Adóváltozások 2025-ben: Mire érdemes figyelni az új évben a könyvvizsgálói szemmel

Új év, új adótörvények – ahogy az ünnepi szezon közeledtével már megszokhattuk, ez az időszak korai „karácsonyi ajándékként” friss adószabályokat is hoz. Cikkünkben áttekintjük a 2025-ös adócsomag legfontosabb változásait, hogy Ön is időben kicsomagolhassa ezeket a „meglepetéseket”. Segítünk felkészülni, hogy az új évben magabiztosan és jól tájékozottan vághasson bele a teendőkbe!

Az adótörvények módosításáról szóló törvény (2024. évi LV. törvény) 2024. november 28-án került kihirdetésre, és számos rendelkezése már a kihirdetést követő napon vagy 2025. január 1-jén életbe lép. Emellett az extraprofit adók módosításai is megjelentek 2024. november 21-én (a 197/2022. Korm. rendelet módosító 356/2024. (XI. 21.) Korm. rendelet), amelynek szabályai szintén a következő évtől hatályosak. Az idő tehát szűkös, hogy az új rendelkezéseket alaposan megismerjük és alkalmazkodjunk hozzájuk. Az idei változások is sokrétűek, az adózás számos területét érintik.

Cikkünkben kizárólag a főbb módosításokra fókuszálunk. Az eltérő hatályba lépési dátumokat külön jelezzük, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy az átmeneti rendelkezések részletes ismertetése nem része jelen összefoglalónak, de azok alkalmazására kiemelt figyelmet kell fordítani. Induljunk el tehát az új adóév útján – jól informáltan!

Személyi jövedelemadó

Adóalapkedvezmények

Jó hír a gyermeket nevelő családok számára, hogy a családi kedvezmény mértéke két lépcsőben, 2025. július 1-el másfélszeresére, majd 2026. január 1-el a kétszeresére fog emelkedni az adótörvény-módosítás értelmében. Hogy ez pontosan mit is jelent a gyakorlatban, az alábbi táblázatban összefoglaltuk:

A családi adókedvezmény havi összege	Jelenleg	2025. július 1-től	2026. január 1-től
1 eltartott esetén	10.000 forint	15.000 forint	20.000 forint
2 eltartott esetén	20.000 forint	30.000 forint	40.000 forint
3 eltartott esetén	33.000 forint	49.500 forint	66.000 forint
Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartott esetén érvényesíthető többlet	10.000 forint	15.000 forint	20.000 forint

A törvénymódosítás szerint a családi kedvezményt, valamint a 25 év alatti fiatalok és az első házasok kedvezményét a külföldi magánszemélyek közül csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgárai vehetik igénybe 2025. január 1-jétől.

Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások 

Jelentős mértékben módosul a Széchenyi Pihenő Kártya rendszer 2025. január 1-jével. Az aktív életmód támogatása érdekében a kártyán egy új zseb nyílik „Aktív Magyarok” elnevezéssel, melyet a nevével összhangban aktív időtöltéssel kapcsolatos szolgáltatásokra lehet majd felhasználni. Legfeljebb havi 10 ezer forintot juttathat erre a célra a munkáltató. Egyúttal a SZÉP-kártya program éves keretösszege 450 ezer forintról 570 ezer forintra nő.

Ezen túlmenően bővül a SZÉP-kártya felhasználhatóságának köre. A kártyán 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025-ben utalt munkáltatói támogatás 50%-a lakásfelújítási célokra is felhasználható lesz 2025-ben.

2025. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül a lakhatási támogatás, amelyet lakás bérleti díjára vagy lakáscélú hitel törlesztésére lehet felhasználni. Az igénybevételhez kapcsolódó szabályok közül lényeges feltétel, hogy a támogatás csak a 35 év alatti munkavállalóknak nyújtható, ahol az éves keretösszeg 1,8 millió forint.

