Adóügyi Kúria-döntést semmisített meg az Ab


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogerősen lezárt, adóügyekkel összefüggő büntetőeljárásokat vizsgálnak felül a megsemmisített  jogegységi döntés miatt.


Az Alkotmánybíróság visszaható hatállyal megsemmisítette a Kúria egyik, adóügyekkel kapcsolatos közigazgatási jogegységi döntését, valamint elrendelte az annak alapján jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Az Ab. honlapján szerdán közzétett határozat a jogegységi döntést alkalmazó egyik bíró indítványa nyomán született.

Az Ab szerint a kifogásolt jogegységi döntés sértette a hatalommegosztás és a jogbiztonság alkotmányos elvét. 

Az Ab által alaptörvény ellenesnek talált közigazgatási jogegységi döntést a Kúria 2013-ban hozta meg, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2011-es módosítása előtti, ingóságok átruházásából származó jövedelem utáni adózás egységes értelmezéséről szólt.

Az indítványozó másodfokú bíró által vizsgált konkrét ügyben a vádlottat első fokon költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt két év letöltendő börtönre ítélte. A tényállás szerint a vádlott maga és mások nevében fémhulladék-értékesítést folytatott 2008 és 2011 között anélkül, hogy adót fizetett volna utána, és a költségvetést – áfa, szja és eho (egészségügyi hozzájárulás) meg nem fizetése miatt – csaknem 30 millió forint vagyoni hátrány érte. Az adófizetési kötelezettség az elsőfokú bíróság szerint a bíróságokra kötelező jogegységi határozat miatt állapítható meg. (A konkrét ügyet tekintve a vita lényege az, hogy mikor számít az ingóságértékesítés üzletszerűnek, mert ez nagyban befolyásolja a megfizetendő közterhek fajtáit és mértékét, így azt is, hogy a vádlott mekkora összegre követhetett el költségvetési csalást.)

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

Az Ab megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést és megállapította, hogy a Kúria a jogegységi határozat megalkotásakor túllépte a jogegység biztosítására vonatkozó alaptörvényi felhatalmazás kereteit, elvonta a törvényhozói hatalmi ág jogkörét, ami az alaptörvény sérelmét eredményezte.Az indítványozó másodfokú büntetőbíró szerint az ügyben alkalmazandó jogegységi határozat sérti a jogbiztonság elvét, “az állampolgárok ugyanis a jogszabályok tételes szövegében bízva tervezik adójogilag releváns cselekedeteiket, és e jogszabályszövegből a Kúria – jogértelmezéssel – elrendelte egy egész mondat figyelmen kívül hagyását”. Továbbá az indítványozó szerint a jogegységi határozat sérti a hatalommegosztás alaptörvényben rögzített elvét is, hiszen a Kúria nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó.

Az Ab kimondta azt is, hogy a jogegységi határozat “- az alkalmazandó jogszabállyal ellentétesen – az adózók meghatározott köre számára egyértelműen hátrányos jogkövetkezményt állapít meg”.
Figyelemmel az alkotmányos büntetőjog alapvető követelményeire – a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvére, amelyek szerint csak azt a magatartást lehet bűncselekménynek minősíteni, amelyet már elkövetése előtt törvény annak nyilvánított, valamint csak olyan büntetéssel lehet sújtani, amelyet az elkövetés előtt a törvény meghatározott – az Ab a jogbiztonság követelményének érvényre juttatása érdekében visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a jogegységi határozatot.

Az Ab elrendelte továbbá a megsemmisített jogegységi döntés alapján jogerős határozattal befejezett eljárások felülvizsgálatát.

A jelenleg 14 tagú Ab négy tagja – Czine Ágnes, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Sulyok Tamás – fűzött különvéleményt a határozathoz.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. július 23.

Dőlnek az adók a büdzsébe

Az áfabevételek csaknem negyedükkel nőttek. A költségvetési deficit az éves előirányzat 74,5 százaléka volt félévkor.

2021. július 23.

A munkavállalók tizede nem kapott béren kívüli juttatást

A magyar munkavállalók 46 százaléka részesül rendszeresen béren kívüli juttatásban, egytizedük azonban az idén nem kapott cafeteriát munkáltatójától a pandémia és a gazdasági visszaesés miatt – derült ki a Magyar Utalvány Zrt. által készített online kutatásból.