A túlfizetés elévülése 

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. június 5.
Címkék: ,
Rovat:
Az Adó szaklap írása bemutatja a túlfizetés fogalmát és elévülésének részletes szabályait, valamint az elévült túlfizetéshez kapcsolódó eljárási szabályokat.

Általános rendelkezés

Az elévülés olyan hivatalból figyelembe veendő tény, amely az időmúlás következtében kizárja a túlfizetések figyelembevételének lehetőségét, hiszen a túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt [Art. 202. § (1) bekezdés]. Ennek következtében megállapítható, hogy az elévülés az adózó jogosultságának is korlátja.

Ehhez kapcsolódóan az Alkotmánybíróság elvi éllel mondta ki, hogy az időmúlás a közigazgatási hatósági eljárásban, így az adójogviszonyban is a jogérvényesítés megszűnését eredményezi. Az elévülési idő leteltét követően az adóhatóságnak megszűnik az a joga, hogy az adókötelezettségek teljesítését ellenőrizze, jogszabálysértés esetén a bevallani elmulasztott adót, a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást megállapítsa. Ugyanakkor az esetleges adótúlfizetés visszaigényléséhez való jog is elévültnek tekintendő annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt (435/B/2006. AB határozat).

Az Alkotmánybíróság – követve az általa eddig kialakított gyakorlatot – megállapította továbbá, hogy az adójogviszonyokkal összefüggésben keletkezett követelések vonatkozásában is nagyfokú szabadság illeti meg a jogalkotót a jogérvényesítés időbeli korlátozását, vagyis az elévülés kimondását illetően. Az adójogviszony mindkét alanyának érdeke, de a jogbiztonság szempontjából is fontos követelmény az, hogy ne maradjanak fenn sokáig rendezetlen jogviszonyok, az egymással szemben fennálló követelések egy meghatározott idő eltelte után ne legyenek érvényesíthetők. Az adójogviszonyból keletkező követelések elévülése mellett szól az is, hogy az adó megállapításához szükséges adatok beszerzése, nyilvántartása és ellenőrzése az idő múlásával jelentősen megnehezül, akár lehetetlenné is válhat (435/B/2006. AB határozat).

Az elévült túlfizetés elszámolása

A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét – ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is – hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, a tartozás megfizetésére kötelezett személyt terhelő más tartozásra számolja el vagy tartozás hiányában azt hivatalból törli [Art. 74. § (4) bekezdés].

A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően, nyilvántartott tartozás hiányában az említett összeg törlésére kerül sor, amiről nem kell határozatot hozni, de az adózót értesíteni kell. Ha az adóhatóság az adózó által kezdeményezett kiutalási kérelem elbírálása során állapítja meg a visszaigényléshez való jog elévülését, akkor határozattal rendelkezik a kérelem elutasításáról.

Az elévült túlfizetés kérelemre történő átvezetésével kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az adózó kérheti-e a túlfizetésnek a túlfizetés elévülését követően – akár hetekkel, hónapokkal később – keletkezett tartozásra történő átvezetését, amennyiben az adóhatóság az elévült túlfizetés törléséről még nem értesítette. A kérdés megválaszolása során az adójogi elévülés természetéből kell kiindulnunk. Az adójogi elévülés ugyanis – szemben a polgári jogi elévüléssel – nemcsak a követelés bírói úton való érvényesítésének lehetőségét szünteti meg, hanem magát a követelést is (hiszen az elévült túlfizetést, tartozást törölni kell). Ebből következően tehát az elévült követelés „beszámítás” útján sem érvényesíthető, hiszen az elévülés bekövetkezésével maga a követelés szűnik meg, így ezt követően már nem létezik olyan túlfizetés, amely a később keletkezett tartozásba beszámítható lenne. Mindezek alapján tehát az elévült túlfizetés elévülést követően történő átvezetésére vonatkozó szabály úgy értelmezendő, hogy az adóhatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy az adózónak a túlfizetés elévülését követő napon milyen tartozása áll, illetőleg állt fenn, és az elévült túlfizetést e tartozásokra kell átvezetnie. Ilyen tartozás hiányában az elévült túlfizetést, illetőleg az elévült túlfizetés azon részét, amely az elévülés bekövetkezésének napját követő napon fennálló tartozást meghaladja, az adóhatóságnak törölnie kell.

Ezt erősítette meg a Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság is, hiszen az ítéleteikben kifejtett álláspontjuk szerint a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az adózó tehát csakis és kizárólag a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején belül rendelkezhet arról, hogy az adóhatóság által nyilvántartott túlfizetését más adótartozásra számolja el. Az elévülést követően az adózót ez a jog már nem illeti meg, de az adóhatóság hivatalból rendelkezhet a túlfizetés adótartozásra történő elszámolásáról, amennyiben adótartozás áll fenn. Adótartozás hiányában ugyanakkor az elévült túlfizetést az adóhatóságnak hivatalból törölnie kell. (Fővárosi Bíróság 4.K.31.962/2007/7.; Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.35.393/2008/4.)

A túlfizetés elévülésének következményei

Ha az adózót vagy az adó megfizetésére kötelezettet túlfizetés illeti meg, akkor indokolt arra felhívni a figyelmet, hogy a túlfizetés visszaigényléséhez való jog is elévül, és így az elévült túlfizetés az időmúlás következtében az adóhatóság által törlésre kerül. Jelen fejezetben megvizsgáljuk, hogy az elévülésnek milyen következményei vannak a túlfizetés tekintetében.

A döntés módosítása vagy visszavonása 

Az adóhatóság az adó megállapításához, a költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a döntését, amely rendelkezés a fellebbezési eljárás során is alkalmazandó [Air. 120. § (3) bekezdés].