Az Szja törvény alapján a szakszervezet és a szövetkezet is adhat béren kívüli juttatást (a szakszervezet üdülési szolgáltatás formájában, a szövetkezet a közösségi alapjából nem pénz-ben juttatott jövedelem formájában). Mindkét jövedelemre értékbeli korlát érvényesül: az első a minimálbér összegéig, a második a minimálbér havi összegének 50%-áig adható. A módosítás értelmében az értékhatárt meghaladóan adott juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

Adómentes juttatások, bevételek 

Az elfogadott adócsomag szélesíti az adómentes bevételek körét.

– A gyermekvállalással összefüggésben elengedett hallgatói hiteltartozás, valamint annak törlesztéséhez kapcsolódó munkáltatói juttatás összege adómentes lesz.

– A Törvény rendelkezik az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár bizonyos kiegészítő szolgáltatásainak adómentességéről is. A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélra is felhasználhatók lesznek 2025-ben, melynek adómentességét biztosítja az új szabályozás.

– A sporttal kapcsolatos adómentességi szabályok is módosulnak.

• Így például adómentes lesz az a szolgáltatás, melyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény és az ott elhelyezett sporteszközök kedvezményes vagy ingyenes használatának biztosítása révén juttat.
• Továbbá adómentes juttatássá válnak a kiemelt sporteseményekre, nemzeti rendezvényekre reprezentáció és üzleti ajándék keretében adott belépők is, valamint a sportköztestületek által a versenyzésre való felkészülés, illetve a versenyzés érdekében adott juttatások is.

– A kulturális belépőjegyekhez és bérletekhez hasonlóan 2025. január 1-jétől mentességet nyernek az állatkerti belépőjegyek, bérletek is. A mentesség ezen juttatási körben kategóriánként külön-külön lesz érvényesíthető adóévenként legfeljebb a minimálbér összegéig.

– A hulladék átadásának ösztönzése érdekében a Törvény rendelkezik a visszaváltási díjas termékek esetében a magánszemély részére a forgalmazó által kifizetett, juttatott visszaváltási díj adómentességéről is.

– Adómentessé válik a műemléknek minősülő ingatlan megszerzését követő 3 éven túli értékesítéséből származó jövedelem. Ennek feltétele, hogy a magánszemély a műemléki ingatlan megszerzését követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, valamint ehhez kapcsolódóan rendelkezik az örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolással.

– 2024. január 1-jéig visszamenőlegesen adómentessé válik a hitelesített energiamegtakarítással összefüggésben keletkező jövedelem – így különösen a beruházásra, korszerűsítésre, felújításra tekintettel a végső felhasználó magánszemély által megszerzett bevétel vagy az energiamegtakarítással összefüggő vagyoni értékű jog átengedése ellenében megszerzett bevétel.

– A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes a kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként kapott összeg, ha az nem jövedelmet pótló kártalanítás, kárpótlás vagy kártérítés. Ugyanakkor nem minősülhet adómentesnek a felek peren kívüli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíj.

Kamatjövedelem 

A kamatjövedelem szerzési helyére vonatkozó rendelkezés kiegészült egy jogtechnikai pontosítással 2025. január 1-től:

• Ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem után külföldön megfizetett adó beszámítással érvényesíthető Magyarországon.
• Ha egy magyar kifizetőtől (pl. hitelintézettől, biztosítótól) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatnak nem minősülő kamatjövedelme származik egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek, mely személy illetősége szerinti állammal hazánknak nincs adóegyezménye, abban az esetben e jövedelem szerzési helye Magyarország, melynek következtében Magyarországon megadóztatható ez a jövedelem.

Szellemi termék apportjának adómentessége 

Az innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező start-up vállalkozások létrejöttének támogatása érdekében 2025. január 1-jétől adómentessé válik a magánszemély tulajdonos (eredeti jogosult) szellemi termékének a gazdasági társaság részére történő apportja.

Fizetővendéglátó tevékenység | Az Airbnb-piacot érintő változások 

2024 júniusában módosult a kereskedelemről szóló törvényben a magánszálláshely fogalma, melynek értelmében lakás és az üdülő mellett magánszálláshelynek minősül az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület is. A változás az Szja törvénybe is beépült a fizetővendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadózásának újra szabályozásával. 2025. január 1-jétől tételes átalányadózás csak akkor lesz választható, ha a magánszemély tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő, legfeljebb 3 ingatlanban folytatja magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységét. Több ingatlan magánszálláshelyként történő hasznosítása esetén az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.

