A vállalkozásokkal finanszíroztatnák a tömegközlekedést?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb, súlyosnak látszó terhet rakna a cégekre a kormány: minden dolgozó mindenféle tömegközlekedésre szóló bérletének legalább 86 százalékát ki kellene fizetniük a cégeknek a fejlesztési tárca törvénytervezete szerint. Az ötlet a fidesz-frakciónak és a szakszervezeteknek sem tetszik. Az új szabályozás pártolói szerint az a céges autózás helyett a tömegközlekedést preferálja, ami pozitívum.

A munkáltató a munkavállalók munkába járásával, hazautazásával kapcsolatban a helyi, elővárosi, regionális vagy országos személyszállítási szolgáltatás igénybevételére jogosító teljes vagy kedvezményes árú jegy, illetve bérlet költségeinek legalább 86 százalékát köteles megtéríteni július elsejétől – olvasható a Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvényjavaslatban, amelynek általános vitája kedden kezdődött a parlamentben.

A tárca szerint a jogszabálytervezet a korábbiaknál pontosabban rögzíti a költségtérítésben részesíthető személyi kört, a napi munkába járás és a hétvégi hazautazás fogalmát. A törvényjavaslat elfogadása esetén a szociálpolitikai alapon kedvezményes utazások költségeit a munkáltató a továbbiakban nem lesz köteles megtéríteni.

A jogszabály célja, hogy a munkába járás költségtérítéséhez kapcsolódó hatályos előírások törvényi szintre emelkedése és pontosítása nyomán erősödjék a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet.

A most hatályos, a kérdést szabályozó kormányrendelet szerint a munkaadónak csak a hétvégi hazautazás költségének legalább 86 százalékát, legfeljebb 30 ezer forintot kell fizetnie dolgozójának.

A Fidesznek sem tetszik

A javaslat kedd esti vitájában a Fidesz vezérszónoka azt mondta: az elképzelés jó, mert az eddiginél többen ülnének buszra vagy villamosra, de a költségtérítést így, ebben a formában nem vezetik be, mert nem akarják terhelni a cégeket. További egyeztetések várhatók az ügyben – fogalmazott a Duna Tv Híradójának Manninger Jenő, a Fidesz országyűlési képviselője.

Lelkesebb volt a törvényjavaslat vitájában Spaller Endre, a KDNP vezérszónoka, aki szerint az új személyszállítási törvény egy régóta várt jogszabály, amelynek az lehet a következménye, hogy sokan – akik életvitelszerűen kocsival közlekednek – feladják az autóhasználatot.

A törvényjavaslat általános vitáját a levezető elnök elnapolta, a javaslat visszavonásáról vagy módosításáról egyelőre nincs szó.

A szakszervezet sem örül

Durva beavatkozás a vállalkozások költségeibe, hogy a helyi közlekedési bérletek 86 százalékát a munkaadóknak kellene fizetni – mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke egy tatabányai fórumon az MTI tudósítása szerint.

A munkáltatóknak kötelezően előírt terhek bevezetése után rendszerint csökkenek a munkavállalói juttatások – összegezte az érdekvédők eddigi tapasztalatát az elnök, aki ezért nem tartja jó megoldásnak a közösségi finanszírozású feladat részleges átadását a munkaadóknak.

Tiltakoznak a munkaadók

Az általános utazási költségtérítési kötelezettség bevezetése ellen tiltakozott közös közleményben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A szabályozás amellett, hogy jelentős pluszterhet jelentene a vállalatok számára, a béren kívüli juttatások kapcsán az adótörvényekkel is ütközik; mindezekért a tervezet elfogadhatatlan – nyilatkozta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a vállalkozások helyzetét tovább nehezítő, felső határ nélküli utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésére és a helyi közlekedésre való kiterjesztésére, ami például Budapesten munkavállalónként mintegy 120 ezer forint éves többletköltséget okozna, nincs reális lehetőség.

A munkáltatókat tömörítő szervezetek azt is fájlalják, hogy konzultáció nélkül született meg a fejlesztési tárca törvényjavaslata.

A BKK-nak tetszik

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egyetért az általános utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésével, mivel így növelni lehet a közösség közlekedést igénybe vevők számát – mondta Vitézy Dávid vezérigazgató az MTI-nek.

Vitézy Dávid azt mondta: a mostani rendszerben az autóval való bejárást részesítik előnyben az adójogszabályok, miközben kiemelt várospolitikai és környezetvédelmi célkitűzés a tömegközlekedés részarányának növelése. A javaslat elfogadása e téren szerinte jelentős előrelépést hozhat.

Hangsúlyozta, hogy a munkáltatói bérlettérítés a helyközi közlekedésben ma is működik, az mégsem okozza a munkáltatók csődjét vagy a bérletárak drasztikus emelkedését, ezért az ezzel kapcsolatos aggályok megalapozatlanok.

A BKK vezérigazgatója közölte, a javaslat annyiban segíthet a tömegközlekedés finanszírozásában, hogy növelheti a bérletvásárló utasok számát, így a közlekedési társaságok bevételeit.

Forrás: MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. december 9.

Emelkedtek a mulasztási bírságok

Augusztustól érdemben emelkedtek a mulasztási bírságok – a bírságokról általában, a friss változásokról és a NAV vélhető bírságolási gyakorlatáról beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.