Adatszolgáltatás: egy év van a felkészülésre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozásoknak érdemes már most erőforrásokat átcsoportosítani a számláikkal kapcsolatos valós idejű adatszolgáltatáshoz szükséges informatikai fejlesztésekre. A kormány április 29-i bejelentése szerint ugyanis csak 2018. július 1-jétől lesz kötelező az online adatszolgáltatás a számlázó programok esetében. „Ez ugyan egy év haladékot jelent az eredetileg elképzelt 2017 júliusi határidőhöz képest, de mivel bonyolult rendszereket kell összehangolni, a felkészülésre szükség is van egy évre.” – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.


Egyelőre azonban a szükséges jogszabály-módosítás még nem történt meg, így az érintettek csak annyit tehetnek, hogy a közelgő feladatokra erőforrásokat csoportosítanak át, feladataik között tervezik, hogy 2017. július 1-jétől tesztelik a rendszert. Így egy évük lesz arra, hogy megismerjék, kérdéseket tegyenek fel a szakértőknek, észrevételezzék, és a szükséges belső fejlesztéseket elvégezzék és bevezessék.

Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség belső fejlesztésekre, ha a rendszer valós időben szolgáltat adatot a számlákról? A számlázó programok ugyanis továbbra sem nyújtanak információt a befogadott és a kézzel kiállított számlákról, és a korrekciók, érvénytelenítések is gondot okozhatnak.

Az online pénztárgépek az adócsalások elkerülésében elért sikerén felbuzdulva a jogalkotó régóta lebegteti a számlázó programok elektronikus bekötését a NAV-hoz. A 2016-os nyári adócsomag a bevezetés határidejét 2017 júliusára tűzte ki. Ekkortól kellett volna a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok 100 ezer forint áfatartalmat elérő vagy meghaladó, számlázó programmal kibocsátott számláinak adattartalmát elektronikusan és valós időben jelenteni. A bejelentési kötelezettség a számlák módosítására vagy érvénytelenítésére is vonatkozott volna. Ezt a határidőt tolták ki egy évvel.

Az adatszolgáltatás részletei sajnos még nem ismertek, de minden bizonnyal a 2016. január 1-jével bevezetett adatexport információkra fognak épülni. Feltehetőleg valamilyen számlaregisztrációs rendszert kell elképzelni, amely a kiállított számlákat hitelesíti, és ellenőrző sorszámmal látja majd el.

A pontos szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja majd meg. Ez határozza meg a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, a programokkal kiállított számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási szabályokat és a számlázási funkcióval rendelkező szoftverek értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeket.

 

A valós idejű adatszolgáltatásnak azonban csak a már évek óta használt belföldi összesítő jelentések szigorításával együtt lesz áfacsalásokat megelőző értelme. A nagyobb áfatartalmú számlákat már 2013 óta tételesen be kellett jelenteni az adóhatóságnak az úgy nevezett belföldi összesítő jelentésben. Az áfabevallás részét képező nyilatkozatban partnerenként és számlánként kellett listázni a számla kiállítójának/illetve befogadójának nevét, adószámát, a számla sorszámát, a teljesítés időpontját, a számla nettó összegét és áfatartalmát. A bevezetéskor mindez csupán a 2 millió forintot meghaladó áfatartalmú befogadott és kiállított egyedi számlákat érintette, valamint azokat a befogadott számlákat, amelyek egyazon partnertől egyazon áfaszámítási perióduson belül összesen elérték ezt az értékhatárt. 2015. január 1-jétől az értékhatár 1 millió forintra csökkent. Az online számla-adatszolgáltatás bevezetésével pedig a belföldi összesítő jelentés értékhatára 100.000 forintra fog csökkenni, és már csak azokra a kimenő és befogadott számlákra fog vonatkozni, amelyek az online rendszerből kimaradtak. 

A belföldi összesítő jelentésnek köszönhetően az adatok már most is „összepárosíthatóak”voltak, azonban az adatok lefedettsége korántsem volt teljes. Meg lehetett állapítani, hogy csak olyan áfát vontak-e le (igényeltek vissza) az egyik oldalon, amelyet be is vallottak, mint fizetendő adót a másik oldalon. Az összevethetőség érdekében a vevő adószámát már most is minden olyan számlán fel kell tüntetni, amelynek áfatartalma eléri, vagy meghaladja a 100.000 forintot, de az 1 milliós értékhatár miatt természetesen a hatóságnak nem volt rálátása a teljes forgalomra, vagyis a belföldön bonyolított ügyleteknek csupán kb. 5%-át érintette, és az adatok csak utólag álltak rendelkezésre. Ezen javíthat immár a 2018. július 1-jétől bevezetésre kerülő a számlaszintű online adatszolgáltatás. 

A vállalkozások ugyan még nem tudnak konkrét lépéseket tenni a rendelet megismeréséig, de jó hír, hogy a feszített tempójú bevezetés helyett most 1 éves tesztidőszakra lesz lehetőségük. „Mivel még a legmodernebb számlázó programok is nehezen oldják meg a belföldi összesítő jelentéssel kapcsolatos adminisztrációt – különösen, ha számlakorrekciókról van szó – a számlázó programok és a jelentéskészítő rendszerek összehangolását, az automatizálást segítő informatikai fejlesztéseket a rendelet megjelenése után azonnal el kell kezdeni, ha a 2018 júliusi határidőre zökkenőmentesen át szeretnének állni.” – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Fontos azonban tudni, hogy a tételes áfa-adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok – a jelenleg érvényes jogszabályi rendelkezésekkel ellentétben – 2018 júliusáig változatlanok maradnak. Így továbbra is csak a legalább 1 millió Ft áthárított adót tartalmazó számlákat kell a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetni.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).