Adócsomag 2015: így változhat a társasági adózás

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2014. október 29.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági adótörvény módosítása is része a kormány adócsomag-javaslatának. Sok vállalkozást érinthet, hogy a tervezet szerint szigorodna a nyereségminimum meghatározása. Az elhatárolt veszteség szabályozása is kedvezőtlenül változik a vállalkozások szempontjából.


A kormány adócsomag-javaslata módosítaná a jelenleg hatályban lévő társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt is.

A társasági adónál a törvénytervezet általános indoklása a következő módosításokat emeli ki:

– több szabály jogalkalmazást elősegítő pontosítása;

– jelentős változás az elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli korlátozása;

– a K+F adóalap-kedvezmény minősítési eljáráshoz kötése;

– a statisztikai szűrések alkalmazásának bevezetése a transzferár szabályok kapcsán;

– új kedvezmény bevezetése a felsőoktatási intézményeket támogatási szerződés keretében támogató társaságok részére.

Felsőoktatási támogatási megállapodás

A társasági adóról szóló törvény fogalomrendszerébe beépül a felsőoktatási támogatási megállapodás fogalma, mely nem más, mint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás.

Erre azért van szükség, mert a Tao tv. 7. (1) bekezdés z) pontját – az adózás előtti eredményt csökkentő tételként – kiegészítették a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján nyújtott támogatás 50%-ának adóalap-csökkentési lehetőségével.

A támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt. Az adózó a támogatás (juttatás) adóévében veheti igénybe az adóalap-kedvezményt. A támogatási megállapodásban foglaltak nem teljesítése esetén, a kedvezmény kétszeresét kell visszafizetni.

A Tao. törvény 3. számú melléklet B) fejezete a következő 22. ponttal egészül ki: A 8.§ (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

Szigorodik a nyereségminimum meghatározása

Hatályát veszti a Tao. törvény 6.§ (8) bekezdésének a) pontja. Ennek következményeként a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt nem lehet csökkenteni az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével. Ez a rendelkezés valószínűleg sokakat érint, mert ezek voltak az általánosan alkalmazható és nagyobb összegű levonható tételek azoknál, akiknek a tevékenységből adódóan volt ilyen ráfordításuk.

A társasági adóban jelenleg a bevétel 2 %-át kell jövedelem-(nyereség-)minimumnak tekinteni, azonban ezt az összeget különböző tételekkel lehet csökkenteni. A törvénytervezet szerint a nyereségminimum alapjának meghatározása során az összes bevételt csökkentő tételek közül törlésre került az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke.

Hiányzó eszközzel kapcsolatos ráfordítás

A hiányzó eszközzel kapcsolatos ráfordítás nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, – így növeli a társasági adó alapját, – ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.

A módosítás értelmében alapvető szempont, hogy a normális, szokásos hiány miatt, illetve, ha a hiányból eredő pénzügyi veszteség a vállalkozásnak megtérül, akkor nem kell az adóalapot növelni. A módosító javaslat szerint az adóalap növelése csak abban az esetben szükséges, ha a nem megfelel ő gondosság és a mérséklésre való törekvés elégtelensége együttesen megállapítható.

Elhatárolt veszteség

Főszabályként a 17.§ értelmében a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (=az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.

A tervezett módosítás szerint a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.

A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a 2014-ben kezdődő adóévben keletkező elhatárolt veszteséget a 2014. december 31-én érvényes szabályok szerint írhatja le az előző korlátozással.

Az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának eddigi korlátai, a tevékenység folytatására vonatkozó elvárásra tekintettel tovább szigorodnak. Az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségnek adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra (leírásra), amelyet a továbbfolytatott tevékenységre vonatkoztatott adóévi árbevétel, bevétel a megelőző három adóév átlagos árbevételében, bevételében képvisel.

“Rendelkezés az adóról”

A Tao. törvény a III . fejezete várhatóan a következő alcímmel egészül ki: „Rendelkezés az adóról”. Az új 24/A.§ szerint az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a  kedvezményezett szervezet nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet a havi, illetve a negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50%-nak kedvezményezett célra történő felajánlásáról. Ez a nyilatkozat az adóéven belül ötször módosítható.

A nyilatkozat az adóelőleg bevallást, fizetést, a feltöltést, az adóbevallást és fizetést nem érinti, azt teljesíteni kell.

A kapcsolt vállalkozás fogalma kiegészül azzal az esettel, ha az üzletfelek között személyében azonos ügyvezetésen keresztül megvalósul a döntő befolyás a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikára.

Adminisztratív jellegű intézkedésnek tekinthető, mely szerint a társasági adózás K+F kedvezménye kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előzetes minősítése alapján lesz elérhető 2015-től kezdődően.


Kapcsolódó cikkek:


Megerősítené a vámuniót az Európai Bizottság
2020. szeptember 28.

Megerősítené a vámuniót az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a vámunió megerősítésére irányuló új cselekvési terve javítana a kockázatkezelés, az e-kereskedelem kezelése, illetve a vámhatóságok egységes fellépése területén.

Adókönnyítéseket jelentett be Varga Mihály
2020. szeptember 28.

Adókönnyítéseket jelentett be Varga Mihály

A családok és a vállalkozások érdekében jelentős adóügyi könnyítésekről döntött Gazdaságvédelmi operatív törzs - jelentette be a testület hétfői ülését követően a pénzügyminiszter.

35 kilogramm dohányra csapott le a NAV
2020. szeptember 28.

Több ezer szál cigaretta előállítására elegendő fogyasztási dohányt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai egy autóban.