Adótervezés: kicsik is elkezdhetnék

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2012. november 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adótervezés nem a multik kiváltsága. Inkább odafigyelést, mint pénzt igénylő praktikák nyomán egy cég jóval versenyképesebb lehet, mint a konkurencia.


Az adótervezés kapcsán Magyarországon a kis-és középvállalkozások körében továbbra is tévhitek élnek: sokan úgy gondolják, az adótervezés „adóminimalizálást” jelent a vagyon alacsony adóztatású helyszínekre áramoltatásával; a másik téves elgondolás szerint az adótervezés csak a nagy, multinacionális vállalkozásoknak éri meg.

A következőkben bemutatjuk, hogy vannak nem túl bonyolult adótervezési praktikák, amelyekkel egy kis-és középvállalat is hatékonyabban tud működni az adózás szempontjából.

Már a társaságok alapításánál gondolni lehet és érdemes is a lehetséges adótervezési szempontokra. Mi is ezek pontosan?

Az alapítás és a törzstőke rendelkezésre bocsátása pénzkiadással jár, így nem mindegy milyen cégformát választok. Ezen túl a társasági formák lényegesen különböznek a felelősség szempontjából, illetve az alapján is döntenem kell, hogy milyen tevékenységet szeretnék a vállalkozásban végezni. A tevékenység fajtájától függően eltérhet a forrás biztosítása és annak biztosítási formája (saját vagyon, apport, hitel stb.) is. A tőkeszerkezetet is ki kell alakítani, attól függően, hogy milyen mértékű forráskivonást tervezek, illetve fordítva, milyen összeggel finanszírozom a vállalkozásomat és milyen megtérülést várok el, mennyi idő alatt.

Nézzünk néhány gyakorlati példát.

Jelentős pénzeszközöket nem igénylő szellemi tevékenység végzése esetén sokan választják a betéti társasági formát, mert alacsony költséggel elindítható és évek során, ha fejlődik a társaság, akkor átalakulhat például korlátolt felelősségű társasággá.

De előfordulhat az is, hogy nem is egy, hanem két vállalkozás alapítása válik szükségessé, mert például nagy eszközigényű társaságok indítása esetén célszerű lehet például az úgynevezett „vagyont”(nagy értékű eszközöket) az egyik társaságba tartani, az operatív működést pedig egy másik társaságban végezni.

Szintén fontos a székhely, telephely kiválasztása, hiszen ettől függ például a helyi adófizetésének mértéke, illetve hogy tudunk-e pályázatokon indulni, illetve mely pályázatokból vagyunk kizárva.

Az is fontos mérlegelési szempont, hogy magánszemélyek alapítják a vállalkozást, vagy már egy meglévő társaság, és milyen időtartamra (határozatlan vagy határozott) alakul az új cég.

Az alapításnál döntenünk kell, hogy a tevékenységünk általános forgalmi adó szempontjából adóköteles lesz, adómentes lesz, vagy lesz adóköteles és adómentes része egyaránt. Ha magánszemély vevőknek értékesítünk, és nem érünk el egy meghatározott értékhatárt, érdemesebb az adómentességet választani, mert így olcsóbban tudjuk értékesíteni az árunkat.

Az általános forgalmi adó elszámolásának időszakai sem elhanyagolható kérdés finanszírozási szempontból, ugyanis gyakoribb elszámolást lehet kérelmezni az adóhatóságnál bizonyos feltételek fennállása esetén.

Felmerülhet cég vásárlása, mint „speciális alapítási” lehetőség; ilyenkor vonzó lehet, hogy az illetékfizetési kötelezettség vélhetően kevesebbe kerül, mint a cégalapítás.

Miért is fontos akkor az adótervezés a fenti néhány példát áttekintve?

A gazdaság szereplői között kiélezett piaci verseny zajlik, amelyben az ügyesebb, találékonyabb, hatékonyabban működő társaság életben marad vagy hosszabb életű lehet. Az a társaság, amely tranzakcióit előre megtervezetten, akár üzleti terv mentén és adóoptimalizáltan hajtja végre, nagyobb hasznot ér el, amelyet a társaság fejlesztésére, alkalmazottak felvételére fordíthat, illetve a tulajdonos magasabb osztalék kivételére lesz képes.

Miért is érdemes ezt megcsinálni és évről évre, vagy gyakrabban frissíteni?

Az adótervezés során elkészített üzleti- és adótervek segítséget nyújtanak többek között pályázatok, hiteligénylések, év végén üzleti jelentések, és transzferár dokumentáció készítéséhez. Az adatsorokat a kontrolling is hasznosítani tudja, és azok potenciális befektetők meggyőzésének eszközei is lehetnek.

A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok
2019. február 15.

NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

Hogyan adóztak a rómaiak? – A képrombolások kora (11. rész)
2019. február 15.

A VIII. században III. Leon császár megvédte Európát a muszlim hódításoktól, mégis a képrombolások révén híresült el. A több mint egy évszázadon át tartó vallási őrület gyakran szolgált politikai célokat is a császárok és a pápák küzdelmében. A képek tiszteletét támogatók közül többeket szentté avattak e tevékenységükért, és nem utolsó sorban, de a képrombolások korából nőtt ki a jellegzetes ortodox ikonfestészet és mozaikművészet.

A nyugdíjasok jövedelmei utáni közterhek 2018-ban és 2019-ben
2019. február 14.

A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után.