A válságálló cég receptje

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogyan lehet a válságban is talpon maradni? Mi kell a növekedéshez, ahhoz, hogy külföldön is versenyképes legyen a cég? Ki lehet-e védeni az árfolyam-ingadozást? Mitől lesz biztonságos a cégműködés? Hogyan lehet viszonyulni a kormányzati bérelvárásokhoz? Interjú.

A beszélgetés Szabó Zoltánnal, az Esztergomi Szerszámgépgyár Kft. kereskedelmi igazgatójával készült.

Hogyan születik egy közel milliárdos bevételű cég?

A miénk privatizációval. Volt egy nagy mamut szocialista vállalat a rendszerváltás után, 5-6 gyáregységgel, ebből az egyik Esztergomban. 1993-ban valamennyi gyáregységet privatizálták – az Esztergomit két magánember vette meg. Azóta is családi vállalkozásként működünk, csak ma egy tulajdonos van.

Milyen állapotban volt a privatizációkor az üzem?

Kis létszámmal (kb. húsz fővel) és csak egyetlen tevékenységgel, a bérforgácsolással indult a gyártás. Kezdetben nem volt elég ereje a cégnek. Nem tudtak elindulni például a gépgyártással sem, hiába volt a cég tulajdonában annak joga, teljes dokumentációja.

Miért? Gondolom megvoltak a gépek, a munkaerő és a piac is…

A külpiac nem volt meg. Éppen ez volt az egyik nehézség.

Szocialista örökség?

Igen. Akkoriban maguknak a cégeknek nem volt exportjoguk. Ahogy megszűnt az exportot összefogó központ, úgy a gyártók magukra maradtak, külpiaci kapcsolatok nélkül. Ebben a nulláról kellett kezdenünk.

Mennyi ideig tartott?

Három évig. Addig belföldre dolgoztunk, mert szerencsére Magyarországon jól ismertek minket. Aztán megjelentünk az európai piacokon is.

Hol tartanak most?

Szerszámgépgyártással, szerszámgép-felújítással és bérmunka-forgácsolással valamint szerkezethegesztéssel is foglalkozunk, az árbevételünk közel milliárdos, és több mint száz főt foglalkoztatunk. Strigon márkanéven fogalmazzuk az általunk gyártott gépeket.

Az eszközállományunk teljesen megújult, össze sem lehet hasonlítani a tizennyolc évvel ezelőttivel. Az elavult gépeket a legmodernebbekre számítógép vezérlésű gépekre cseréltük. Az országban nem sok cégnek van hasonló gépparkja, mint nekünk. Minden évben fejlesztett a tulajdonos, a haszon nagy részét mindig visszaforgatta a termelésbe. Kezdetben például egyetlen csarnokunk volt, azóta a gyártó területünket is bővítettük. Most éppen ott tartunk, hogy két éven belül szeretnénk felépíteni egy új csarnokot a szomszédos telken.

Milyen a hazai értékesítés és az export aránya?

Fele-fele. Domináns exportpartnerünk Németország. A jövőben nyitni szeretnénk az orosz piacra, ezért már kihelyeztünk Moszkvába egy üzletkötőt.

Ma nagyon sok szó esik arról, hogy a magyar cégek versenyképesek-e külföldön. Mi kell ehhez?

A nyelvtudást említeném először. S a cégnél ne csak egy olyan munkatárs legyen, aki jól (tárgyalási szinten) beszéli azt a nyelvet, amit a partner használ. Telefonon, személyesen és írásban is mindig zökkenőmentes legyen a kommunikáció.

S persze nagyon fontos, hogy jó legyen a termék minősége és ára, valamint tartani kell a határidőket is. Minőségbiztosítási rendszer (ISO) nélkül pedig nemigen lehet meggyőzni a potenciális megrendelőket. Fontos még az is, hogy stabil legyen a cég (ehhez megfelelő cégméret is kell), vagyis lássa a partner, hogy nem fog egyik napról a másikra bedőlni.

A teljes interjú az Atecéged.hu-n olvasható

Forrás: Atecéged.hu

---