A magánszálláshely-szolgáltatók és a szállodák közötti adózási versenyfeltételek egymáshoz való közelítése érdekében emelkedik a tételes átalányadó éves mértéke. 2025. január 1-jétől a lakószobánként fizetendő adó éves összege 150.000 forintra nő azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, míg 38.400 forint marad azokon a településeken, ahol ezt az értéket nem érte el. A NAV minden év január 31-éig honlapján közzéteszi a magasabb adóteherrel érintett települések listáját (2025-ben már január 15-éig).

Változások az átalányadózó egyéni vállalkozóknál 

2025. január 1-jétől a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek listáját az eddig használt TESZOR-kódok helyett ÖVTJ-kódokra (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke) módosítják a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében.

2025-től a postai közreműködői tevékenységet is vállaló egyéni vállalkozók is választhatják a kedvezőbb, 80 százalékos költséghányad szerinti adózási formát.

Bevételszerzés időpontja igénybe vett szolgáltatás esetén

Ismételten módosulnak a magánszemély által igénybe vett szolgáltatásokat érintő rendelkezések 2024 január 1-el. A bizonytalanságok tisztázása érdekében saját szolgáltatás esetén újra a 2023. december 31-én hatályos szabályt kell majd alkalmazni, amely szerint a bevételszerzés időpontja a szolgáltatás nyújtójának szempontjából vett az általános forgalmi adó szerinti teljesítési időpont (függetlenül attól, hogy a juttatásról készül-e bizonylat vagy sem).

Vásárolt szolgáltatás esetén (amikor a szolgáltatás juttatója eltér a szolgáltatás nyújtójától) a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat a kifizető rendelkezésére áll. E módosítással elkerülhetők az önellenőrzéshez kapcsolódó feladatok.

Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

Tartós befektetési számlán (TBSZ) elhelyezett betétek szocho kötelezettsége

A tartós befektetési számlán elhelyezett befektetés idő előtti feltörése esetén, felső korlát nélküli, szociális hozzájárulási adó kötelezettség kerül bevezetésre a lekötési hozam kapcsán, ha a lekötési időszak nem éri el az 5 évet. Azaz:

• 3 éven belüli feltörés esetén: 13%
• 3-5. év közötti feltörés esetén: 8%.

A munkaerőpiacra lépők kedvezménye 

A Szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe átültetésre kerültek azon veszélyhelyzeti rendelkezések, melyek szigorítják a munkaerőpiacra lépők utáni szocho-kedvezmény szabályait. A 2025. január 1-jétől létesített jogviszonyok esetében a munkáltató a szociális hozzájárulási adó alapját a korábbi 2 év helyett 1 évig csökkentheti legfeljebb a minimálbér összegével, az ezt követő 6 hónapban pedig már csak az előzőekben megállapított kedvezmény 50 százalékával.

Szakirányú oktatás és duális képzés 

A módosítás a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét is korlátozza: ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója esetén legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti a kedvezményt azon képzésben résztvevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást saját foglalkoztatónál teljesíti, és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő 2. vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz. Ezen módosítás a 2024. december 31-ét követően induló képzések tekintetében lesz alkalmazandó.

Társasági adózás

Adóalap korrekciók 

A különböző országok jogrendszereiből adódó eltérések miatt előfordulhat, hogy egy magyar és egy külföldi személy ugyanazon tényállás alapján csökkentheti a társasági adóját. Azonban vannak olyan szabályok, amelyek célja az adóelkerülés megakadályozása – ezek korlátozzák a kettős adóalapcsökkentés lehetőségét. A most bevezetett módosítás kiegészíti azonban a társasági adóról szóló törvényt, és lehetővé teszi, hogy a kettős költség- és ráfordításlevonásokat az adóévben vagy az azt követő években csökkentő tételként elszámolják, feltéve, hogy az a duplán elszámolt bevétellel szemben történik. A változás 2024.11.29-n lép hatályba.

