Adótörvény-változások 2016. – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Közlöny 2015. évi 183. számában november 27-én megjelent az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény. Cikksorozatunkban adónemenként tekintjük át a legfontosabb változásokat, így az Art.-tal kezdünk.

A 2015. évi CLXXXVII. törvény a következő adótörvényekben hozott módosításokat:

1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

3. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

4. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

6. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

7. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény

8. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

9. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény

10. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény

11. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény

12. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény

13. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

14. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény

15. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény

16. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény

17. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény

18. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény

19. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

20. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

Bizonyos rendelkezések a kihirdetést követő napon léptek hatályba, míg további rendelkezések 2016. január 1-én, 2016. július 1-én, 2017. január 1-én és 2018. január 1-én. A törvény öt mellékletében meghatározott adótörvények mellékletei is módosításra kerültek.

Adónap 2016 – 2015.12.03.

Ismerje meg részletesen a jövő évi adóváltozásokat képzésünkön és szerezzen 8 kreditpontot. Az adózás rendjéről szóló törvény változásai – Dr. Kovács Ferenc     Személyi jövedelemadó változásai – Dr. Andrási Jánosné          Járulékok változásai – Széll Zoltánné                   Általános forgalmi adó változásai – Sike Olga            Társasági adó változásai – Dr. Németh Nóra További információ és jelentkezés >>

ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI

A törvény hatályának módosítása (4.§.) megteremti annak a lehetőségét és jogszabályi alapját, hogy az eddig külön nyilvántartásban, azaz az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság által külön-külön vezetett nyilvántartásokban szereplő fizetési kötelezettségek egy közös folyószámla nyilvántartásba kerülhessenek (folyószámla integráció). A módosítás egységesen az „elszámolás” fogalmat használja a közös folyószámlán nyilvántartandó fizetési kötelezettségek kezelésére, amely fogalom tartalmát a törvény az értelmező rendelkezései között határozza meg.

A törvény 5/A. paragrafusának módosítása rögzíti, hogy az adóügyekben alkalmazandó ügyintézési határidőt (alapesetben 30 nap) az eljáró adóhatóság vezetője kivételesen indokolt esetben egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – mely eljárásokban hosszabbíthatja meg. Garanciális rendelkezés, hogy a határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.

A törvény kiegészül egy új, 6/A – 6/L. jelzésű paragrafus sorral. E módosítás egyik kiemelt célja az adózó centrikus adóztatás, a szolgáltató adóhatóság megteremtése. Ennek keretében a jogszabály-tervezet bevezeti a megbízható és a kockázatos adózókra vonatkozó szabályokat, melynek lényege, hogy a jogaikat jogkövető módon teljesítő – megbízhatónak minősülő – adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesüljenek.

Megbízható adózó

Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:

a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,

b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át,

c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,

d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,

e) nem rendelkezik 500.000 forintot meghaladó nettó adótartozással,

f ) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószámfelfüggesztés hatálya alatt,

g) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,

h) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át,

i) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és

j) nem minősül kockázatos adózónak.

Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.

Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztatotti bejelentés, valamint a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.

A megbízható adózók pozitív elbírálásában részesülésének lényegi eleme az is, hogy esetükben a kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa 50%-kal kevesebb, mint az általános szabályok szerint megállapított mérték.

A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott, 10.000 forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb 500.000 forint összegű tartozásra évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést automatikusan engedélyez.

A megbízható adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 45 napon belül utalja ki.

Kockázatos adózó

Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:

a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,

b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,

c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,

d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn. A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap.

Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik.

A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része.

Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka.

Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka.

Az adózó minősítése

Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti, melynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja.

A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó minősítésében változás nem következik be, az állami adó- és vámhatóság az értesítést mellőzi. Az adózó a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül minősítését lekérdezheti.

Ha az adózó vitatja a minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad, határozathozatal nélkül a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését, melyről az adózót elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról az állami adó- és vámhatóság határozatban rendelkezik.

Képviselet

Ismét változik a képviselet szabályait tartalmazó 7.§. A jövedéki ügyintézők megszerzett szakmai tudásának érvényesítését segítő módosítás, hogy – több szakmai érdekképviseleti szervezet javaslatára – az adóhatóság, valamint a szakminisztérium előtti jövedéki tárgyú hatósági ügyekben képviseleti jogot kapnak a velük munka- vagy megbízási szerződéses viszonyban álló jövedéki alanyok képviseletére.

Adóregisztrációs eljárás

A jogszabály több ponton szigorít, illetve pontosít az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseken. Az adóregisztrációs eljárással összefüggő – adótartozásra vonatkozó – összeghatárok a korábbi 15-, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek. A rendelkezés indoka az adózók ösztönzése arra, hogy a költségvetéssel szemben fennálló tartozásaikat minimális szintre szorítsák le. A javaslat beemeli a cégvezetőket is az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi körbe, ezzel is szűkítve a visszaélések lehetőségét.

Bevallási nyilatkozat

Azon adózók esetében, akik a munkáltatójuk felé nyilatkozatot tesznek arról, hogy az adóévben egyéb más jövedelmet nem szereztek, semmilyen adó-, adóalap kedvezményt nem vesznek igénybe és az adójukról nem kívánnak rendelkezni (ide nem értve az adó 1+1 %-ának felajánlását), azoknak az állami adóhatóság – a munkáltató által benyújtott havi „járulékbevallások” alapján – 2016. május 20-ig elkészíti a személyi jövedelemadó bevallását (adóhatósági adómegállapítást). Az adózó nyilatkozata a jogkövetkezmények tekintetében a bevallási kötelezettség teljesítését is jelenti egyben. Az 1+1 % mértékű felajánlásról a magánszemély a munkáltató útján, továbbá papíralapon, vagy elektronikus úton önállóan rendelkezhet.

Az adóhatósági adómegállapítás elkészítésének feltétele, hogy a 2016. január hónapról benyújtott kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló bevallásban a munkáltató adatot szolgáltasson azon magánszemélyekről, akik úgy nyilatkoztak, hogy kizárólag munkaviszonyból származó bevételük keletkezett az adóévben. Ezen nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a magánszemély nem kíván az adójáról rendelkezni és kedvezményt sem kíván érvényesíteni. A munkáltatók ezen adatszolgáltatása egyszeri, a későbbiekben nem vonható vissza.

Az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése érdekében a törvény alapján a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy azon magánszemély részére, aki munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az állami adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldi személyi jövedelemadó adóbevallási tervezetét. Az adózó az adóbevallási tervezetben – szükség esetén a javított, kiegészített adatokkal – a naptári évet követő május 20-ig elektronikus úton fogadhatja el, és ezzel teljesíti az adóbevallási kötelezettségét. Ha az adózó az adóbevallási tervezetet elektronikus úton május 20-ig nem fogadja el, bevallási kötelezettségének az állami adóhatóság közreműködése nélkül kell eleget tennie a naptári évet követő május 20-ig.

A cikk szerzője, Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

---