Adóváltozások: helyi adók, reklámadó, illeték


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A PwC összegyűjtötte a helyi adókat, a reklámadót és különböző illetékeket érintő legfontosabb változásokat.


Helyi adók

Helyi adók tekintetében a legfontosabb változás az ún. települési adó bevezetésének lehetősége, melyet az önkormányzatok illetékességi területükön rendeleti úton vethetnek ki. A települési adó csak olyan adótárgyra vethető ki, melyre nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Az adó alanya nem lehet szervezet, vállalkozó, állam illetve önkormányzat. A települési adóból származó közteher az önkormányzat bevételét képezi.

Az iparűzési adó tekintetében kedvező módosítás ugyanakkor, hogy 2015-től kezdődően csak a kapcsolt vállalkozási viszonyra időarányosan jutó árbevételt, ELÁBÉ-t és közvetített szolgáltatást szükséges figyelembe venni az összeszámítási szabályok során. A módosítás következtében nem keletkezik aránytalanul magas adóalap azoknál a vállalkozásoknál, akik adóév közben kerülnek olyan vállalkozásokkal kapcsolt viszonyba, ahol a sávosítást alkalmazni szükséges.

Reklámadó

A reklámadóval kapcsolatban az egyik legfontosabb változás 2015-től az adóhatósági nyilvántartás rendszere. Az adóhatóság a jövőben a honlapján közzéteszi egyrészt az adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő, másrészt az adófizetésre nem köteles reklám-közzétevőket. A nyilvántartásba akkor vehető fel az adóalany, ha erre irányuló kérelmet terjeszt elő az adóhatóságnál és megállapítható, hogy az adókötelezettségét jogszerűen teljesítette vagy nyilatkozik arról, hogy őt az adóévben a reklámadóban adófizetési kötelezettség nem terheli. Ezen rendszerben szereplő reklám-közzétevő adóalanynak nem merül fel nyilatkozattételi kötelezettsége a reklámadó fizetési kötelezettségről vagy arról, hogy őt adófizetési kötelezettség nem terheli.

Továbbá nem merül fel megrendelői adókötelezettség, ha a megrendelő olyan személytől/szervezettől rendeli meg a reklám közzétételét, amely szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban. Szintén nem merül fel adókötelezettség, ha

  • a megrendelő kéri nyilatkozat kiadását a közzétevőtől, és
  • ezt a tényt hitelt érdemlő módon igazolni tudja, valamint
  • a nyilatkozatot a számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg, továbbá
  • e tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelenti.

Kikerül a reklámadó hatálya alól a sportágazatban az amatőr sporttevékenység keretében, valamint az országos szakszövetségekhez illetve az utánpótláshoz kapcsolódóan kifejtett reklám közzététel.

Akik viszont továbbra is alanyai a reklámadónak, azok esetében emelkedik a legfelső sáv adókulcsa – az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40% helyett 50% adót kell 2015-től fizetni.

Illeték

A közigazgatási hatósági eljárási illetéket – néhány kivételtől eltekintve – a jövőben banki átutalással is lehet teljesíteni, az illetékbélyegek használata ezzel háttérbe szorul majd.

Szigorodik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalma. A minősítéskor a mérlegben kimutatott eszközök közül a pénzeszközökön és pénzköveteléseken túl 2015-től az aktív időbeli elhatárolásokat és követeléseket is figyelmen kívül kell hagyni a 75%-os arány meghatározásakor. Ezen változtatás okán több adózó eshet a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság definíciója alá, mely esetben vagyoni betétjük megszerzésekor visszterhes vagyonátruházási illeték-fizetési kötelezettség keletkezhet.

Felfüggesztett illeték-kiszabási eljárásra ad lehetőséget a törvény változása 2015-től. Magánszemély nyilatkozatban kérheti, hogy lakásvásárlást követő egy éven belül történő másik lakás értékesítése esetén ez utóbbi időpontban keletkezzen az illeték-fizetési kötelezettség. Amennyiben a lakásvásárlás a nyilatkozat ellenére egy éven belül nem történik meg, az adóhatóság illetéket, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő pótilletéket szab ki.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 8.

Három gyermek vállalása után nem kell fizetni a munkáshitelt

Körülbelül 300 ezer fiatal jogosult a munkáshitelre, ami a szakképzésben tanulóknak szól, valamint azoknak a fiataloknak, akik érettségi után elhelyezkednek a munkaerőpiacon – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.

2024. november 8.

Parfümökre csapott le a NAV

Mintegy ötezer hamis parfümöt találtak egy budapesti távolkeleti boltban, az ügyben iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indult eljárás – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

2024. november 8.

Könyvelők, adószakértők: mire figyeljünk a továbbképzési év végén?

Közeledik az év vége, ami a könyvelő- és adószakemberek számára a továbbképzési év végét is jelenti. Aki még nem tette, annak a hátralévő hetekben szükséges megszerezni az előírt kreditpontokat ahhoz, hogy az éves továbbképzési kötelezettsége teljesítettnek minősüljön. A továbbképzési szabályok az elmúlt években nem változtak jelentősen, azonban így sem ritka, hogy akár évtizedes tapasztalat után is, figyelmetlenségből vagy tévedésből, nem sikerül a továbbképzési kötelezettséget maradéktalanul teljesíteni. A következőkben áttekintjük, milyen előírásoknak kell megfelelni a szakembereknek.