Az adótervezés nem a multik kiváltsága. Inkább odafigyelést, mint pénzt igénylő praktikák nyomán egy cég jóval versenyképesebb lehet, mint a konkurencia.
Az adótervezés kapcsán Magyarországon a kis-és középvállalkozások körében továbbra is tévhitek élnek: sokan úgy gondolják, az adótervezés „adóminimalizálást” jelent a vagyon alacsony adóztatású helyszínekre áramoltatásával; a másik téves elgondolás szerint az adótervezés csak a nagy, multinacionális vállalkozásoknak éri meg.
A következőkben bemutatjuk, hogy vannak nem túl bonyolult adótervezési praktikák, amelyekkel egy kis-és középvállalat is hatékonyabban tud működni az adózás szempontjából.
Már a társaságok alapításánál gondolni lehet és érdemes is a lehetséges adótervezési szempontokra. Mi is ezek pontosan?
Az alapítás és a törzstőke rendelkezésre bocsátása pénzkiadással jár, így nem mindegy milyen cégformát választok. Ezen túl a társasági formák lényegesen különböznek a felelősség szempontjából, illetve az alapján is döntenem kell, hogy milyen tevékenységet szeretnék a vállalkozásban végezni. A tevékenység fajtájától függően eltérhet a forrás biztosítása és annak biztosítási formája (saját vagyon, apport, hitel stb.) is. A tőkeszerkezetet is ki kell alakítani, attól függően, hogy milyen mértékű forráskivonást tervezek, illetve fordítva, milyen összeggel finanszírozom a vállalkozásomat és milyen megtérülést várok el, mennyi idő alatt.
Nézzünk néhány gyakorlati példát.
Jelentős pénzeszközöket nem igénylő szellemi tevékenység végzése esetén sokan választják a betéti társasági formát, mert alacsony költséggel elindítható és évek során, ha fejlődik a társaság, akkor átalakulhat például korlátolt felelősségű társasággá.
De előfordulhat az is, hogy nem is egy, hanem két vállalkozás alapítása válik szükségessé, mert például nagy eszközigényű társaságok indítása esetén célszerű lehet például az úgynevezett „vagyont”(nagy értékű eszközöket) az egyik társaságba tartani, az operatív működést pedig egy másik társaságban végezni.
Szintén fontos a székhely, telephely kiválasztása, hiszen ettől függ például a helyi adófizetésének mértéke, illetve hogy tudunk-e pályázatokon indulni, illetve mely pályázatokból vagyunk kizárva.
Az is fontos mérlegelési szempont, hogy magánszemélyek alapítják a vállalkozást, vagy már egy meglévő társaság, és milyen időtartamra (határozatlan vagy határozott) alakul az új cég.
Az alapításnál döntenünk kell, hogy a tevékenységünk általános forgalmi adó szempontjából adóköteles lesz, adómentes lesz, vagy lesz adóköteles és adómentes része egyaránt. Ha magánszemély vevőknek értékesítünk, és nem érünk el egy meghatározott értékhatárt, érdemesebb az adómentességet választani, mert így olcsóbban tudjuk értékesíteni az árunkat.
Az általános forgalmi adó elszámolásának időszakai sem elhanyagolható kérdés finanszírozási szempontból, ugyanis gyakoribb elszámolást lehet kérelmezni az adóhatóságnál bizonyos feltételek fennállása esetén.
Felmerülhet cég vásárlása, mint „speciális alapítási” lehetőség; ilyenkor vonzó lehet, hogy az illetékfizetési kötelezettség vélhetően kevesebbe kerül, mint a cégalapítás.
Miért is fontos akkor az adótervezés a fenti néhány példát áttekintve?
A gazdaság szereplői között kiélezett piaci verseny zajlik, amelyben az ügyesebb, találékonyabb, hatékonyabban működő társaság életben marad vagy hosszabb életű lehet. Az a társaság, amely tranzakcióit előre megtervezetten, akár üzleti terv mentén és adóoptimalizáltan hajtja végre, nagyobb hasznot ér el, amelyet a társaság fejlesztésére, alkalmazottak felvételére fordíthat, illetve a tulajdonos magasabb osztalék kivételére lesz képes.
Miért is érdemes ezt megcsinálni és évről évre, vagy gyakrabban frissíteni?
Az adótervezés során elkészített üzleti- és adótervek segítséget nyújtanak többek között pályázatok, hiteligénylések, év végén üzleti jelentések, és transzferár dokumentáció készítéséhez. Az adatsorokat a kontrolling is hasznosítani tudja, és azok potenciális befektetők meggyőzésének eszközei is lehetnek.
A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.
Kapcsolódó cikkek:
Magyar Nemzet: Hatalmas bolhapiacot működtet a NAV
2021. január 27.
Az elmúlt években kocsik és ingatlanok mellett sírkőnek való márványtömbök, ugrálóvárak és sok más furcsa termék is felbukkant már a hatósági árveréseken. Ezúttal nagy értékű festményekre keres vevőt a szervezet.
Fontos kúriai ítélet áfa-ügyben
2021. január 27.
Nem elegendő az értékesítési láncban távolabb álló adózók magatartásából következtetni adózó aktív magatartására.
M-lap: új év, új változások
2021. január 27.
2021 a számlákhoz kapcsolódó adatszolgáltatás terén elsősorban a kibocsátók számára hozott újdonságokat, de néhány változás a számlabefogadói oldalon is bekövetkezett. Ezekre célszerű odafigyelni, hiszen a havi bevallóknak már a néhány hét múlva, 2021. február 22-én benyújtandó áfa-bevallásban is ennek megfelelően kell adatot szolgáltatniuk.
A Brexit-megállapodás következményei
2021. január 26.
Nem kis megnyugvást okozott a tárgyalások eredménye, amely szerint vám- és kvótamentes szabadkereskedelmi megállapodás jött létre az EU és az Egyesült Királyság között, ami persze nem olyan szép, mint amilyennek elsőre látszik. A brit pénzügyi szolgáltatók továbbra is megőrzik az ún. passporting jogosultságot, azaz szabadon nyújthatnak szolgáltatásokat az EU területén, és ugyanezek a szabályok vonatkoznak még a jogi és üzleti szolgáltatásokra is. Továbbra is sok a bizonytalanság az áfa-visszatérítések ügyében.
Magyarországról nevezték ki az EY közép-európai vezetőjét
2021. január 25.
Rencz Botond, az EY Magyarország vezérigazgatója irányítja a globális tanácsadócég nyolc országot magába foglaló közép-európai csoportját idén január elsejétől.