Adót csaltak az autókereskedők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV gyanúja szerint 140 millió forint adót csalt el egy nyolc tatabányaiból álló, használt autókkal üzletelő bűnszervezet. Ügyüket vádemelési javaslattal adták át a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségnek – közölte a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága hétfőn.


Hideg-Göblyös Rita tájékoztatása szerint a gyanúsítottak eleve a bűncselekmények elkövetésére alapított magyar és cseh cégeken keresztül hozták az autókat Magyarországra. Az uniós vásárlást belföldi beszerzésként tüntették fel, költségszámlákkal nem rendelkeztek, de a fiktív ügylet áfáját levonták fizetendő adójukból, bevételeiket viszont nem vallották be.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

A NAV nyomozói 27 helyszínen tartott akcióban számolták fel a bűnszervezetet, házkutatásokat tartottak, lefoglalták a könyvelési iratokat, hamis számlákat. A költségvetési kár megtérülésére 224 millió forint értékű ingatlant zároltak, gépkocsikat és készpénzt foglaltak le.

A bűnszervezetet vezető férfi jelenleg is előzetes letartóztatásban van, mivel szökésétől lehetett tartani. Lakásából nyolc hamis okmány került elő, ezekkel leplezte személyazonosságát, amikor a korábban más hatóság kiszabott büntetés elől külföldre menekült és ott kivárta annak elévülését.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.