Adózni kell az internetes értékesítés után?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alaposan meggyűlhet a bajuk az adóhatósággal azoknak az interneten kereskedőknek, akik nem ismerik kellőképpen a rájuk vonatkozó adózási szabályokat. Nyugodtan aludhatnak azok a kismamák, akik eseti jelleggel adják el a gyermekeik kinőtt ruháit, megunt játékait. Azok viszont már gazdasági tevékenységet folytatnak, akik rendszeresen értékesítenek. A pénzcentrum.hu összeállítása.
Egyre nagyobb figyelmet fordít az adóhatóság az internetes ingó értékesítések vizsgálatára. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelvében is szerepel egyebek között az, hogy a csomagküldő, internetes kereskedelem területén a következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtéseket kíván folytatni. Egyebek között azt kívánja megtudni a magánszemélyektől, hogy mennyi jutalékot fizettek egy internetes aukciós oldalnak, kaptak-e róla számlát, negfizették-e utána az adót?
Szűk mezsgyén lavírozhatnak az interneten kereskedők, ha a számukra legoptimálisabb adózási formát kívánják megtalálni. Nagyon sok tényező befolyásolhatja, hogy adott esetben miként ítéli meg az adóhatóság a vizsgált magánszemély tevékenységét.
A pénzcentrum.hu olvasói levelek alapján azt írja, hogy az elsőként felmerülő kérdés az, hogy mikor kell adószámot kérni annak, aki a törvényeket betartva szeretné eladni az ingóságait. Ehhez először is azt kell tisztázni, hogy a magánszemély eseti jelleggel, néhány alkalommal, vagy pedig üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel kíván-e értékesíteni – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által a portál érdeklődésére küldött válaszokból.
Az adózás rendjéről szóló törvény (art.) szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. (Kivétel ez alól bizonyos esetben az ingatlan-bérbeadás.) Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény szerint gazdasági, vagyis adóköteles tevékenységnek számít az, amit valaki üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytat, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi. A törvény kiemeli, hogy gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.
Azt, hogy mi számít üzletszerűnek, illetve rendszeres értékesítésnek, nem pontosítja a törvény. A NAV értelmezése szerint üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni. Az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése már adóalannyá teheti. A tevékenység áfa szempontból történő minősítését az sem befolyásolja, hogy azt a magánszemély fő-, melléktevékenységként, vagy esetleg hobbiként folytatja-e.
A problémát az okozza, hogy mindezek alapján a magánszemélynek kell megítélnie, hogy az általa folytatott értékesítés jellegéből adódóan gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem, vagyis kérnie kell-e adószámot vagy sem. Bármilyen irányú rossz döntés tetemes anyagi többletterhet jelenthet az adózó számára.
További részletek a pénzcentrum.hu-n.
