Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Előfordulhat, hogy bizonyos esetekben a NAV és a bírósági gyakorlat nem teljesen fedi egymást, vagy esetlegesen a tényleges bírósági gyakorlatból az adóhatóság nem minden ismérvet emel ki.
Az RSM DTM Blog adójogi esetfeldolgozások sorozatában bírósági esetek feldolgozásával szeretne segítséget adni az adózóknak abban, hogy a jogalkalmazást illetően ne csak az adóhatóság által a nyilvánosság felé publikált esetekkel találkozzanak, hanem az egyes adózási kérdéseket illetően esetlegesen más gyakorlati irányt bemutató döntésekkel is tisztában legyenek.
Itthon az utóbbi években a legtöbb figyelem az áfa kérdésekre jutott.
Az Európai Bíróság (EB) egyre több magyar ügyben adott iránymutatást az uniós irányelveknek megfelelő helyes jogalkalmazáshoz. Ugyanakkor a magyar Bíróság ítélete nem mindig jut el a nagyközönséghez. Ez elsődlegesen annak köszönhető, hogy a hazai titokvédelmi rendelkezések anonimitást követelnek meg az eljáró hatóságoktól, bíróságoktól.
A jogbiztonság elve megköveteli azt, hogy az adóalanyok ismerjék adókötelezettségeiket valamely ügylet megkötése előtt. Az esetleges bizonytalan fogalmakat garanciális okokból csak a törvényi értelmező rendelkezés, illetve végső soron a következetes bírósági jogalkalmazás teheti határozottabbá.
Bár az adóhatósági jogértelmezés, a szakmai véleményként kiadott állásfoglalások kötelező erővel nem bírnak, de az adózók döntően az abban leírtak szerint járnak el, hiszen a hírcsatornákon keresztül csak azt ismerik. Azon esetekben, amikor a jogalkotó a jogalkalmazók (pl. adóhatóság, bíróság) döntési kompetenciájára – adott eset mérlegelésére – bízza azt, hogy egy jogi norma hipotézise megvalósult-e vagy sem, kiemelkedő jelentősége van a jogalkalmazó szerv – értve ezalatt különösen a bíróságokat – belső meggyőződésének.
Figyelemmel arra, hogy a bíróságok által alkalmazott gyakorlatot az adózók többnyire csak az adóhatóság szemszögéből alkalmazott, sok esetben egyébként helytálló megvilágításban és publikált formában ismerik, ezért a blog szeretne más uniós, illetve hazai bírósági döntések bemutatásával, illetve a már feldolgozott esetekből további tényállási elemek kiemelésével az adózókat segíteni abban, hogy adókötelezettségeik teljesítése során hogyan értelmezzék az egyes rendelkezéseket.
Előfordulhat ugyanis, hogy bizonyos esetekben az adóhatósági és a bírósági gyakorlat nem teljesen fedi egymást, vagy esetlegesen a tényleges bírósági gyakorlatból az adóhatóság nem minden ismérvet emel ki. Olyan eset is előfordulhat, amikor látszólag azonos ténybeli alapon egymásnak ellentmondó hatósági döntések, vagy bírósági ítéletek születnek.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
|
 |
Ennek keretében az adóhatóság által már feldolgozott és publikált bírósági eseteket ismertet majd az RSM DTM, és azokból további tényállási elemekre is felhívja az adózók figyelmét, illetve ugyanabban a témában más jogesetek feldolgozásával esetlegesen egy másik gyakorlatot próbál bemutatni. Ahol lehetséges bemutatja az egyes jogesetek ellentétét is, ahol, látszólag azonos ügyben teljesen más következtetésre jutott az adóhatóság.
A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.
