Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adóhatóság a benyújtott áfa-önellenőrzés(eke)t megvizsgálja abból a szempontból, hogy az Art. 49. § (1) bekezdésében foglalt szabályok alapján az önellenőrzés benyújtására sor kerülhetett-e.
Az önellenőrzés elvi szabálya
Az Art. 49. § (1) bekezdése alapján nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.
Amennyiben az adózó nem volt jogosult önellenőrzés benyújtására, akkor az önellenőrzésben bevallott kötelezettségcsökkenés jogosulatlan visszaigénylésnek minősül, amely adóbírság alapját képezi.
Amennyiben az adóhatóság a jogalap hiányát nem tárja fel, akkor a jogtalanul benyújtott önellenőrzésben bevallott kötelezettségcsökkenés ugyancsak jóváírásra kerül az adózó folyószámláján.
Ezzel azonos elv alapján, ha az adózó a jogtalanul benyújtott önellenőrzésében kötelezettségnövekedést vallott be, akkor annak megfizetésére nem kötelezett, illetve kötelezhető. Ha az adóhatóság a jogalap hiányát nem tárja fel, akkor a jogtalanul benyújtott önellenőrzésben bevallott kötelezettségnövekedést a folyószámlára felkönyveli, és a megfizetés elmaradása esetén annak beszedésére végrehajtási eljárást folytat le.
Az adóhatóság sokkal nagyobb súlyt helyez a kötelezettségcsökkenést magában foglaló önellenőrzések előzetes szűrésére.
A jogtalanul benyújtott önellenőrzés ismételt önellenőrzéssel nem korrigálható.
Adófizetési kötelezettséghez kapcsolódó tilalmak
Ennek következtében nincs jogalap olyan tartalmú önellenőrzés benyújtására, amelyben az adózó a teljesítés időpontját magában foglaló bevallásban csökkenti az adott ügylet után eredetileg bevallott fizetendő adóját. Az adózó e döntéséből adódóan nem jogosult t a fizetendő adót a halasztás lejártát magában foglaló bevallási időszakban bevallani.
Előfordulhat, hogy az adózó a fizetendő adót ugyan nem a teljesítés időpontját magában foglaló bevallásban számolta el, hanem később, de még valamely, a halasztás lejártának időpontját magában foglaló bevallási időszakot megelőző bevallási időszakban. Ebben az esetben azt kell megvizsgálni , hogy az adózó élni kívánt-e a halasztás lehetőségével. Amennyiben nem, akkor a fizetendő adót önellenőrzés útján a teljesítés időpontját magában foglaló bevallásban köteles elszámolni. . Ha az adózó élni kívánt a halasztás lehetőségével, de tévedésből korábban vallotta be a fizetendő adót, akkor a halasztás lejártának napját magában foglaló bevallásban kell a fizetendő adót elszámolni.
Azonban nem egyértelmű a szabályozás abban a tekintetben, hogy a választás lehetősége generális vagy egyedi érvényű-e.
Felvethető olyan jogértelmezés, hogy ha az adózó egy adott ügyletet terhelő adó tekintetében nem élt a halasztás lehetőségével, akkor más ügylete(ke)t terhelő adó tekintetében sem élhet a halasztás lehetőségével. Ezzel szemben azt a jogértelmezést sem zárja ki tételesen az Áfa tv., hogy a választás lehetősége ügyletenként áll fenn.
Abban az esetben, ha az adózó bizonyíthatóan általános érvényű döntést hozott abban a tekintetben, hogy egyik ügylet vonatkozásában sem kíván élni a halasztás lehetőségével, akkor ezen döntésének megváltoztatásáig valamennyi adóköteles ügylete után az általános szabályok szerint köteles teljesíteni adófizetési kötelezettségét. Amennyiben az adózó e döntését megváltoztatni kívánja, akkor annak időpontját is mindenképpen dokumentálni kell.
Az adólevonáshoz kapcsolódó önellenőrzési tilalom
Az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az adólevonásra jogosító tevékenységéhez kapcsolódó beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított adót az adólevonásra jogosító tevékenységhez történő használat, hasznosítás arányában levonásba helyezze.
Az Áfa tv. rendelkezései az adólevonási jog keletkezésének időpontját határozzák meg, amelyet megelőzően az adólevonási jog nem gyakorolható.
Ha az adólevonási jog 2011. december 31-ig megnyílt, akkor azt időbeli korlátozás nélkül bármikor lehet érvényesíteni, de a 2011. december 31-ét követően keletkező adólevonási jog esetében az adómegállapításhoz való jog elévüléséig van mód annak gyakorlására.