Megengedő változás, hogy a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület és telek után elszámolt számviteli törvény szerinti értékcsökkenés a társasági adóban is alkalmazható lesz – adózói választás alapján első alkalommal már a 2024. adóévre vonatkozóan is.

2025. január 1-jétől elismert költségként, ráfordításként elszámolhatóvá válnak azon ingyenes juttatások, melyeket olyan látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet számára teljesítenek, amely árbevétele legalább 75 százalékát sporttevékenységből szerzi. További feltételek:

• a juttatás összege a juttató fél adóévi árbevételének 1 százalékát nem haladja meg;
• a juttatás nem a korábban már ismert társasági adóalap- és adókedvezmény keretében történik;
• a juttató rendelkezik a sportszervezet által kiállított, meghatározott tartalmú igazolással.

Adókedvezmények

A látványcsapatsportok országos sportági szakszövetsége részére nyújtható támogatások keretében új jogcím kerül bevezetésre: a sportcélú ingatlanok üzemeltetésének költségeire is adhatnak támogatást az adózók. A támogatási igazolásban azonban meg kell erősíteni, hogy a jogosult szervezet vonatkozásában vagyonmegóvási intézkedés alkalmazása nem vált szükségessé.

Pontosították a 2024-ben újonnan bevezetett K+F adókedvezményre vonatkozó rendelkezést: első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére lehet alkalmazni.

Fentebb e fejezetben leírt változások 2024.11.29-én lépnek hatályba!

Kisvállalati adó (KIVA)

A módosítás értelmében 2024.11.29-től a KIVA-alanyiság ismételt választása lehetővé válik minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg vagyonátértékelés. A KIVA adóalanyiság ezen esetekben az egyesülés, szétválás napján jön létre (korábban az egyesülés, szétválás napját követő nappal történt ez). A KIVA státusz ismételt választására a NAV-hoz való 15 napon belüli bejelentéssel van lehetőség, amennyiben a kisvállalati adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek továbbra is fennállnak.

Általános forgalmi adó

M-lapokat érintő változás

2025-től a befogadott számlákról szóló összesítő jelentésben ezer forint helyett forintban kell feltüntetni az adatokat. A bevallás fő sorai továbbra is ezer forintra kerekítendők.

Külföldi teljesítési hely esetén levonható előzetesen felszámított adó

2025-től a törvény pontosítja a levonási jog gyakorlására vonatkozó előírásokat. Ezek alapján belföldi adóalanyok a külföldön értékesített termékek és szolgáltatások után is élhetnek a levonási joggal, ha a belföldi teljesítés esetén az ügylet adólevonásra jogosító lenne.

Alanyi adómentesség új szabályai

Az alanyi adómentesség szabályai kiegészültek a nemzetközi ügyletekkel. A nemzetközi alanyi adómentesség választása külföldön teljesített ügyletekre és távértékesítésekre is lehetséges. Ehhez külön nyilatkozat benyújtása szükséges az adóhatóság felé. Feltétele, hogy az adóalany értékesítésének összértéke ne lépje túl az EU értékhatárt (ez 100 000 euró összeurópai szinten) és az adott országra érvényes belföldi értékhatárt (ez tagállamonként eltérő, Magyarországon marad 12 millió forint).

Az alanyi adómentesség esetén azonban nem használható az import egyablakos rendszer.

Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó nem vonható le, ha a beszerzett terméket vagy szolgáltatást az adóalany olyan értékesítés során hasznosítja, amelynek teljesítési helye egy másik uniós tagállam, ahol nem választott adómentességet.

Importáruhoz kapcsolódó adólevonási jog közvetett vámjogi képviselő által

Az új szabályozás szerint, ha az importáló nem minősül kockázatos adózónak és havi bevallásra kötelezett, az előzetesen felszámított áfa levonási jogát közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja az importált termékek után. További feltétel, hogy a megbízható adózónak nem minősülő importálóra vonatkozóan a közvetett vámjogi képviselő partnerellenőrzést végezzen.

