Adótanácsadók, adószakértők névjegyzéke és az új igazolványok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő év elejétől adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet kizárólag az a személy végezhet, aki az erre jogosító hatósági igazolvánnyal rendelkezik, valamint a pénzügyminiszter által vezetett névjegyzékbe is bejegyezték.

Az adószakértők nyilvántartása eddig is létezett, így az esetükben csak a nyilvántartás megújításáról van szó. Az adótanácsadók és az okleveles adószakértők esetében ellenben új nyilvántartásba vételi és továbbképzési kötelezettséget vezet be az erről szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet. A változtatásokat adóeljárási és fogyasztóvédelmi szempontok indokolták. Az adózás rendjéről szóló törvény ugyanis eljárási jogosultságokat köt az adótanácsadói és okleveles adószakértői képesítéshez, illetve az adószakértői címhez. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az az igény is, hogy a fogyasztókat olyan személyek képviseljék, segítsék az adózáshoz kapcsolódó eljárásokban, akik megfelelő szakmai képesítéssel és kellő szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

A regisztráció elindítása
A nyilvántartásba vételhez a fenti jogszabály 4. számú melléklete szerinti adatlapot kell kitölteni, amelyhez az előírt mellékleteket is csatolni kell. A kérelem a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságain, illetve a Pénzügyminisztérium (PM) ügyfélszolgálatán nyújtható be személyesen vagy meghatalmazott útján. A nyomtatványcsomag is ugyanezeken a helyeken szerezhető be, illetve – a készpénz-átutalási megbízás kivételével – letölthető a PM honlapjáról is. Fontos tudnivaló, hogy minden egyes igazolványt (adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői) külön-külön kell kérelmezni.

Az eljárásért 9000 forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ha a kérelmező a hatóságtól kéri az erkölcsi bizonyítványa beszerzését (azaz nem csatolja a kérelemhez), akkor az erkölcsi bizonyítvány 2200 forintos díjának a megfizetésén túl magáért a regisztrációért is többet, 10 000 forintot kell fizetnie. Könnyítés ellenben, hogy amennyiben valaki a három nyilvántartás közül egyszerre több helyre is kéri a felvételét, úgy elegendő egy hatósági erkölcsi bizonyítványt beszereznie. A díjat ellenben valamennyi nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel meg kell fizetni, ráadásul az nem téríthető vissza akkor sem, ha a kérelmezőt nem veszik nyilvántartásba és nem kap igazolványt.

Eltérés a korábbi igazolványokhoz képest
Az adószakértők eddigi nyilvántartási szabályaihoz képest jelentős változás, hogy az új adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői igazolványok nem öt évig, hanem határozott ideig lesznek érvényesek. Az okleveles könyvvizsgálók adószakértőként történő nyilvántartásba vételéhez nem lesz elegendő az okleveles könyvvizsgálói oklevél, hanem felsőfokú iskolai végzettségüktől függően három, illetve öt év adótanácsadás, pénzügyi tanácsadás területén szerzett szakmai gyakorlattal is rendelkezniük kell.

Dr. Csoszánszky Zoltán cikke részletesen foglalkozik a továbbképzési kötelezettséggel, ezen belül a továbbképzési programokkal és a továbbképző szervezetekkel, az adatváltozás bejelentésével, a névjegyzékből történő törléssel és az adószakértői igazolványok megújításával.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.