Adózás koronavírus idején (1. rész) Koronavírus

Nem túlzás azt állítani, hogy koronavírus járvány leállította a világgazdaság jelentős részét. Az idegenforgalom, a rendezvényszervezés, a szállodaipar, a vendéglátás, a közlekedés a legközvetlenebb károsultak, de a közvetett hatások miatt számos más ágazatban is visszaesett a kereslet. A gazdasági összeomlás elkerülése érdekében sürgős kormányzati intézkedésekre volt és van szükség. Ez egyrészt a válságágazatok megsegítését, másrészt az ehhez szükséges források biztosítását jelenti.

„…egyértelművé vált, hogy a koronavírus elleni küzdelem és a magyar emberek megvédése a mi közös feladatunk, a felelős döntéseket pedig az Országgyűlésnek és a Kormánynak kell meghoznia.”

(Részlet a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény általános indokolásából)

A magyar Kormány először ideiglenesen, majd törvényi felhatalmazás alapján áttért a veszélyhelyzeti kormányzásra, a szabályok jelentős részét kormányrendeletben adta ki. A rendeletalkotási ’kedvet’ jól jellemzi az, hogy két hónap alatt (III.11.-V.16.) 184 rendeletet adott ki a Kormány, miközben 2019-ben (12 hónap alatt) ennek alig több, mint kétszeresét (371-et). A rendeleti kormányzással kapcsolatos politikai megítéléstől ezekben az írásokban tartózkodunk, nem kívánjuk ezzel rontani a szakmai tartalmat.

Cikksorozatunkban az adózással kapcsolatos intézkedéseket mutatjuk be, a részletes ismertetést – terjedelmi okokból is – mellőzzük, ehelyett a jogszabályokra hivatkozunk. Az adóintézkedések céljai a következőkben foglalhatóak össze:

– a vállalkozások adóterheinek és adminisztratív terheinek csökkentése;

– a vállalkozás folytatása a megnehezedett körülmények között is;

– a munkahelyek megtartása, esetleg azon az áron is, hogy csökkentik a munkaidőt (a munkaidő csökkentésével kapcsolatos bér állami kipótlására nem adókönnyítés vonatkozik).

Nem kétséges, hogy a bevezetőben említett ágazatok komoly válsághelyzetbe kerültek, de mellettük a kultúra (kiállítások, színházi és mozielőadások, koncertek, múzeumok stb.), a sport, a szépészeti szolgáltatások (fodrász, kozmetikus stb.) iránti igény is lecsökkent, de az is természetesnek tekinthető, hogy a home office-ban a ruházkodással kapcsolatos igények is hátrébb szorultak.

Az is természetesnek tekinthető, hogy megindult a lobbizás, a kedvezményezett körbe való kerülés érdekében, illetve a válsághelyzetet kihasználva egyes tevékenységek esetében beindult az ügyeskedés (árdrágítás, főleg az élelmiszeriparban; egészségügyi termékek – szájmaszk, gumikesztyű, fertőtlenítők stb.) extraprofittal való értékesítése.

A válsághelyzetnek vannak nyertesei is! Az internetes szolgáltatások, a csomagküldés és kézbesítés, az ételek elvitelre készítése (és nem csak a pizza vagy a hamburger!), illetve házhozszállítása, egyes egészségügyi és higiéniai termékek értékesítése, ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása.

A járványhelyzet súlyos szakasza – remélhetőleg – néhány hónap alatt elmúlik. Ha lesz is második (harmadik stb.) hulláma a kórnak, van esély arra, hogy addigra lesz oltóanyag, eredményes kezelés, ajánlott egészségügyi protokollok, valamint az eddigi tapasztalatok alapján a kormányok is eredményesebben tudják kezelni a helyzetet.

Az első részben a veszélyhelyzetbe került vállalkozások kedvezményes adózási lehetőségeiről lesz szó. A szabályokat a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

Kedvezményezett ágazatok

A legtöbb adókedvezményt biztosító intézkedés a veszélyhelyzetbe került ágazatokra vonatkozik. Nem mellőzhető ezek tételes felsorolása. A 61/2020. kormányrendelet 1.§ (10) bekezdése szerint a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki a rendelkezések:

a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),

b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),

c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),

d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),

e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),

f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),

g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),

h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),

i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),

j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14),

k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60),

l) utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),

m) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04),

n) belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30),

o) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),

p) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),

q) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),

r) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),

s) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),

t) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),

u) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),

v) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),

w) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és

x) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).

Fontos feltétel, hogy a kedvezményes szabályok akkor alkalmazhatóak, ha a tevékenységet a vállalkozás tényleges főtevékenységként végzi, és az adózónak a rendelet hatálybalépését (2020.03.24.) megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a e tevékenységből származott.

Nem érvényesíthető kedvezmény, ha e főtevékenységből kevesebb, mint 30% származott, és akkor sem, ha meghaladja ugyan a mérték a 30%-ot, de más – a felsorolásban nem szereplő – tevékenységből ezt meghaladó mértékű bevétele volt a vállalkozásnak.

A kedvezményezett vállalkozásokra vonatkozó adókönnyítések

A kedvezményes szabályok március-április-május-június hónapokra vonatkoznak.

