Adó és vámeljárások – túl magas a cégek terhe
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az RSM vámfelmérése azt mutatja, a vám- és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségek túlzott terheket rónak a cégekre. A jogorvoslati illetékek mellett a pótlólagosan kiszabott vám- és adóterhet, valamint a bírság összegét is a jogerős határozat előtt kell befizetni. A bírság pedig a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti. Ez egyrészt túlzott mértékben visszatarthatja a cégeket a jogorvoslattól, másrészt túl nagy anyagi terhet ró a gazdálkodókra – írja az RSM blogja.
A vám és adóhatósági határozatok elleni jogorvoslat túl költséges, hosszú és bizonytalan kimenetelű
Az RSM felmérésében megvizsgálta, hogy gazdálkodók a megítélésük szerint jogsértő határozatok ellen kezdeményeznek-e jogorvoslati eljárást. Az érintettek csupán fele nyilatkozott úgy, hogy él jogorvoslati jogával, ha úgy ítéli meg, hogy az adó vagy vámhatóság számára kedvezőtlen döntése jogszabálysértő.
A válaszadók fele azonban nem él jogorvoslati lehetőségével a következő okokból:
- az eljárási költségek magas mértéke,
- a fellebbviteli hatóságokba vetett bizalom hiánya,
- illetve a hosszadalmas eljárás miatt.
Túlzott terhet rónak a cégekre a jogorvoslat előre kifizetendő terhei
A válaszadók kétharmada túlzott mértékűnek tartja a jelenlegi rendszerben a jogorvoslati eljárás illetékét és a jogorvoslati eljárás költségeit.
A válaszadók túlnyomó többsége, cégmérettől ésszektortól függetlenül támogatandónak tartja, hogy a pótlólagosan kiszabott közterhek szankciója csak a szankció alapját képező határozat jogerőre emelkedését követően ker üljön megállapításra. Ugyanennyien vélik úgy, hogy az adó és vámhatározatok esetében az eljárási illetéket a gazdálkodóknak a jogorvoslati eljárás végen kellene teljesíteni, amennyiben a fellebbezés megalapozatlan volt.
Jogszabály-módosításra lenne szükség
A felmérésben nagyvállatok és kisebb gazdálkodók is részt vettek, a 100 válaszadó társaság kétharmada egymilliárd forintot meghaladó árbevételű cég, negyede pedig 300 millió forint árbevétel alatti társaság. Az iparági megosztást tekintve a vámeljárásokkal érintett termelő és gyártó, valamint kereskedő szektor, valamint a vámszolgáltatásokat nyújtó szállítmányozók, fuvarozók és vámügynökséget működtető vállalatok véleménye is tükröződik az eredményekben.
A válaszok alapján a szabályozásváltozás iránti igény tekintetében egyöntetű vélemény rajzolódótt ki. A felmérés eredményei egyértelművé tették, indokolt a jogorvoslati rendszerben olyan változtatások kezdeményezése, amelyek csökkentik a gazdálkodók anyagi terheit. Változtatást igényelnek a jogorvoslati eljárás egyes részei, a felmerülő illeték fizetésének esedékessége és a szankciók kiszabásának időpontja terén. A szabályozó államnak is az az érdeke, hogy a jól prosperáló és szabályosan működő vállalatok számára élhető keretek álljanak rendelkezésre, ezért érdemes a vámszabályok és az adószabályok peremfeltételeit összehangolni, és utóbbiakhoz igazítani ott, ahol azok jól működnek.
Az önellenőrzés még nem gyakorlat, noha az ismert, hogy a szankciók elkerülését segítené
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a gazdálkodók milyen mértékben vannak tisztában a szankciókra, valamint azok elkerülésére és kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel. A megkérdezettek közel 80 százaléka tisztában van azzal, hogy önellenőrzéssel elkerülhető a vámszankció, ennek ellenére csak a megkérdezettek 32 százaléka ellenőrzi legalább félévente utólag a vámkezeléseit, míg több mint 27 százalék semmilyen módon nem végez utóellenőrzést. Így az is elmondható, hogy a cégek gyakorlatában is van tér a fejlődésre.
A bejegyzés szerzője Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás, üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
