Adóelkerülés: indulnak az akciótervek

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2015. október 1.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az akciótervet néhány nap múlva véglegesítik egy G20-as találkozón – hívja föl a figyelmet lapunkhoz is eljuttatott közleményében a Deloitte.


 2013-ban jelent meg az OECD első jelentése a BEPS-szel (Base Erosion and Profit Shifting), vagyis az adóalap mesterséges eszközökkel történő erodálásának, illetve a nyereség másik államba történő áthelyezésének jelenségével kapcsolatban. A jelentés elkészítésére és a vállalatok adóelkerülését visszaszorító akcióterv elkészítésére a G20 kérte fel a nemzetközi gazdasági szervezetet. A Deloitte annak kapcsán tekinti át a BEPS-szel kapcsolatos jelenlegi helyzetet, hogy a 15 cselekvési területet meghatározó akciótervet 2015. október 8-án véglegesítik egy G20-as találkozón.

A 2008-2009-es gazdasági válság változást hozott azzal, hogy sok bankot és pénzintézetet fel kellett tőkésíteni, ami az egyes államok költségvetésére számos esetben súlyos következményekkel járt. Amellett azonban, hogy a költségvetési deficittel küzdő államok értelemszerűen érzékenyebbekké váltak az adóbevételekre, 2010-11-ben elindult egy új tendencia a nemzetközi adózásban, melyet korábban nem tapasztaltak a szakértők. Az államok részéről a költségvetési deficit nyomása tette érthetővé az adóbevételekre történő fokozott odafigyelést, a cégek részéről pedig az egyre intenzívebb közfigyelem, amely egyes cégek kiszivárgott adóelkerülése felett akár az üzleti eredményeket negatívan befolyásoló hangossággal tört pálcát.

„Sok adózó részére kellemetlenné, sőt üzletileg károssá vált az a tény, hogy egy kongresszusi vizsgálóbizottság vagy a sajtó kideríti, milyen eltérések vannak az eredményeik és az adókulcsaik között, például amikor egy amerikai multinacionális cég a 30%-ot meghaladó társasági adója mellett 8-9%-os adókulcsot alkalmazott. Az egyik legjobb példa a Starbucks angliai esete, amikor a társadalmi nyomás miatt több adót fizetett be annál, mint amennyit a könyvelése alapján kellett volna” – világított rá a Responsible Tax, azaz a felelősségteljesebb adózás kialakulására Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője.

Az amerikai tulajdonú nemzetközi kávézólánc 2013-ban került erős társadalmi-kritikai össztűzbe Angliában, ahol addigi működése alatt több mint 3 milliárd fontos bevételt szerzett, de a hatóságok arról értesültek, hogy a vállalat mindössze 8,5 millió fontnyi társasági adót fizetett az első angliai kávézó megnyitása óta. Ezt a Starbucks azzal magyarázta, hogy magas költségei miatt a vállalkozás nem tudott profitot termelni az Egyesült Királyságban. Törvényt nem sértett a kávézólánc, azonban az angol adótörvényeket kijátszó könyvelési gyakorlata miatt igen erős negatív PR-t kapott. A Starbucks úgy tudta törvényes keretek között megúszni fizetési kötelezettségét, hogy a szigetországban szerzett profitját adóparadicsomokba menekítette. A vállalat vezetősége a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatása után és a hangos vásárlói elégedetlenség hatására úgy döntött, könyvelt eredményétől függetlenül 20 millió fontnyi adót fizet be, de még ezzel sem sikerült teljesen kiküszöbölnie a márka megítélésén esett csorbát.

Jól látszik tehát, hogy a BEPS 2012-es G20-as kezdeményezése, melynek alapján az OECD az elmúlt 10-15 év egyik legrelevánsabb intézkedéséhez látott hozzá, nem csupán az állami árbevételek miatt aggódó politika, hanem a válság hatására megváltozott szemléletű társadalom új elvárásaival is találkozik. A kezdeményezés célja olyan adózási instrumentumok kidolgozása, melyek biztosítják a jövedelem adózását a „kettős nem-adózáshoz” vezető helyzetekben, illetve olyan mechanizmus kifejlesztése, amely korai szakaszban felismeri az agresszív adótervezési technikákat.