Ha az importáló rendelkezik önadózói engedéllyel és az igénybe vett vámügynök megbízható adózó, az említett feltételektől függetlenül is alkalmazható ez az eljárás. A közvetett vámjogi képviselő importonként nyilatkozni köteles az áru részleteiről.

Ingatlan általános forgalmi adója

A módosítás két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os áfakulcs hatályát, amely így 2026. december 31-ig alkalmazható marad. Emellett az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabály biztosítja, hogy az 5%-os áfa-kulcs 2030. december 31-ig érvényes legyen azon ingatlanok esetében, amelyeknél az építési engedély legkésőbb 2026. december 31-én véglegessé vált, az építést egyszerű bejelentés alapján 2024. szeptember 30-ig bejelentették, vagy az építészetről szóló törvény alapján 2026. december 31-ig tudomásul vették.

Fordított adózás kiterjesztése

2025-től fordított adózás alá tartozik az adóalany-kereskedő általi gáz értékesítése Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztül. Ezáltal 2025-től a belföldi értékesítők számára is a fordított adózás alkalmazandó.

Utólagos árengedmény nyugta alapján

A törvény 2025. július 1-től hatályos kiegészítése alapján teljesítést követően adott árenge-dmények (skontó, rabatt, egyéb üzletpolitikai célú árengedmény) akkor is alkalmazhatóak, ha az ügylethez csak nyugtát (nem számlát) állítottak ki. Az adóalap-csökkentéshez a nyugta módosítása szükséges.

Pénzvisszatérítés és adóalap-csökkentés pontosítása

Az adóalap-csökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést nem közvetlenül a termék végső fogyasztójának teljesíti, hanem egy közvetítő fél bevonásával.

e-Nyugta rendszer

Az e-Nyugta rendszer bevezetését 2025. július 1-re halasztották el.

Globális minimumadó

Az adóscsomag több pontosítást hozott a globális minimumadó részletszabályaival kapcsolatban.

A 2024-ben hatályba lépett törvény szerint a belföldi csoporttag vagy annak kijelölt helyi képviselője köteles az adóalanyiságról bejelentést tenni az adóévet követő 12 hónapon belül. A friss módosítás a bejelentés részleteit tisztázza. A vállalatcsoport struktúráján kívül fel kell tüntetni a csoporttagok adatait és minősítését (a hozzájuk rendelhető kiegészítő adó részarányát) is. A kijelölt képviselő az összes belföldi csoporttag nevében eljár.

Az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többletet a törvény 10. mellékletébe áthelyezett képlet alapján kell kiszámítani.

Továbbá a csoporttagoknak elismert belföldi kiegészítőadó-előleget (QDMTT előleg) kell bevallania és megfizetnie az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napjáig. Az előleg összege megegyezik az elismert belföldi kiegészítő adó teljes összegével. Abban az esetben, ha kijelölt helyi szervezet nyújtja be az előleg-bevallást az összes magyar csoporttag nevében, akkor ez a bevallás az összes belföldi illetőségű csoporttagra vonatkozik, tehát egyetlen bevallást kell csak benyújtani. Főszabály szerint az előleg téves megállapítása esetén nem szabható ki késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság.

Ágazati különadók, extraprofitadók

Extraprofitadók részbeni kivezetése

2025-től kivezetik:

• a kőolajtermék-előállító árbevételhez igazodó különadóját;
• az energiatermelők különadóját;
• a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatók különadóját;
• a gyógyszergyártói extraprofitadót és a gyógyszergyártói különadót;
• a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-forgalmazók befizetési kötelezettségét;
• a feldolgozóipari gyártóknak az energiaellátók jövedelemadójának megfizetésére vonatkozó kötelezettségét;
• a távközlési pótadót;
• a szerződéskötés hiányában a bányavállalkozó által fizetendő bányajáradékot.

Mindeközben a reklámadót újabb egy évre felfüggesztik, 2025-ben is 0%-os marad az adókulcs, valamint kivezetik a légitársaságok hozzájárulását 2025. január 1-től, így utoljára a 2024. december hónapra vonatkozóan kell azt megfizetni.