Sorrendben az első nem is a vállalkozásra, hanem munkavállalóira (ide értve most az egyéni vállalkozói tevékenységet és a társas vállalkozó közreműködését is). A kedvezményezett ágazatokban kifizetett juttatás mentesül az egyéni járulékterhek alól, kivéve a 4%-os mértékű ún. természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Ez utóbbit is csak havi 7710 Ft-ig kell teljesíteni (ez 192 750 Ft-os havi kifizetésnek felel meg). Ez a könnyítés azt jelenti, hogy ezekben a hónapokban a bérteher ennyivel csökken, a nettó kifizetés emelkedik. A 192750-Ft-os szintnél ez 26 021 Ft növekedést jelent.

A következő könnyítések a foglalkoztatóra vonatkoznak (beleértve az önfoglalkoztató egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozókat is).

Ezekben a hónapokban (e hónapokra kifizetett keresetek után) nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Érdemes megjegyezni, hogy ezek a kedvezmények a béren kívüli juttatásokra és a béren kívüli egyes más meghatározott juttatásokra is vonatkoznak.

Nem vonatkozik viszont a kedvezmény – többek között – a következőkre:

– az osztalékra;

– a tanulószerződéssel foglalkoztatottak juttatásaira;

– az ekho-s kifizetésekre.

A kedvezmény nem biztosít semmilyen mentességet a munkáltatói táppénz-hozzájárulásra.

A szakképzési hozzájárulás alól szintén mentesül a vállalkozás ezekben a hónapokban.

A rehabilitációs hozzájárulásnál kicsit bonyolultabb a szabály, mivel itt egy éves kötelezettségről van szó: A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség törvényben előírt összege (1 449 000 Ft) helyett, annak kétharmad részében (966 000) Ft összegben kell teljesíteni, és nem kell rá előleget fizetni.

Ha a vállalkozás a kisvállalkozói adózás (kiva) szabályai szerint adózik, akkor ezekben a hónapokban a személyi jellegű kifizetések összegét nem kell figyelembe venni a kisvállalati adóalap kiszámításánál.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (katát) érintő kedvezmény

A kisadózó vállalkozás mentesül március-április-május-június hónapok után a kata megfizetése alól, ha tevékenysége (már február hónapban is) a következők valamelyike (61/2020. kormányrendelet 1.§ (8) bekezdés):

1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),

2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),

3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),

4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),

5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),

6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),

7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),

8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),

9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),

10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),

11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),

12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),

13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),

14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),

15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),

16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),

17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),

18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),

19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),

20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),

21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),

22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),

23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),

24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),

25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és

26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

Ki kell emelni, hogy a mentesség a 25, az 50 és a 75 ezer forintos kötelezettségekre egyaránt vonatkozik, csak a tevékenység végzése a feltétel, függetlenül attól, hogy a kisvállalkozó a felsorolt tevékenységek bármelyikét fő- vagy melléktevékenységként végzi.

A kisadózó vállalkozás (itt nincs tevékenységi feltétel) a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált katás adótartozására automatikusan pótlékmentes halasztást és részletfizetést érvényesíthet.

Az adótartozást a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik, méghozzá a pótlékokkal együtt. (61/2020. kormányrendelet 1.§ (9) bekezdés)

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A 2020. március 1. és 2020. június 30-a közötti időszakra vonatkozóan nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani és fizetni, függetlenül attól, hogy az adózó negyedéves vagy éves bevallási kötelezettség alá tartozik

Melléklet: Kapcsolódó jogszabályok

A rendkívül sok intézkedés közül az adózás szempontjából a legfontosabb jogszabályok a következők (időrendben); valamennyi jogszabályt könnyen megtalálja itt:

– 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről;

– 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről;

– 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről;

– 2020. évi XII. törvény a koronavírus elleni védekezésről;

– 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól;

– 108/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról;

– 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról;

– 116/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a látvány-csapatsportok támogatásának eltérő szabályairól;

– 123/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről;

– 125/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény oktatási célú szabad felhasználásai alkalmazásának a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól;

– 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről;

– 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről;

– 137/2020. (IV. 20.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzetre tekintettel az egyes hitel-, tőke- és garanciatermékekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről;

– 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről;

– 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről;

– 187/2020. (V. 7.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítése érdekében szükséges intézkedésekről.

Fontos megjegyezni, hogy az intézkedések jelentős része a veszélyhelyzet megszűnését követően (erről az Országgyűlés fog dönteni) hatályát veszti, bár egyes intézkedések – igaz ez az adózás területén is (például a bevallási határidő eltolása) – hosszabb távon is érvényesülni fognak.


Kapcsolódó cikkek:


PDF-számla: tökéletes megoldás, vagy időzített bomba?
2020. május 25.

A veszélyhelyzet elmúltával a NAV által felkínált lehetőségek már nem állnak nyitva, ugyanakkor az adóalanyok részéről továbbra is lesz igény arra, hogy a számlákat minél egyszerűbben továbbíthassák partnereik részére. Most a PDF-számla elfogadásának hosszabb távú lehetőségeit vizsgáljuk.

Áfacsaló bandára csapott le a NAV
2020. május 22.

A bűnbanda irányítója magyar, osztrák és német társaságokból hozott létre egy olyan cégláncolatot, amit a Közösségből beszerzett áruk, jellemzően műszaki cikkek utaztatására használtak.