Adótörvényjavaslatról vitázott a Ház


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MGM pénzügyi államtitkára részben uniós kötelezettségek teljesítésével indokolta a törvénymódosítást.


Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslat vitájával zárta le szerdai ülését az Országgyűlés.

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyi államtitkára részben uniós kötelezettségek teljesítésével indokolta a törvénymódosítást.

Szerinte az adócsalás és adókikerülés egyik legfontosabb eszköze, hogy a hatóságok között az adóügyi együttműködés keretében az automatikus információcsere gondtalanul megvalósuljon. A szabályozás szerint valamennyi releváns számlainformáció az állami adóhatóság tudomására jut, azt automatikusan átadja az egyéb hatóságok képviselőinek, ezzel is csökkentve az adóelkerülés lehetőségét – részletezte.

Hornung Ágnes beszámolt arról is, hogy a törvénymódosítás következtében egyes pénzügyi intézményeknek egyes pénzügyi számlák esetében átvilágítási kötelezettsége lesz 2016. december 31-ig, illetve 2017. december 31-ig. A pénzintézetek mind magánszemélyek, mind jogalanyok esetében átvilágítják a számlákat, majd megosztják azt a nemzetközi hatóságokkal – magyarázta.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Az államtitkár közölte, a javaslat rögzíti, hogy a pénzügyi számlákat érintő automatikus információcsere során a szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül, de a javaslat ezt az adótitkot feloldja, és kiveszi azadótitok köréből az átvilágítás során szerzett információkat, azok továbbíthatóak a külföldi hatóságnak. 

Hornung Ágnes azt mondta, az előírások megszegésére szankciórendszert is bevezetnek a számlát kezelő intézménnyel szemben.

Kiemelte, hogy a módosítás eredményeként növekedhetnek az adóbevételek, mert az adóhatóság tudomására jutnak a magas összegű, eddig a hatóság számára ismeretlen számlákon tartott megtakarítások, befektetések, jövedelmek.

A készpénztörvény módosítását egy európai bírósági ítélettel indokolta, ezért csökkentik ugyanis 60-ról 50 százalékra a szankciórendszer legmagasabb sávját az Európai Közösség területére belépő, illetve azt elhagyó pénz ellenőrzése esetén.

Hornung Ágnes a szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó módosítást technikai jellegűként írta le. A játékadó módosításáról közölte, új elem lesz, hogy az online kaszinójáték után 15 százalékos kiegészítő adót kell fizetni akkor, ha az online kaszinó bevétele nagyobb, mint „a földi kaszinó” bevétele ugyanazon tulajdonosnál.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításáról közölte, az online szerencsejáték továbbra is adómentes lesz amellett, hogy a külföldi jackpot rendszerből származó jövedelem adóköteles lesz.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.