2025-ben is maradnak azonban még velünk extraprofitadó-terhek:

• ilyen bizonyos feltételek mellett a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója, bár az állampapír-állomány névértéknövekményéhez speciális adócsökkentő tétel kapcsolódik;
• a biztosítók pótadója, azonban itt is lehetőség van az állampapír-állomány névértéknövekményéhez kapcsolódó speciális adócsökkentésre;
• a kiskereskedelmi adó módosított adómértékekkel;
• a kőolajtermék-előállító 95%-os különadója;
• az energiaellátók jövedelemadójának emelt, 41%-os mértéke;
• a gépjármű-üzemanyag kiskereskedőkre vonatkozó speciális szabályok.

Kiskereskedelmi adó

2025. január 1-jétől a kiskereskedelmi adó alanyaivá válnak azok az online piacteret (platform) üzemeltető belföldi és külföldi szervezetek is, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak online piacteret.

A törvény szerint „platformnak” minősül minden a felhasználók számára hozzáférhető szoftver, honlap, alkalmazás, mobilalkalmazás, amely lehetővé teszi az értékesítők számára a többi felhasználóval történő kapcsolatfelvételt valamely érintett tevékenység elvégzése céljából.

A módosítás értelmében a platformüzemeltetőknek keletkezik adófizetési kötelezettsége a platformon keresztül eladott áruk értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege után. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető lesz az adóalany. Az adóalap kiszámítására számos részletszabályt tartalmaz a törvény.

Pénzügyi tranzakciós illeték

Hosszú távon is számolni kell a magasabb tranzakciós illeték mértékekkel.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértékére, illetve a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték-fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok, melyeket eredetileg az extraprofit adókról szóló kormányrendelet vezetett be, átemelésre kerülnek a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvénybe.

A 2024 októberében bevezetett, a különböző pénznemek közötti átváltást (konverzió) tartalmazó ügyletek magasabb kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéke 0,45%, maximum 20 ezer forint. A kiegészítő illetéket a tranzakciós illetéken felül kell megfizetni. A kiegészítő illeték vonatkozik belföldi ügyfelek számlái közötti átutalásokra, valamint pénzügyi és befektetési vállalkozások fizetési műveleteire, de a bankkártyás tranzakciókra nem érvényes.

Átemelésre került a törvénybe az átutalásokra és készpénzfelvételre vonatkozó tranzakciós illeték megemelkedett mértéke is, ami átutalásnál 0,45%, de műveletenként legfeljebb 20 ezer forint, míg a készpénzfelvételnél 0,9% felső plafon nélkül.

Helyi adók

Műemlékek építményadó mentessége

2025. január 1-től mentesülnek az építményadó alól a műemléknek minősülő ingatlanok a megszerzés évében és az azt követő három évben. A mentesség támogatástartalma nem haladhatja meg az ingatlanonkénti 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget (a korlát magánszemély tulajdonosra nem vonatkozik).

Állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény adómentessége

Az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény építményadó mentessége az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolással is igénybe vehető.

Légi személyszállítást végző külföldi vállalkozó IPA telephelye

Nem keletkezik telephelye és ezáltal helyi iparűzési adó fizetési kötelezettsége annak a légi személyszállítást végző külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezménynek. A mentesség már a 2024. évi adókötelezettségre is alkalmazható.

Adatszolgáltatás az önkormányzatok felé

A törvényben meghatározásra kerül az önkormányzatok számára adóztatási szempontból szükséges adatok köre, amelyeket az állami adóhatóság naponta, elektronikus úton küld meg az önkormányzatoknak a területileg letelepedett (az illetékességi területükön székhellyel vagy telephellyel rendelkező) adózókról.

Különleges gazdasági övezetek megszűnése

Megszűnnek a különleges gazdasági övezetek (Göd, Iváncsa, Mosonmagyaróvár és Paks.), a részletszabályok a módosításról a 2025. évi költségvetési törvénybe kerültek át.