Tegyük fel, hogy az adózó az adott beszerzéssel kapcsolatos adólevonási jogát – bár erre lehetősége nyílt volna – nem annak keletkezésének időpontját magában foglaló 2012. szeptemberi adóbevallásában gyakorolta, hanem 2012. november havi adóbevallásában.
Ebben az esetben az adózó nem jogosult önellenőrzés útján a 2012. szeptember havi vagy más – ezt követő – bevallási időszakra vonatkozó áfabevallásában érvényesíteni adólevonási jogát, hiszen a halasztott adólevonásra vonatkozó döntési jogával jogszerűen élt.
Adó-visszaigényléshez kapcsolódó önellenőrzési tilalmak
Az adó elszámolása a bevallás keretében történik meg.
Az adóelszámolás sémája:
| a) | Felszámított adó |
| b) | Levonható adó |
| c) | Előző időszakról beszámítható csökkentő tétel |
| d) | Tárgyidőszakban elszámolandó adó (a–b–c) |
Az előző időszakról beszámítható csökkentő tétel az előző adómegállapítási időszakban vissza nem igényelt, következő időszakra átvihető követelésként elszámolt (elszámolható) adó összegét jelenti.
A pozitív előjelű elszámolandó adót a költségvetés felé rendezni kell.
Negatív előjelű elszámolandó esetében az elszámolás az alábbiak szerint alakulhat:
Ha az adózó nem rendelkezik adó-visszaigénylési joggal:
| d) | Tárgyidőszakban elszámolandó |
| e) | Következő időszakra átvihető követelés (= d) |
Amennyiben az adóalanynak fennáll az adó-visszaigénylési joga, és azt döntése szerint nem érvényesíti:
| d) | Tárgyidőszakban elszámolandó adó |
| e) | Következő időszakra átvihető követelés (= d) |
Ha az adóalanynak van adó-visszaigénylési joga, és azt döntése szerint érvényesíti:
| d) | Tárgyidőszakban elszámolandó adó |
| e) | Visszaigényelhető adó (= d) |
A benyújtott bevallás az adózó döntését testesíti meg. Ebből adódóan nem lehet az önellenőrzésre vonatkozó korlátozásokat arra hivatkozva megkerülni, hogy a bevallás nem az adózó által hozott döntésnek megfelelően került kitöltésre.
Az alábbi esetekben az önellenőrzés tilalma azon az okon nyugszik, hogy az Áfa tv. nem ad lehetőséget a következő tartalommal önellenőrzés benyújtására, mert az adózó adókötelezettségét jogszerűen határozta meg:
Az adóalanynak megnyílt az adó-visszaigénylési joga, de döntése szerint a negatív előjelű tárgyidőszakban elszámolandó adót a következő időszakra átvihető követelésként vallotta be. Az Áfa tv. szabályai alapján adózó nem nyújthat be olyan tartalmú önellenőrzést, amelyben a negatív előjelű tárgyidőszakban elszámolandó adó egy részét visszaigényelhető adóként számolja el, a fennmaradó részt pedig változatlanul a következő időszakra átvihető követelésként, mivel adókötelezettségét eredetileg jogszerűen állapította meg.
Az adóalanynak megnyílt az adó-visszaigénylési joga, és döntése szerint a negatív előjelű tárgyidőszakban elszámolandó adót visszaigényelhető adóként vallotta be. Az adózó nem nyújthat be olyan tartalmú önellenőrzést, amelyben a negatív előjelű tárgyidőszakban elszámolandó adónak csak egy részét számolja el visszaigényelhető adóként, a másik részt pedig változatlanul visszaigényelhető adóként, mert adókötelezettségét eredetileg jogszerűen állapította meg.
A következő esetekben az Áfa tv. által biztosított választási lehetőséghez kapcsolódóan hozott döntés módosítása okán nincs helye önellenőrzésnek:
Az 1. és 2. pontban említett esetből az a következtetés is levonható, hogy az önellenőrzésre vonatkozó szabályokat nem azon az alapon kell alkalmazni, hogy az adózó szempontjából az önellenőrzés előnyös vagy hátrányos következménnyel jár-e.
Az 1. pontban foglalt esetben az önellenőrzés benyújthatósága az adózó szempontjából pozitív hatással járna, mivel az adózó számára visszaigényelhető adót eredményezne.
A 2. pont szerinti esetben ezzel szemben az önellenőrzés benyújthatósága esetén az adózó szempontjából kötelezettségnövekedés keletkezne.
Bonácz Zsolt cikke az Áfa-kalauz 2012/12-es számában is olvasható.
