Adózás koronavírus idején (2. rész) Koronavírus

A koronavírussal kapcsolatos adóváltozásokról szóló sorozatunk első részében az intézkedések közgazdasági okairól, a veszélyhelyzetbe került vállalkozások kedvezményes adózási lehetőségeiről volt szó. A második részben olyan szabályváltozásokat mutatunk be, amelyek a gazdasági tevékenységet végzők széles körét – vállalkozásokat, civil szervezeteket, magánszemélyeket – érintik, általában kedvező módon.

Cikksorozatunkban az adózással kapcsolatos intézkedéseket mutatjuk be, a részletes ismertetést – terjedelmi okokból is – mellőzzük, ehelyett a jogszabályokra hivatkozunk.

A most ismertetett változások többségét a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet tartalmazza. Ahol más jogszabály tartalmazza a rendelkezéseket, ott erre külön is kitérünk.

A cikksorozat első része 2020. május 18-án jelent meg az Adó Online oldalán.

Adóbevallás, beszámolás

Nem kétséges, hogy a járványügyi intézkedések megnehezítették, sőt gyakran el is lehetetlenítették a gazdálkodó szervezetek 2019. év zárásával kapcsolatos taggyűléseket, közgyűléseket (stb.). Ezek nélkül nem lehetett beszámolót elfogadni, és az is következmény, hogy az Art. adómegállapítással, adóbevallással, adófizetéssel, adóelőleg-megállapítással és annak folyamatos fizetésével is foglalkozó rendelkezései betarthatatlanok lettek.

A hivatkozott rendelet 2.§ (1) bekezdése ezért a következőképpen rendelkezik:

2. Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés

2. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra (ideértve a törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is) vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – amennyiben azok e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.

A szeptember 30-ig meghosszabbított határidő öt adónem éves adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségére is kiterjesztette a jogszabály. Ezek az adónemek a következők:

– társasági adó;

– kisvállalati adó;

– energiaellátók jövedelemadója;

– helyi iparűzési adó;

– innovációs járulék.

Mivel a későbbi adóbevallás ellehetetleníti a hatályos törvényi szabályok szerinti előlegmegállapítást, -nyilatkozatot, ezért ennek határideje is szeptember 30-ra módosult, ide értve az adó-, illetve járulékelőleg mérséklését is. Ez utóbbit az esedékesség előtt kérheti az adózó.

(Ld. a hivatkozott rendelet 1.§-ában.)

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a felsoroltakon kívül más adó- és járuléknemekben nincs ilyen halasztás, például a magánszemélyek szja-bevallási határideje maradt május 20-a.

Széchenyi Pihenő Kártya

A rendelet hatályba lépésétől június 30-ig alkalmazható szabály szerint a SZÉP-kártyára teljesített béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli szociális hozzájárulási adó (az szja-kötelezettségre vonatkozó szabály nem változott). Ez komoly lehetőség a munkáltatóknak, hiszen így – ha erre van forrásuk – érdemes a SZÉP-kártyák feltöltését ebben az időszakban megtenni.

A SZÉP-kártya éves értékhatára is növekedett (csak 2020-ra!), az általánosan érvényes 450 ezer forintos határ 800 ezer forintra (szálláshely alszámla: 400 eFt; vendéglátás alszámla: 265 eFt; szabadidő alszámla: 135 eFt), a közszférában dolgozókra vonatkozó 200 ezer forintos értékhatár 400 ezer forintra.

(Ld. a hivatkozott rendelet 3.§-ában.)

Társasági adót érintő kedvezmények

További két társasági adózással kapcsolatos kedvezményi szabályról is született rendelkezés. Egyik sem a fent hivatkozott rendeletben található!

A társasági adótörvény 7.§ (1) bekezdés f) pontja rendelkezik arról, hogy az adózó – döntése szerint – az adózás előtti nyereség 50%-át, de legfeljebb 10 milliárd forintot lekötött tartalékba helyezhet (későbbi felhasználás céljából), mentesítve ezzel a vállalkozás fejlesztését az adózás alól. A 2019. évre vonatkozó társasági adóbevallásra annyiban változott a szabály, hogy az 50%-os korlátot eltörölték, az adózás előtti nyereség teljes összege is lekötött tartalékba helyezhető, de a 10 milliárd forintos korlátra továbbra is tekintettel kell lenni.

Abban az esetben, ha a rendelet hatályba lépése előtt az adózó már teljesítette a 2019. évre vonatkozó bevallását, akkor ezt önellenőrzéssel érvényesítheti, egyébként a legkésőbb szeptember 30-ig teljesített bevallásában.