„Arról van szó, hogy az OECD politikai indíttatásra és a téma iránti élénk társadalmi érdeklődés mellett jogi keretrendszert dolgoz ki az ellen, hogy multinacionális cégek, kihasználva a jelenlegi nemzetközi adózási rendszert, a kettős adóztatási egyezmények rendszerét, a transzferárazás rendszerét és az offshore struktúrákat, kevesebb adót fizetnek, mint amennyit az egyes államok kasszája elvárna tőlük. Fontos kiemelni, hogy a jogszabályok betartása a szóban forgó cégek számára nem kérdés, ezért az OECD olyan keretrendszert dolgoz ki, amelynek maga után kell vonnia az egyes államok helyi jogi szabályozásainak és az államok közötti egyezmények módosítását. Jogászként a legérdekesebb az, hogy az OECD javaslatai között van egy kezdeményezés arra, hogy egy nemzetközi szerződéssel az összes hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt megváltoztassák annak érdekében, hogy ne kelljen egyenként újratárgyalni őket. Ennek jelentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha arra gondolunk, hogy csak Magyarországnak nyolcvan ilyen egyezménye van” – foglalta össze Dr. Kövesdy Attila.

Az elmúlt két évben az OECD meghatározta azt a 15 területet, ahol tagállami jogalkotást javasol, megvitatásukba bevonta a nem OECD tagállamokat is és a vállalati szféra érdekképviseleteit. Abban a várható esetben, ha az október 8-i G20-as találkozón véglegesítik és elfogadják az akcióterveket, elkezdődhet azok megvalósítása.
 

Az OECD az alábbi 15 területen javasol változtatásokat:

  • Digitális gazdaság kihívásai
  • Hibrid megállapodások
  • Ellenőrzött külföldi társaságok
  • Káros kamatlevonás és különböző pénzügyi kifizetések
  • Káros adótervezési rezsimek feltérképezése
  • Egyezményekkel való visszaélések
  • A telephely státusz elkerülését célzó tevékenységek
  • Az immateriális javak transzferárazási aspektusai
  • Kockázat és tőke transzferár-aspektusai
  • Egyéb magas kockázatú tranzakciók transzferár-aspektusai
  • Új adatgyűjtési igények és módszerek kifejlesztése
  • Kötelező közzétételi szabályok
  • Transzferár dokumentáció és országok közti bejelentés
  • Egyeztetési megoldások
  • Nemzetközi instrumentumok

Kapcsolódó cikkek:


Volt egyszer egy cafetéria?
2019. augusztus 16.

A cafetéria-juttatások beépültek az adórendszerbe. Az elmúlt években számos elemének megszűnt a kedvezményezettsége, több megszűnt juttatással kapcsolatban nemzetközi perekbe bonyolódott Magyarország. Szakértőnk, dr. Juhász István kérésünkre összefoglalta véleményét.

Importvámok: nő a feszültség Kína és az USA között
2019. augusztus 15.

A világ két legnagyobb gazdasága között dúló kereskedelmi háborúban Washington eddig 250 milliárd dollár értékű kínai importcikkre vetett ki 25 százalékos pótvámokat, amire válaszul Kína 110 milliárd dollár értékű amerikai árut sújtott különböző mértékű büntetővámokkal.

Hatalmas hamis termék raktárra bukkant a NAV
2019. augusztus 15.

Hamis volt az a 41 ezer üvegnél is több parfüm, az a 16 ezer napszemüveg és az a csaknem 5 ezer kozmetikai termék, amit a NAV munkatársai egy budapesti raktárépületben foglaltak le. A jogtulajdonosoknak okozott kár csaknem eléri az egymilliárd forintot.

Újra ismerős nevek a NAV adóslistáján
2019. augusztus 15.

A mágia sem segít azon, aki nem fizeti be az adóját – akár e tanulság is levonható az adóhatóság által közzétett jelentős összegű adóhiányt fehalmozó adósok listájából.