Adómérsékléssel is ösztönöznék a halfogyasztást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon fejenként alig néhány kiló hal jut egy évben az asztalra, miközben az uniós átlag is 23 kilogramm körül van. A helyzet javítására a kedvezményes áfa lehetősége is felmerült. Az InfoTandem infografikája. 

Most, hogy a héten benyújtották a parlamentnek a halvédelmi törvényjavaslatot, a hal Magyarországon ismét napirenden van. Étlapon már kevésbé, sőt: nyugodtan kijelenthetjük, a hal a hazai napi menük közt egyelőre fehér hollónak számít. Az egy főre jutó éves halfogyasztást illetően különböző számok röpködnek a levegőben (vagy stílusosabban: merülnek fel itt-ott). Hallani 3 kiló alatti vélekedéseket is; az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) nemzetközileg összehasonlítható (2013-ra vonatkozó) statisztikái 5,3 kilóról tudnak; de még a friss kormányzati becslések sem merészkednek 6,2 kilogramm fölé. 

Akárhogyan is van, egyik számot sincs okunk kitenni a globális halbolt-kirakatba – egyikkel sem kerülnénk az első százba a nemzetközi mezőnyben. És az még érthető is, hogy a tengerparti népek fejenként tízszer-hússzor több halat kebeleznek be nálunk: a spanyolok például 42,5, a portugálok 56,8 kilót – az izlandiak 90, vagy épp a Maldív-szigetek lakóinak 166 kilós fejadagjáról nem is beszélve. De például a 23 kilogrammos uniós átlag, vagy még inkább a 13,3 kilós osztrák mutató már arra int: volna még hová fejlődni az étlapunk összetételét illetően. 

Mert hát a hal, ugye, egészséges. Az emberiség egyik legősibb táplálékáról beszélünk, amely a maga többszörösen telítetlen, a szervezet számára nélkülözhetetlen zsírsavaival, komoly szerepet játszhatna például a szív- és érrendszeri betegségek – úgy is, mint vezető halálokok – megelőzésében. (Mondjuk utóbbi, mármint az Omega-3 zsírsavtartalom, a hazánkban oly népszerű, édesvízi pontyot éppenséggel nem jellemzi, mondhatni, gyakorlatilag nincs is benne, ellenben szálkás és zsírosodásra hajlamos, de ettől most tekintsünk el.) Meg különben is, a hal finom – legalábbis annak, aki szereti –, és változatosságot vihetünk vele az étrendünkbe. De ehhez persze többet kéne belőle az asztalra tenni.

Az, hogy újabban miért állunk ilyen makacsul ellen a halnak, nyilván többtényezős történet. Az egyik ezek közül minden bizonnyal az ár. A KSH adatai szerint 2016-ban átlagosan egy kilogramm sertéscomb (csont nélkül) fillérre annyiba került, mint egy kiló élő ponty (szálkával): 1110 forintba. És akkor még ott van a bontott csirke is, a 779 forintos árcédulájával; ez sokakat eltántoríthat. Ezt a gátat némiképp enyhítheti az a kormányzati elképzelés, amely a halfogyasztás mellett az áfacsökkentés eszközével is kampányolna, amit a napokban a szakminiszter is meglebegtetett egy halas rendezvényen. Erről – a 27 százalékos áfa 5 százalékosra mérsékléséről, s ennek nyomán az olcsóbb halról – reálisan leghamarabb a 2018-as költségvetés tárgyalásakor születhet döntés. Az idei karácsonyi terítéket tehát várhatóan még a mai árszerkezetben kell majd átvészelni. 

---