A súlyos betegségek után járó adókedvezmények


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Szja-törvény alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.


2011. január 1-től súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül [Szja. tv. 40. § (2) bekezdés].

Ezen időpontot megelőzően súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül [Szja. tv. 3. § 26. pont].

Az adókedvezményt azokra a hónapokra lehet érvényesíteni az igazolás alapján, amelyekben a súlyos fogyatékosság legalább egy napig fennállt.

A súlyos fogyatékosság eseteit a 2010. január 1-től hatályos, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) Kormányrendelet, valamint a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29.) EüM rendelet határozza meg.

Az új szabályozás szerint  a fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására kizárólag szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa jogosult. A háziorvosa csak az említett szakambulancia, kórházi szakorvosi dokumentáció alapján állíthat ki kedvezményre jogosító igazolást.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalmát a fenti EüM rendelet melléklete tartalmazza.

A súlyos fogyatékosság különböző eseteit 2009. december 31-ig a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet, a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet és a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet határozta meg, a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet pedig a rokkantsági járadékról rendelkezik.

A NAV közleménye felhívja a figyelmet, hogy  15/1990 (IV.23) SZEM rendelet 2010. január 1-től hatályát vesztette.

Annak az orvosi szakkérdésnek az eldöntése, hogy a levelében leírt betegség megfelel-e a jogszabály rendelkezésben felsorolt betegségeknek illetve állapotnak, nem tartozik az adóhatóság feladatkörébe.

A kedvezményt igazolás alapján lehet igénybe venni. Akinek az állapota végleges, elegendő egyszer igazolnia – akár utólag is – ezt a tényt. Fontos azonban, hogy a súlyos fogyatékosság minősítésére kiadott igazolás csakis abban az esetben jogosít adókedvezményre, amennyiben tartalmazza a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet 2. számú melléklet, illetve a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet melléklet szerinti adatokat, továbbá az igazolást a rendeletben meghatározott orvos adja ki.

Amennyiben az igazolás kiállítására jogosult megállapítja, hogy a betegsége szerepel a 2010. január 1. napjától hatályos Kormányrendeletben felsorolt betegségek között, valamint a 2009. december 31. napjáig hatályos SZEM rendeletben szereplő betegségek között is, akkor a súlyosan fogyatékos állapot fennáll.

Amennyiben a betegség a korábbi évekről igazolható, illetőleg a kedvezmény érvényesítésének egyéb feltételei is fennállnak, akkor elévülési időn belül a korábbi évek adóbevallásainak önellenőrzésével vehető igénybe a kedvezmény.
Önellenőrzési nyomtatványként az eredeti személyi jövedelemadó bevallás szolgál (2008. évre a 0853, 2009. évre a 0953, 2010. évre a 1053 számú 2011. évre a 1153, 2012 évre a 1253 számú nyomtatvány). A nyomtatványok letölthetők innen, a Nyomtatványkitöltő programok / Nyomtatványkitöltő programok elérési útvonalon.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

Az adott évre benyújtott személyi jövedelemadó bevallás a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetőleg a háziorvos által kiadott igazolással együtt 5 évig, illetve az adó-megállapításhoz való jog elévülésére nyitva álló határidőig megőrizendő. Az igazolást az adóhivatalnak nem kell megküldeni, az önellenőrzési bevalláshoz sem kell mellékelni – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.