Ennek alapján az adóhatósági döntésnek az adózó javára történő módosítására az adó megállapításához való jog elévüléséig van lehetőség; ha az adóhatósági döntés túlfizetésre vonatkozik, akkor az adóhatóság a döntését a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévüléséig módosíthatja vagy vonhatja vissza.

Az adómegállapításhoz való jog elévülése 

Ha a bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. Az önellenőrzéssel érintett kötelezettség ellenőrzésére az adóhatóság az önellenőrzés beérkezésétől számított 1 éven belül jogosult. Ha a bíróság ítéletével érintett adómegállapítási időszak már ellenőrzéssel lezárt, az adókötelezettséget az adóhatóság az adózó kérelmére ismételt ellenőrzés keretében rendezi. [Art. 202. § (1) bekezdés.]

Az elévülés általános szabálya alól kivételként kerül meghatározásra az az eset, amikor a bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz. Ebben az esetben az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. Az önellenőrzés beérkezését követően 1 éven belül azonban az adóhatóságnak lehetősége van arra, hogy az önellenőrzéssel érintett kötelezettséget ellenőrzés alá vonja. Ha a bíróság ítéletével érintett adómegállapítási időszak már ellenőrzéssel lezárt, az adókötelezettséget az adóhatóság az adózó kérelmére ismételt ellenőrzés keretében rendezi; az önellenőrzés pedig túlfizetést is keletkeztethet.

Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása 

Az adómegállapításhoz való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás vagy az adatbejelentés késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint 6 hónap van hátra [Art. 203. § (1) bekezdés].

Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja [Art. 203. § (2) bekezdés].

A 2019. január 1-jétől hatályos normaszöveg szerint, ha az adózó az adóhatóság határozata ellen közigazgatási pert indított, a másodfokú adóhatósági határozat véglegessé válásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik [Art. 203. § (3) bekezdés]; míg a 2018. december 31-éig hatályos rendelkezés alapján az elévülés nyugvása a másodfokú adóhatósági határozat véglegessé válásához volt kötve.

A bíróság által jogerősen megállapított

a) csalás [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 373. §)], költségvetési csalás (Btk. 396. §);

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978-as Btk.) szerint a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése;

c) az 1978-as Btk. szerint a 2011. december 31-éig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás;

d) az 1978-as Btk. szerint a 2013. június 30-áig hatályban volt költségvetési csalás, csalás; vagy

e) csődbűncselekmény (Btk. 404. §)

esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül [Art. 203. § (4) bekezdés].

A fenti (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha

  1. a) az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a vádemelés előtt az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az eljárást ez okból megszüntették; vagy
  2. b) az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 64. §-ában, illetve a 2013. június 30-áig hatályban volt 1978-as Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg [Art. 203. § (5) bekezdés].

Az adó megállapításához való jog elévülése az Art. 203. § (4) és (5) bekezdése szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig nyugszik [Art. 203. § (6) bekezdés].

Az adó megállapításához való jog elévülése egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbodik, ha

a) a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében;

b) a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében; vagy

c) az adóhatósági határozat ellen indított közigazgatási perben a bíróság

új eljárás lefolytatását rendeli el [Art. 203. § (7) bekezdés].

Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat kézbesítése tekintetében helyt ad a kézbesítési kifogásnak, úgy nyugszik az adómegállapításhoz való jog elévülése a határozat kézbesítettnek minősülésétől a kézbesítési kifogásnak helyt adó végzés véglegessé válásáig [Art. 203. § (8) bekezdés].

Ha hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, az adó megállapításához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés véglegessé válásának időpontjáig nyugszik [Art. 203. § (9) bekezdés].

Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodására vonatkozó rendelkezések pedig a túlfizetésre is hatással lehetnek, tekintettel arra, hogy a megállapított adó mértékének csökkenése a túlfizetés növekedéséhez vezet, illetve a megállapított adó mértékének növekedése a túlfizetés csökkenésével jár.

Szabó Ildikó cikkéből, amely az Adó szaklap 2019/5-ös számában jelent meg, a fentieken túl olvashat még többek között a túlfizetés nyilvántartásáról, elszámolásáról, az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetéséről és a túlfizetés figyelembevételéről az utólagos adómegállapításnál. Az Adó szaklapot itt rendelheti meg


Kapcsolódó cikkek:


Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen
2019. szeptember 20.

Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen

Donald Trump amerikai elnök pert indított az adóbevallásait peres úton bekérő ügyész ellen New Yorkban. A manhattani kerületi ügyész nyolc évre visszamenőleg kérte be Donald Trump és családja adóbevallási dokumentumait.

Kis magyar pénztörténet – Ezüsttől az aranyig (5. rész)
2019. szeptember 20.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk ötödik részében XIX. század második felének pénztörténetét, annak részeként az aranyalapú korona bevezetését mutatjuk be.

Használjuk az Ügyfélkaput, lépésről-lépésre! – 2. rész
2019. szeptember 19.

A mintegy négymillió felhasználó többsége a tapasztalatok szerint nem használja ki az Ügyfélkapu alapfunkcióit sem, pedig azok igazán hasznos lehetőségeket kínálnak. Sorozatunk második részében is azok közül a funkciók közül mutatunk be néhányat - lépésről-lépésre, kattintásról-kattintásra - amelyeket igazán hasznosnak találunk.

Idén kevesebb adózótól több civil részesült az egyszázalékos támogatsából
2019. szeptember 18.

Közel 16,5 milliárd forintot ajánlottak fel az adózók az egyházak, civil szervezetek és a kiemelt költségvetési előirányzat javára. Ez több mint 2 milliárddal haladta meg a tavalyi teljes 1%-ot. 165 millió Ft-tal, idén újra a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány részesülhet a legtöbb felajánlásból - közölte a NIOK Alapítvány.