Adócsomag 2017: Eva, Ekho, Kata, Kiva, Áfa változások
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen változások lesznek a jövő évtől a kisebb adók és az Áfa rendszerében? Összeállításunkban elolvashatja a lényegi pontokat.
| Az őszi adócsomagról szóló részletes cikkünket itt olvashatja. |
Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva)
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra áttérő kkt., bt., egyéni cég által fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértékének 16 százalékról 15 százalékra csökken, tekintettel arra, hogy ezen adó megfizetésével az adózó tulajdonképpen a vállalkozás nyereségéből le nem adózott rész utáni személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesül, melynek mértéke 2016-tól 15 százalékra csökkent.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho)
A törvény az új bevallási forma – az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet – bevezetésével összefüggésben módosítja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevallására vonatkozó egyes rendelkezéseket.
Azokban az esetekben, amikor a magánszemély az év első felében vonul nyugdíjba (az adott évben több mint 183 napra részesül nyugdíjban), az Ekho tv. szabályai szerint minden ekhoval adózó jövedelmére (az aktív időszakban szerzettre is) az alacsonyabb (11,1%-os) közteher mértéket alkalmazhatja, vagyis a megfizetett különbözet visszajár számára. A hatályos törvény azonban nem tartalmaz olyan szabályt, amely alapján az adóhatóság a visszautalást jogszerűen teljesítheti. A új jogszabály alapján lehetővé válik a különbözet személyi jövedelemadó bevallásban történő visszaigénylése más túlfizetésekhez hasonlóan.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata)
A Katv. főállású kisadózó fogalma több ponton a Tbj. 31. § rendelkezéseiben meghatározott esetkörökkel összhangban határozza meg, hogy mikor nem minősül főállásúnak a kisadózó. A Tbj. 2016. június 16-ától hatályos 4. § q) pontjában foglaltak szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. E rendelkezést beiktató 2016. évi LXVI. törvény 123. §-ához fűzött indoklás szerint ezzel egyértelművé válik többes jogviszony fennállása esetén (pl.: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett egyéni vállalkozó) a járulékfizetésre vonatkozó szabályok alkalmazása.
A jogszabály szerint azon kisadózók, akik egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állnak, nem minősülnek főállású kisadózónak – hasonlóan, mintha heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban állnának −, így 25 ezer forint tételes adó megfizetésére kötelezettek.
A törvény szerint az ingatlan bérbeadásból származó bevétel megszerzésének időpontját a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetése iránt.
A jogszabály 6 millió forintról 12 millió forintra emeli azt a bevételi határt, amelynek túllépése esetén a magánszemély 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. A módosítás lényegében azt jelenti, hogy az adózási mód az említett bevétel eléréséig alkalmazható.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban nem választhatják újra az adóalanyiságot. Az új jogszabály ezt az időszakot a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra csökkenti, ezzel több olyan adózó tudná az adóalanyiság megszűnését követően ismételten választani az adózási formát, akinek adóalanyisága nem szankciós jelleggel, hanem az adózó döntése következtében szűnik meg.
A törvény egyértelművé teszi, hogy a magasabb összegű tételes adó fizetési kötelezettség a bejelentését követően (a választására irányuló nyilatkozat benyújtását követően) terheli az adózót.
A jogszabály pontosítja az adóhatóság által kiállított igazolás tartalmát abban az esetben, amikor a kisadózó bevételének 60 százaléka nem éri el a minimálbér összegét. Ezzel az is pontosításra kerül, hogy amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben nem ért el bevételt (pl. az egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét), akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet.
Kisvállalati adó (Kiva)
A törvény értelmében a kisvállalati adó választhatóságának bevételi korlátja 500 millió forint marad, azonban az adóalanyiság megszűnése csak az 1 milliárd forintos határ meghaladását megelőző nappal esedékes, amelyet negyedévente szükséges vizsgálni.
Az új szabályok értelmében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében az adóhatóságnál meglévő tartozás mértékét a kisadózó vállalkozások tételes adójában alkalmazott metódus szerint kell a továbbiakban vizsgálni, amely elősegíti az egyértelmű jogalkalmazást.
[htmlbox adomozaik]
A tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások számára probléma a jogszabályban előírt bejelentés határideje és módja. Az új jogszabály szerint a vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg. A cégjegyzésre nem kötelezett adózók az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezésüket papír alapon teljesítik. Az új szabályok alapján például egy tevékenységét év közben kezdő ügyvédi iroda már a bejelentkezése alkalmával választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, ekkor azonban nem teljesülne a Katv. 19. § (1) bekezdésében előírt azon feltétel, amely szerint a kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés kizárólag elektronikus úton teljesíthető. A törvény értelmében a tevékenységét év közben kezdő, cégbejegyzésre nem kötelezett adózók papír alapon is teljesíthetik a Katv. 19. § (1) bekezdés szerinti bejelentésüket, ha azt az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítik.
Általános forgalmi adó (Áfa)
Az alanyi adómentesség választására – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – abban az esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 6 millió Ft, az új jogszabály szerint azonban az 8 millió Ft-ra emelkedik, a törvény átmeneti szabályként rendezi, hogy a 2016-os évben a 6 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 8 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével.
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.