(Ld. a 171/2020. (IV.30.) kormányrendeletet.)

Nem kétséges, hogy különösen a versenysportot rendkívül súlyosan érintik a járványügyi intézkedések. Elmaradó olimpia, versenyek, edzési lehetőségek, elmaradó közvetítési díjak, reklám és szponzori bevételek egyaránt jellemzik ezt a területet.

A társasági adótörvény látvány-csapatsportok támogatására, a támogatások felhasználására vonatkozó szabályok olyan módon változtak meg, hogy a támogatási igazolásoknál a cél szerinti felhasználás 30, 50, 70, 90%-os korlátokat nem kell figyelembe venni, teljes egészükre a 100%-os korlát érvényesül. A rendelet IV. 16-án lépett hatályba és a veszélyhelyzet megszűnésével szűnik meg hatálya, így – hacsak nem születik ellenkező tartalmú értelmezés – a korlátok feloldása csak erre az időszakra vonatkozik. Ilyen értelmezésre vagy rendelkezésre egyébként szükség lenne, mert enélkül végrehajtási gondok merülhetnek fel.

További kedvezmény, hogy – a veszélyhelyzetre tekintettel – a támogatás, a sportfejlesztési program megvalósítását biztosító saját forrás, valamint a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegének felhasználásáról történő elszámolás határideje 120 nappal meghosszabbítható.

(A részletszabályokat lásd a 116/2020. (IV.15.) kormányrendeletben.)

Az idegenforgalmi adó felfüggesztése

A járvány egyik legsúlyosabban érintett területe az idegenforgalom. Ezt a hatást próbálja némiképp ellensúlyozni a vendégéjszakák után a szállásadók által beszedendő idegenforgalmi adó felfüggesztése 2020. április 26-tól 2020. december 31-ig. A rendelet csak a megfizetést függesztette fel, annak bevallását nem, így a tényleges szállásadás után azt be kell vallani az önkormányzathoz, de beszedés hiányában nincs fizetési kötelezettség.

Az idegenforgalmi adó kevés önkormányzatnál biztosít jelentősebb bevételt, akinek viszont igen, annál ez nyilván hiányozni fog. A központi költségvetés eddig is kiegészítette a beszedett idegenforgalmi adót, 2020-ban ez minden beszedett forinthoz további egy forint központi támogatást jelentett. Ez a központi támogatás megmaradt, a bevallások alapján az önkormányzatok hozzájuthatnak a központi forrásokhoz.

(Lásd a hivatkozott kormányrendelet 5-8.§-át.)

A szociális hozzájárulási adó csökkentése és a kapcsolódó szabályváltozások

A szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése már korábban is tervbe volt véve, most a veszélyhelyzetre hivatkozással történik meg a csökkentés. Az adó mértéke 2020. július 1-jétől 17,5%-ról 15,5%-ra csökken. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjakra és egészségbiztosításra fordítható bevételek is csökkennek.

Több olyan szabály is van a közteherviselési rendszerben, amely függ a szociális hozzájárulási adó mértékétől. Ennek megfelelően változnak meg a következő szabályok 2020. július 1-jétől:

– A személyi jövedelemadózásban az összevonandó jövedelem 87%-át kell adóköteles jövedelemként figyelembe venni, ha a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére. Nem vonatkozik ez például az osztalékjellegű jövedelemre, ha a magánszemély a szocho megfizetésére kötelezett.

– Az ekho hatálya alá tartozó jövedelmek esetében a kifizetői ekho is 15,5%-ra csökken. A magánszemély (levonandó) 15%-os vagy 11,1%-os vagy 9,5%-os ekhója nem változik.

– A főállású tételes kisadózók ellátási jogosultsága emelkedik, a havi 50 ezer forintot fizetők esetében 98 100 Ft-ról 102 000 Ft-ra, a havi 75 000 Ft-ot fizetők esetében 164 000 Ft-ról 170 000 Ft-ra.

Nem szoros a kapcsolat a kisvállalkozói adó esetében, így az azzal kapcsolatos szabályváltozás csak 2021. január elsejétől lép hatályba, a kiva mértéke 12%-ról 11%-ra csökken.

(Lásd a hivatkozott kormányrendelet 21-24.§-át.)

Ellátási jogosultságok

Fontos megjegyezni, hogy az előző cikkben, illetve ebben a cikkben is bemutatott közteher-csökkentések, kedvezmények az ellátási jogosultságokat (pl. a táppénz alapjának számítását) nem befolyásolják. (Lásd a 61/2020. (III.23.) kormányrendelet 1.§ (4) bekezdését.)

