Adócsökkentéseket jelentett be a brit pénzügyminiszter


Nagyszabású adócsökkentési programot jelentett be pénteken Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter a gazdasági aktivitás élénkítése és a megélhetési költségek csökkentése végett.

A londoni alsóházban ismertetett intézkedések között szerepel, hogy a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken, a legmagasabb jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs pedig megszűnik, és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz.

A Munkáspárt vezette akkori brit kormány 2009-ben az addigi 20 és 40 százalékos adókulcsok mellé meghonosított egy új, 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot a 150 ezer fontnál (70 millió forintnál) nagyobb éves személyi jövedelmekre.

Ezt a 2010-ben hatalomra került konzervatív párti kormány 45 százalékra csökkentette, és a pénteken bejelentett döntés alapján jövőre ez az adóráta meg is szűnik.
A személyi jövedelemadó jelenlegi 20 százalékos, jövőre 19 százalékra csökkenő alapkulcsa a 12 571 és 50 270 font (5,9-23,5 millió forint) közötti éves jövedelmekre vonatkozik; ebbe a jövedelmi kategóriába 31 millióan tartoznak.

Pénteki ismertetésében Kwarteng bejelentette azt is, hogy az eddigi 125 ezer font kétszeresére, 250 ezer fontra (117 millió forintra) emelkedik az az ingatlanérték, amely felett az új lakóingatlanok vásárlását illeték terheli.

Kérjük, segítse munkánkat egy rövid kérdőív kitöltésével! Podcastokkal kapcsolatos médiafogyasztási szokásaira vagyunk kíváncsiak. A kitöltés mindössze fél percbe kerül, számunkra viszont nagyon fontos információkat ad.

Szakmai videóink és podcastjaink már Youtubon is elérhetőek. Kövessen bennünket, iratkozzon fel csatornánkra!

A brit pénzügyminiszter által bemutatott program értelmében a kormány a korábbi tervvel ellentétben nem emeli 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót, és visszavonja azt a döntést is, amelynek alapján novembertől 1,25 százalékkal emelkedett volna a foglalkoztatottak után befizetendő társadalombiztosítási járulék. Eltörölte a brit kormány azt a felső határt is, amely az alapfizetés kétszeresében korlátozta a pénzügyi szolgáltatási vállalatok vezetőinek fizethető prémiumokat.

Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter pénteki alsóházi előterjesztésében azzal indokolta a nagyszabású adócsökkentési programot, hogy a magas adóteher károsítja a brit gazdaság versenyképességét, és rontja az új üzleti vállalkozások létrehozását támogató ösztönzőket.

Liz Truss miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy kormánya adócsökkentési programmal igyekszik gyógyírt találni az energiaárak meredek emelkedése és az ebből eredő, évtizedek óta példátlan ütemű – 10 százalék környékén járó – infláció okozta megélhetési és növekedési válságra. A brit kormányfő ugyanakkor elutasította azokat az indítványokat, hogy a kormány vessen ki különadókat a nagyvállalatok által elért kiugró pénzügyi eredményekre. Liz Truss kijelentette, hogy a vállalati adóterhek növelésével nem lehet gazdasági növekedést elérni.

A Bank of England e héten ismertetett új előrejelzésében közölte, hogy várakozása szerint az idei második negyedévben mért 0,1 százalékos negyedéves összevetésű GDP-visszaesés után a brit hazai össztermék a harmadik negyedévben is 0,1 százalékkal csökken. A brit jegybank prognózisa azt jelenti, hogy a brit gazdaság már recesszióban van. A konszenzusos meghatározás alapján ugyanis technikailag akkor tekinthető egy gazdaság recesszióban lévőnek, ha a GDP-érték két egymást követő negyedévben visszaesik.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. november 9.

A Brexit utáni hétköznapok az Egyesült Királyságban

Úgy tűnik, hogy a Brexit utáni első év drámai változásokat hozott a hétköznapi életben is. Shakespear-i idők köszöntöttek be a ködös Albionba. Egyszerre van jelen a királydrámák sötét, zordon világa és a Sok hűhó semmiért bohózata.
2021. január 26.

A Brexit-megállapodás következményei

Nem kis megnyugvást okozott a tárgyalások eredménye, amely szerint vám- és kvótamentes szabadkereskedelmi megállapodás jött létre az EU és az Egyesült Királyság között, ami persze nem olyan szép, mint amilyennek elsőre látszik. A brit pénzügyi szolgáltatók továbbra is megőrzik az ún. passporting jogosultságot, azaz szabadon nyújthatnak szolgáltatásokat az EU területén, és ugyanezek a szabályok vonatkoznak még a jogi és üzleti szolgáltatásokra is. Továbbra is sok a bizonytalanság az áfa-visszatérítések ügyében.