Adótervezés: kicsik is elkezdhetnék

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2012. november 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adótervezés nem a multik kiváltsága. Inkább odafigyelést, mint pénzt igénylő praktikák nyomán egy cég jóval versenyképesebb lehet, mint a konkurencia.


Az adótervezés kapcsán Magyarországon a kis-és középvállalkozások körében továbbra is tévhitek élnek: sokan úgy gondolják, az adótervezés „adóminimalizálást” jelent a vagyon alacsony adóztatású helyszínekre áramoltatásával; a másik téves elgondolás szerint az adótervezés csak a nagy, multinacionális vállalkozásoknak éri meg.

A következőkben bemutatjuk, hogy vannak nem túl bonyolult adótervezési praktikák, amelyekkel egy kis-és középvállalat is hatékonyabban tud működni az adózás szempontjából.

Már a társaságok alapításánál gondolni lehet és érdemes is a lehetséges adótervezési szempontokra. Mi is ezek pontosan?

Az alapítás és a törzstőke rendelkezésre bocsátása pénzkiadással jár, így nem mindegy milyen cégformát választok. Ezen túl a társasági formák lényegesen különböznek a felelősség szempontjából, illetve az alapján is döntenem kell, hogy milyen tevékenységet szeretnék a vállalkozásban végezni. A tevékenység fajtájától függően eltérhet a forrás biztosítása és annak biztosítási formája (saját vagyon, apport, hitel stb.) is. A tőkeszerkezetet is ki kell alakítani, attól függően, hogy milyen mértékű forráskivonást tervezek, illetve fordítva, milyen összeggel finanszírozom a vállalkozásomat és milyen megtérülést várok el, mennyi idő alatt.

Nézzünk néhány gyakorlati példát.

Jelentős pénzeszközöket nem igénylő szellemi tevékenység végzése esetén sokan választják a betéti társasági formát, mert alacsony költséggel elindítható és évek során, ha fejlődik a társaság, akkor átalakulhat például korlátolt felelősségű társasággá.

De előfordulhat az is, hogy nem is egy, hanem két vállalkozás alapítása válik szükségessé, mert például nagy eszközigényű társaságok indítása esetén célszerű lehet például az úgynevezett „vagyont”(nagy értékű eszközöket) az egyik társaságba tartani, az operatív működést pedig egy másik társaságban végezni.

Szintén fontos a székhely, telephely kiválasztása, hiszen ettől függ például a helyi adófizetésének mértéke, illetve hogy tudunk-e pályázatokon indulni, illetve mely pályázatokból vagyunk kizárva.

Az is fontos mérlegelési szempont, hogy magánszemélyek alapítják a vállalkozást, vagy már egy meglévő társaság, és milyen időtartamra (határozatlan vagy határozott) alakul az új cég.

Az alapításnál döntenünk kell, hogy a tevékenységünk általános forgalmi adó szempontjából adóköteles lesz, adómentes lesz, vagy lesz adóköteles és adómentes része egyaránt. Ha magánszemély vevőknek értékesítünk, és nem érünk el egy meghatározott értékhatárt, érdemesebb az adómentességet választani, mert így olcsóbban tudjuk értékesíteni az árunkat.

Az általános forgalmi adó elszámolásának időszakai sem elhanyagolható kérdés finanszírozási szempontból, ugyanis gyakoribb elszámolást lehet kérelmezni az adóhatóságnál bizonyos feltételek fennállása esetén.

Felmerülhet cég vásárlása, mint „speciális alapítási” lehetőség; ilyenkor vonzó lehet, hogy az illetékfizetési kötelezettség vélhetően kevesebbe kerül, mint a cégalapítás.

Miért is fontos akkor az adótervezés a fenti néhány példát áttekintve?

A gazdaság szereplői között kiélezett piaci verseny zajlik, amelyben az ügyesebb, találékonyabb, hatékonyabban működő társaság életben marad vagy hosszabb életű lehet. Az a társaság, amely tranzakcióit előre megtervezetten, akár üzleti terv mentén és adóoptimalizáltan hajtja végre, nagyobb hasznot ér el, amelyet a társaság fejlesztésére, alkalmazottak felvételére fordíthat, illetve a tulajdonos magasabb osztalék kivételére lesz képes.

Miért is érdemes ezt megcsinálni és évről évre, vagy gyakrabban frissíteni?

Az adótervezés során elkészített üzleti- és adótervek segítséget nyújtanak többek között pályázatok, hiteligénylések, év végén üzleti jelentések, és transzferár dokumentáció készítéséhez. Az adatsorokat a kontrolling is hasznosítani tudja, és azok potenciális befektetők meggyőzésének eszközei is lehetnek.

A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.