Ezt még a fizetés nélküli szabadság idején igénybe vett egészségügyi szolgáltatásra is kiterjesztette a rendelet, viszont ennek feltétele, hogy május 1-jét követően a munkáltató megfizesse utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi összege 7710 Ft) a következő hónap 12. napjáig. A megfizetés – a NAV-hoz benyújtott kérelem alapján – a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig elhalasztható. (Lásd a hivatkozott kormányrendelet 20.§-át.)

Vízkészletjárulék-fizetési mentesség

A szélesebb értelemben vett mezőgazdasági tevékenységet folytatókat segíti az a szabály, amely szerint 2020. május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnéséig nem kell vízkészletjárulékot fizetni. Erről a 123/2020. (IV.16.) kormányrendelet szól. A mentességeket a jogszabály 1. sz. melléklete sorolja fel, így a növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat, halgazdálkodás területein alkalmazható a mentesség.

Légijárműipar

A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a légijárműiparban tevékenykedő vállalkozások közteher kötelezettségeinek csökkentéséről szóló 209/2020. (V. 15.) kormányrendelet május 16-án lépett hatályba. A rendelet mentességet biztosít az e tevékenységet főtevékenységként végző vállalkozásoknak a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. A mentesség a veszélyhelyzet megszűnéséig.

Különös bája a rendeletnek, hogy az úrjármű gyártás és űrhajó javítás területén is érvényesíthetőek a mentességi szabályok.

Szerzői jogok sajátos korlátozása

Alapvetően az oktatással, az internetes tanítással függ össze a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény oktatási célú szabad felhasználásai alkalmazásának a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 125/2020. (IV. 16.) kormányrendelet. A jogszabály szerint április 17-től a veszélyhelyzet megszűnéséig az egyébként jogvédett tartalmak – meghatározott feltételek mellett – oktatási célra lényegében szabadon felhasználhatóak.

Megjegyzem, a rendelet erre az időszakra csak ’szentesíti’ az internet korának általános gyakorlatát, igaz, csak az oktatás területén.

Várakozási díj-mentesség

Politikai purparlé előzte meg a kormánynak azt a rendelkezését, amely a veszélyhelyzet megszűnéséig országosan elrendelte a parkolási díjmentességet a közforgalomtól el nem zárt közterületek várakozási területein. A rendelkezést április 6-tól kell alkalmazni.

Nem vonatkozik ez a magánterületen parkolási szolgáltatást nyújtókra, például a parkolóházakra.

(Lásd a 87/2020 (IV.5.) kormányrendeletet.)

Melléklet: Kapcsolódó jogszabályok

A rendkívül sok intézkedés közül az adózás szempontjából a legfontosabb jogszabályok a következők (időrendben) – valamennyit megtalálhatja itt:

– 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről;

– 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről;

– 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről;

– 2020. évi XII. törvény a koronavírus elleni védekezésről;

– 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól;

– 108/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról;

– 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról;

– 116/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a látvány-csapatsportok támogatásának eltérő szabályairól;

– 123/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről;

– 125/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény oktatási célú szabad felhasználásai alkalmazásának a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól;

– 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről;

– 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről;

– 137/2020. (IV. 20.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzetre tekintettel az egyes hitel-, tőke- és garanciatermékekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről;

– 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről;

– 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről;

– 187/2020. (V. 7.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítése érdekében szükséges intézkedésekről.

209/2020. (V. 15.) Korm. rendelet – a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a légijárműiparban tevékenykedő vállalkozások közteher kötelezettségeinek csökkentéséről

Fontos megjegyezni, hogy az intézkedések jelentős része a veszélyhelyzet megszűnését követően (erről az Országgyűlés fog dönteni) hatályát veszti, bár egyes intézkedések – igaz ez az adózás területén is (például a bevallási határidő eltolása) – hosszabb távon is érvényesülni fognak.


Kapcsolódó cikkek:


Adózás koronavírus idején (1. rész)
2020. május 18.

Nem túlzás azt állítani, hogy koronavírus járvány leállította a világgazdaság jelentős részét. Az idegenforgalom, a rendezvényszervezés, a szállodaipar, a vendéglátás, a közlekedés a legközvetlenebb károsultak, de a közvetett hatások miatt számos más ágazatban is visszaesett a kereslet. A gazdasági összeomlás elkerülése érdekében sürgős kormányzati intézkedésekre volt és van szükség. Ez egyrészt a válságágazatok megsegítését, másrészt az ehhez szükséges források biztosítását jelenti.