Regisztrációs adó

2025. január 1-jétől megszűnik a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre és a hibrid motorokra vonatkozó nulla adómérték, valamint a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre vonatkozó adókedvezmény.

A gépjárművek első forgalomba helyezése után fizetendő regisztrációs adó mértéke 2026. január 1-jétől évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik.

Gépjárműadó, cégautóadó

2025. január 1-jétől a gépjárműadó mértéke évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik. A 2025. évre vonatkozó átértékelt adómértéket az adóhatóság 2024. december 15-éig teszi közzé.

A 2024. december 31-ig forgalomba helyezett 5P és 5N környezetvédelmi osztályjelzésű hibrid illetve plug-in hibrid gépjárművek 2026. december 31-ig mentesülnek a gépjárműadó és a cégautóadó fizetési kötelezettség alól.

A cégautóadó mértéke 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint változik (nagyságrendileg 20%-os emeléssel kell számolni), 2026. január 1-jétől pedig évente kiigazításra kerül az előző évi júliusi inflációval.

Teljesítmény (kW)	„0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén	„0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén	„6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén	„6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén	„5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén	„5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
	2024	2025	2024	2025	2024	2025
0-50	30 500 Ft	37 000 Ft	16 000 Ft	19 000 Ft	14 000 Ft	17 000 Ft
51-90	41 000 Ft	49 000 Ft	20 000 Ft	24 000 Ft	16 000 Ft	19 000 Ft
91-120	61 000 Ft	73 000 Ft	41 000 Ft	49 000 Ft	20 000 Ft	24 000 Ft
120 felett	81 000 Ft	97 000 Ft	61 000 Ft	73 000 Ft	41 000 Ft	49 000 Ft

Illetékek

Öröklési illeték

2025-től mentesül az öröklési illeték alól a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, és az ilyen épületben lévő lakás öröklése.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

2025-től a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke évente az infláció mértékével növelhető. A 2025. évre vonatkozó átértékelt adómértéket az adóhatóság 2024. december 15-éig teszi közzé.

Elsőfokú polgári eljárások illetéke

Módosul az elsőfokú polgári peres eljárásban fizetendő illetékek mértéke. A kisebb pertárgyértékű, valamint a lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal kapcsolatos perek esetében alacsonyabb lesz a fizetendő illeték. A szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a hátrányosabb anyagi körülmények között élő állampolgárok számára is hozzáférhetőbbé váljon a bírósági eljárás.

Adóeljárás

Adategyeztetési eljárás

Az adóhatóság új adategyeztetési eljárást vezet be 2025-től. Eddig az ilyen jellegű ügyeket jogkövetési vizsgálatok keretében rendezték. Adategyeztetési eljárásra akkor kerül sor, ha az adózó és üzleti partnere eltérő adatokat szolgáltatnak, például az online számlaadatszolgáltatás vagy a közösségi értékesítések terén. Amennyiben az adóhatóság hiányosságot vagy eltérést talál az adózó, illetve a vele kapcsolatban álló más adózó által szolgáltatott adatokban, felszólítja az adózót a tisztázásra. Az adózó köteles a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül, az erre kijelölt elektronikus felületen elvégezni az adategyeztetést. Ha az adózó ennek nem tesz eleget, 300 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható. Az eljárást minimális emberi közreműködést igénylő módon, a mesterséges intelligencia bevonásával végzi majd a hatóság.

Jogkövetési vizsgálat

Kiterjesztik a jogkövetési vizsgálat szempontrendszerét, különös tekintettel a transzferárakra vonatkozó esetkörre. Ez független attól, hogy a bevallási időszak még nem zárult le. Ezáltal lehetőség nyílik a szokásos piaci árral kapcsolatos nyilvántartási és iratmegőrzési kötelezettségek ellenőrzésére, valamint az ezzel összefüggő dokumentációk vizsgálatára. Az ilyen vizsgálatok esetében a határidőt 60 napra hosszabbítják meg.

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás (APA-eljárás) határidejét az eddigi 60 nap helyett két alkalommal is 90 nappal lehet majd meghosszabbítani.

