaléka 3 millió forint. Mivel az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke ezt az összeget (3 millió forint) meghaladja (10 millió forint), így utóbbi lesz ezen adóévben is a pénztár mentesített értéke.

  1. december 31-én a mérlegben a záró pénzkészlet 2 millió forint.

A Katv. § (4) bekezdés c) pontja szerint az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét.

A pénztár tárgyévi csökkenése (10,5 millió forint mínusz 2 millió forint) 8,5 millió forint.

A pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének (10,5 millió forint) a mentesített értéket (10 millió forint) meghaladó része 500 ezer forint. Mivel ez kevesebb összeg a 8,5 millió forinthoz képest, ezért a 2023. adóév vonatkozásában 500 ezer forintot kisvállalati adóalap csökkentő tételként lehet figyelembe venni.

  1. példa:

Egy kft. 2023. augusztus 1-jén a kisvállalati adó alanyaként alakult meg. A tagok a társaság alapításakor befizették a pénztárba a 3 millió forintos jegyzett tőkét. 2023. december 31-én a pénztár záró értéke 5 millió forint. A vállalkozás 2023. évi bevétele 40 millió forint volt. Vizsgáljuk meg, hogy a társaságnak kell-e alkalmaznia az adóévben a pénztárérték növekményéhez kapcsolódó adóalap-korrekciós tételt.

Első körben szükséges leszögezni, hogy az újonnan megalakuló gazdasági társaságoknál a 3 millió forintos összegben befizetett jegyzett tőke nem tekinthető az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értékének. Cikkünk első részében utaltunk arra, hogy az újonnan létrehozott vállalkozások nyitó mérleggel és nyitó pénztár értékkel nem rendelkeznek. Ennek okán a pénztár adóévi záró értéke nem hasonlítható, vethető össze ezzel a befizetéssel, és a pénztárérték változásához kapcsolódó adóalap-korrekciós tételek alkalmazásában irreleváns, hogy ezen befizetéshez képest hogyan alakul az évvégi záró pénztárérték. Szintén téves az a jogértelmezés, hogy ilyen esetben – újonnan megalakult és kivát választó adózók esetében – a pénztár növekményét a nulla forinthoz kellene hasonlítani (nyitó pénztárérték hiányában).

A példa szerinti esetben tehát „az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke” kifejezés nem értelmezhető, azt a pénztár mentesített értéke tekintetében nem lehet figyelembe venni. A társaság éves bevételének (40 millió forintnak) 5 százaléka 2023-ban 2 millió forint, ez tekintendő a pénztár mentesített értékének.

A 2023. adóévben a tevékenységet kezdő vállalkozásnál nyitó mérleg hiányában a pénztár értékének tárgyévi növekményére vonatkozó korrekciós előírás alkalmazása nem értelmezhető, azaz nem merülhet fel a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pont alkalmazhatósága.

Az adózónak az ezt követő években a pénztár mentesített értékének meghatározásánál mindig az éves bevétel 5 százalékát kell megvizsgálnia. Ha ez meghaladja az 1 millió forintot, akkor adott adóévben az tekinthető a pénztár mentesített értékének. Ha alatta marad, abban az esetben 1 millió forint lesz a mentesített érték. Mivel az adózó a megalakulásával egyidejűen választotta a kisvállalati adó szerinti adózást, sem a megalakulása évében, sem ezt követően nem kell figyelembe vennie a pénztár mentesített értéke vonatkozásában „az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke” fordulatot.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Orbán Trump ígérete nyomán adómentessé tenné a borravalót

Orbán Viktor miniszterelnök figyelemre méltónak tartja Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt javaslatát a borravaló adómentességéről, és Magyarországon sem látja annak szükségét, hogy a borravalót adóztassák.

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.