Adó- és járulékváltozások Romániában

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. október 27.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több adó- és járulékintézkedést jelentett be csütörtökön a román kormány; emelik a minimálbért, megadóztatnák a profitjukat Romániából külföldre menekítő multinacionális vállalatokat, forgalmi jellegűvé alakítják a közepes cégek adóját, emellett csökkentik a kötelező magánnyugdíj-járulékot.


A tervezett intézkedések egy részét Lia Olguta Vasilescu munkaügyi miniszter jelentette be a csütörtöki kormányülésen. Közölte: január 1-jétől 1900 lejre (127 300 forint) növelik a bruttó minimálbért. Jelenleg a minimálbér 1450 lej (97 150 forint). Az eddigi ütemterv szerint januártól 1500 lejre kellett volna nőnie a minimálbérnek.

Gazdasági elemzők szerint a kormány így akarja elérni, hogy a versenyszféra több adót fizessen az államkasszába, ugyanakkor emlékeztettek: a magáncégek közül egyre többen gondolkodnak azon, hogy elköltöztessék Romániából vállalkozásukat a munkaerőköltségek jelentős emelkedése miatt. 2016 végén a bruttó minimálbér még 1250 lej volt.

Ionut Misa pénzügyminiszter bejelentette: megadóztatják azokat a multinacionális cégeket, amelyek külföldre menekítik profitjukat, s ezzel csökkentik a romániai adóalapjukat. A tárcavezető nem árult el részleteket, hogy mekkora lesz az adó és milyen módszerekkel fogják felderíteni az ilyen eseteket. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Azt is közölte, hogy az évi 1 millió eurónál kisebb árbevétellel rendelkező vállalatok az üzleti forgalmuk után fognak 1 százalékos adót fizetni a 16 százalékos társasági adó helyett. Ez az intézkedés 450 ezer vállalkozást érintene. 

Eddig az évente 500 ezer euró árbevétellel rendelkező vállalatok esetében volt kötelező ez az adózási forma, most a határértéket megdupláznák, ami elemzők szerint a nagyobb vállalatokat érinti kellemetlenül, hiszen több adót kell fizetniük. Eddig ugyanis a 16 százalékos társasági adót a profit után kellett befizetni, számos vállalkozás azonban alacsony nyereséget jelentett.

Egy másik intézkedés szerint januártól 5,1 százalékról 3,7 százalékra csökkentik az állami nyugdíjalapból a kötelező magánnyugdíjalapokba átutalandó járulék arányát, amelyet az államnak minden 35 évnél fiatalabb alkalmazott fizet a bruttó béréből. 

A miniszter elmondta: a béremelések következtében az átutalt járulék értéke nem fog csökkenni. A kormány emellett választhatóvá akarja tenni a jelenleg kötelező magánnyugdíjat, mindezt azért, hogy több pénz maradjon az állami nyugdíjalapban. A tárcavezető ugyanakkor azt is közölte, hogy 2018. július 1-jétől 10 százalékkal emelik a nyugdíjakat.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Cafeteria: a 2019-es választék (x)
2019. március 18.

A béren kívüli juttatások idei választékát, a közlekedési eszközök és az áfa kapcsolatát, és az innovációs járulék hatályos szabályozását tekinti át többek között részletesen legfrissebb, 2019/3. számában az Adó szaklap.

NAV-figyelő, 11. hét: minden az szja-bevallásról
2019. március 18.

Az szja-bevallással kapcsolatos összes fontos kérdést tisztázta a NAV. Az adóhatóság ezen túl közölte a magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumokat és szabályokat.

Hogyan adóztak a rómaiak? – Összefoglaló áttekintés
2019. március 14.

Róma örökösei vagyunk! Összesen tizennyolc írásban ismertettük, elemeztük a Római Birodalom adózástörténetét, Róma alapításától Konstantinápoly bukásáig. A 2206 év jelentőségét nem csak az évek száma adja, sokkal inkább az, amit Róma a mai világra hagyományozott. A mai nyugati világban (amit annak tekintünk) gyakorolt politika, gazdasági működés, jog, kultúra, vallás, sőt egyes esetekben a nyelv is mind visszavezethetők erre az államalakulatra.