Elektronikus hálózaton való meghallgatás

A módosítás 2025-től megteremti annak a lehetőségét, hogy az adóigazgatási eljárásban személyes meghallgatásra idézett személyt elektronikus hírközlő hálózaton keresztül hallgassák meg.

Az elektronikus kapcsolattartás lehetősége (illetve kötelezettsége) kiterjed a munkáltatói jövedelemletiltások esetére is, biztosítva az elektronikus ügyintézést a munkáltató és az adóhatóság között.

Késedelmi pótlék

2025-től egységessé válik a késedelmi pótlék mértéke az általános közigazgatási rendtartás alapján átadott követelések végrehajtása során; az adóeljárásban már érvényben lévő mértékhez igazítva azt.

Mulasztási bírság, bírságok

Rendeleti szintről törvénybe iktatták, hogy a természetes személy adózók esetében a mulasztási bírság maximuma 400 ezer forint, míg nem természetes személyeknél 1 millió forint. A foglalkoztatottak bejelentésének elmulasztása, illetve számla- és nyugtakibocsátási, valamint iratmegőrzési kötelezettség megszegése estén a kiszabható mulasztási bírság maximális értéke 2 millió forint.

A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az adózó az adóhatóság által elrendelt üzletlezárási szankciót bírság megfizetésével kiválthassa. Ez a lehetőség azonban garanciális szempontok miatt csak abban az esetben áll fenn, ha az adózó lemond a mulasztást megállapító határozattal szembeni fellebbezési jogáról, és a határozatban előírt mulasztási bírság esedékességi határidejéig nemcsak a mulasztási bírságot, hanem az üzletzárás helyett fizetendő bírságot is maradéktalanul megfizeti.

Adószám törlése

Módosulnak az adószám törlésére vonatkozó szabályok is. Az adóhatóság az újévtől törli annak a vállalkozásnak az adószámát, amely a figyelmeztetés ellenére 90 napon belül sem teljesíti az áfa-összesítő nyilatkozat benyújtására, a havi adó- és járulékbevallásra, vagy az áfa-bevallásra vonatkozó kötelezettségét. Az új, 90 napos szabály az eddigi 180 napos helyébe lép.

Adószám visszaállítása

Az adóregisztrációs eljárásban a javaslat kiterjeszti a kimentési okok körét 2025 január 1-től, lehetőséget adva az adózóknak arra, hogy kimentési kérelmet nyújtsanak be, ha a megszűnt adózó rendezi az adótartozását. Ráadásul a jövőben nemcsak a vezető tisztségviselők vagy cégvezetők igazolhatják, hogy mindent megtettek a törölt adózó jogszerű működésének helyreállításáért, hanem a tagok vagy részvényesek is bizonyíthatják ugyanezt.

Székhelyszolgáltatás

2025. január 1-től a hatóság ellenőrzi a szákhelyszolgáltató nyilvántartásban való szereplését. Ha a nyilvántartásban nem szerepel, akkor felhívja az adózót, hogy a bejelentést vonja vissza, vagy keressen másik szolgáltatót.

Munkáltató is kérhet adóazonosító jelet.

Ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályok szerinti külföldi munkavállaló nem rendelkezik adóazonosító jellel, annak megállapítását a munkáltató is kérheti a NAV-tól a dolgozó szaámára.

Soron kívüli bevallás

A csoportos társaságiadó-alanyok esetében a megszűnéstől számított 30 nap helyett a záró adóbevallást a módosítás értelmében 90 napon belül kell benyújtani 2025-től.

Pénzforgalmi számla nyitásre kötelezettek bővülése

2025 január 1-től a pénzforgalmi bankszámla nyitására kötelezettek körében külön említésre kerül a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe is.

Bízunk abban, hogy összefoglalónk hasznos segítséget jelent a jövő évre való felkészüléshez, az adózási feladatok ellátásához. Jó munkát kívánunk ehhez mindenkinek!

Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási központjának oktatatói, a LeitnerLeitner munkatársai készítették. A teljes cikk ITT érhető el.

---